Főrendiházi napló, 1865. I. kötet • 1865. december 14–1868. deczember 9.

Ülésnapok - 1865-14

48 XVI. ORSZÁGOS ÜLÉS. kel kapcsolatban állanak, a főrendek válaszföliratukban kifejtett nézeteik szellemében, az országgyűlési egyezkedések óhajtott sikerére előnyösöknek, s azért részökről pártolhatóknak nem tekinthetik, remélve, hogy a tisztelt képviselőház a főrendek ezen meggyőződésének tartalék nélküli őszinteséggel lett nyilvánítását szives figyelmére fogja méltatni." Bátor vagyok ezen szerkezetet ő nagyméltóságának, a ház elnökének átadni, s ezennel a ház asztalára leteszem. (Elénk helyeslés) Péchy Manó gr.: Nem lehetvén szerencsés az eddigi országos tanácskozásokban részt venni, tudomásom sem lehet azon magasb szempontokról, melyek a főméltóságu főrendek eddigi tanácskozásainak irányt adtak. Igénytelen nézetemnek tehát, és illetőleg a fenforgó tárgyra vonatkozó megállapodásomnak csakis a képviselőháznak első, és a főrendeknek szintén azon első válaszfölirata adhat irányt, melyet a két ház a legkegyelmesebb trónbeszéd következtében O Felségéhez már fölterjesztett. A képviselőház ezen föliratában a jogfolytonosság elvét minden törvényes következményeivel együtt nem csak sérthetetlenül fentartani óhajtja, hanem annak, mielőtt az l848-iki s 0 Felsége által is alakilag elösmert törvények revisio alá kerülnének, azonnal és mindenekelőtt életbeléptetését is nyiltan és határozottan kivánja. Á felsőház mindezeket oly határozottsággal és nyiltsággal nem kivánja ugyan ; annyit azonban mégis határozottan és nyiltan kimondott, hogy „a jogfolytonosság elvileges elismerését a törvények gyakorlati foganatosításától tartósan elválaszthatónak nem hiszi", késznek nyilatkozván — ha és a mennyiben valamely törvénynek a törvényhozás rendes utján leendő megváltoztatása szükségesnek mutatkoznék — alkotmányunk alapelveivel összehang- j zó javaslatokhoz hozzájárulni, nemkülönben, hogy egy független, felelős, egyes személyekben öszpontosított magyar kormány mielőbbi fölállítását, a megyei, városi és kerületi szerkezet rendezett felélesztésével együtt 0 Felségének atyai gondoskodásától elvárja. Csekély nézetem szerint tehát a jogfolytonos- j ság elvére nézve a két ház között véleménykülönb- j ség nem létezik; csupán és egyedül ezen elv alkal- [ mázasának idejére nézve látszik némi differentia fenforogni: annyiban t. i., hogy a képviselőház a jogfolytonosság elvének azonnali és mindenekelőtti életbeléptetését óhajtja, a felsőház pedig a jogfolytonosság elvileges elösmerését a törvények gyakorlati foganatosításától tartósan elválaszthatónak I nem hiszi; következőleg a felsőház implicite maga ! is elismeri, hogy a jogfolytonosság életbeléptéié- 1 sét részéről is mielőbb óhajtja. Ezek képezik igény- ' telén fölfogásom szerint a két ház közti dífferentiát, nem ugyan a jogfolytonosság elvére, de annak mikor leendő életbeléptetésére nézve. Azon kérdés lesz tehát eldöntendő, vajon ezen differentia, mely a két ház között létezik, oly lényeges-e, hogy e miatt a főrendek az előttünk levő válaszfölirat fölterjesztésébe bele nem egyezhetnek? vagy pedig nem tartja a felsőház ezen differentiát oly lényegesnek, hogy e miatt a fölterjestést gátolni tanácsosnak tarthatná':

1 Igénytelen nézetemet a fenforgó tárgyra nézve bátor vagyok következendőkben központosítani. Mindenesetre igen óhajtandó volt volna, ha tekintettel 0 Felségének loyális és alkotmányos érzelmű őszinte hajlamára, és tekintettel azon szilárd elhatározására, melyet O Felsége Magyarország érdekében valósítani megigért, mondom, kívánatos volt volna, hogy tekintettel ezekre , mindazon indokok, melyek a kegy. kir. leirat következtében, az előttünk levő válaszföliratban, a jogfolytonosság törvényes és alkotmányos explanatiojára nézve, törvényeink és alkotmányunk megóvásának érdekében fölhozattak, egy ünnepélyes óvással ellátott külön nyilatkozatban kifejeztetvén, ezen fölterjesztés a közös ügyek tárgyalásának befejeztéig függőben tartatott volna: mert az által, valamint egy részről a jogfolytonosság tettleges életbeléptetésének elve fentartatott és a lehetőség szintén biztosíttatott volna, ugy más részről azon alkotmányos jogérzület iránt, melyet O Felsége Magyarország iránt keblében táplál, kellő bizalom és kegyelet, és a fenforgó nehéz körülmények és viszonyok iránt kellő méltánylat tanúsíttatott volna ; — miután azonban mindezek mellőztettek; és miután mindezek elfogadására alapos kilátás nincsen : nem marad egyéb hátra, mint a tényállást, ugy a mint a válaszföliratban elénk adatott, bonczolás alá venni. Ezeket megjegyezni szükségesnek tartván, áttérek már most magára a vitatkozási szőnyegen levő tárgyra. Nem czélom bővebben fejtegetni az országnak mostani rendkivüli helyzetét, melybe 17 év óta felfüggesztett alkotmánya miatt sodortatott; nem említem azt, hogy ezen, már is türhetlenné vált kétes viszonyokból való kibontakozást az ország égető szükségnek tekinti. és hogy egyedüli megnyugtatását csak is ezen rendkivüli állapotnak mielőbbi megszüntetésétől várja. Mindezeket mellőzve, tagadni nem lehet, hogy ezen válaszfölirat nem egyéb, mint a jogfolytonosság elvének és a magyar közjognak oly törvényes és alkotmányos explanatiója, melyet törvényes közjogi szempontból kétségbe vonni nem lehet. A képviselőháznak czélja ezen explanatio által 0 Felségét Magyarországnak azon közjogi viszonyaira nézve, melyek iránt a