Főrendiházi napló, 1865. I. kötet • 1865. december 14–1868. deczember 9.
Ülésnapok - 1865-132
620 CXXXH. ORSZÁGOS ÜLÉS. Elnök: Mielőtt ez felolvastatnék, a képviselőház jegyzője üzenetet fog közölni. Paiss Andor képviselőházi jegyző (az elnöki szék elé járul): Nmélt. elnök! mélt. főrendek ! Az arad-temesvári vasút kiépítéséről, a népiskolai közoktatásról, a gyula-fehérvári görög-kath. érsekség és a lugosi és szamosujvári görög-kath. püspökségek beczikkelyezéséről, a véderőről, honvédségről és népfelkelésről szóló, ő császári és apostoli királyi felsége által legkegyelmesebben szentesitett és a képviselőházban kihirdetett törvényeket, fölolvasás és kihirdetés végett, továbbá a tiszavidéki vaspálya-társulat tartozása törlesztéséről, a vasutak ée csatornák építésére felvett kölcsön hovafordításáról, a Lonjsko-Polje terület ármentesitési költségei beszedéséről s e területre az 1868. évi XXV-ik törvényczikk 7-ik §-ában foglalt kedvezmény kiterjesztéséről, végre az 1869-ik évi államköltségvetésről szóló törvényjavaslatokat, alkotmányszerü tárgyalás és hozzájárulás végett, van szerencsém tiszteletteljesen átnyújtani. Rajner Pál jegyző (olvassa a jegyzőkönyvi kivonatot a szentesitett törvényekre vonatkozólag.) Majthényi László b. jegyző (olvassa a szentesitett törvényeket.), Elnök: Az imént felolvasott törvények a mélt. főrendek körében is illő tisztelettel kihirdettetvén, az eredeti példányok az országos levéltárban fognak elhelyeztetni. Nyáry Gyula b. jegyző (olvassa a képviselőház jegyzőkönyvi kivonatát, a tárgyalás végett átküldött törvényjavaslatokról) Elnök: Magok a törvényjavaslatuk, ugy hiszem, felolvasottaknak tekinthetők 1 ) és véleményadás végett a pénzügyi és közlekedési bizottságoknak együttes véleményezés végett kiadatnak. (Helyeslés.) Most következik a Székes-Fehérvártól Ghrácz irányában az ország határáig terjedő mozdonyvasút, -és annak Kis-Czelltó'l Győrig vezető szárnyvonala építéséről szóló határozati javaslat tárgyalása. Rajner Pál jegyző (olvassa a pénz- és közlekedésügyi bizottság jelentését.'") Zichy Ferencz gr.: Nagymélt. elnök! mélt. főrendek! A szőnyegen levő tágynál nem lehet arról szó, hogy ezen tárgy közhasznúságát okokkal kell-e támogatni vagy nem ; hanem itt csak arról lehet szó, vajon azon terhek, melyek már ez országra háramoltak és nevezetesen a vasutkamatbiztositások által háramoltak, ezen ujabb ka') Lásd az Irományok 313—316-ik számait. ! ) Láad az Irományok 317-dik számát, matbiztositás által annyira szaporodnának-e, hogy e teherre nézve a felelősséget elvállalni nem volna czélszerü? továbbá, ha vajon az országgyűlésnek ezen jelen stádiumában az ülésszak utolsó napjaiban czélszerü-e még ily tárgyat a törvényhozás elé juttatni ? Mindkét kérdésre nézve mélyebben beható észrevételeimet bátor leszek a nagymélt. főrendeknek elmondani; mielőtt azonban azokba bocsátkoznám , legyen szabad a mostani vasúti rendszerre nézve röviden előadnom azokat, mik a most létezőket némileg megelőzték. Epochalis időszaknak lehetne venni két időpontot, és e tekintetben az összes ausztriai birodalomról vagyok kénytölen beszélni, mert a magyar vasutak elszigetelve a múltra és a múlt időkre nézve nem tárgyalhatók, mert a birodalomnak centralista viszonyainál fogva, ezen állapotokkal és a lajtántuli részekkel úgyszólván egyek és egyformák. Az előbbi epochára nézve azt állítottam, hogy két epochalis időpontot lehet jellegezni, melyek a jelen rendszernek alakítására szolgáltak : az 1856-dik év ésutánaaz 1865-ik évben az azelőtti rendszernélküliség fel lőn váltva az 1856-dik évnek rendszere által annyiban, hogy akkor keletkezett és átalánosan elfogadtatott a kamatbiztositás a vasutvállalatokra nézve. Az akkori időpont igen nevezetes volt e tekintetben. Egy hoszszadalmas háború után, és az ezen háború után bekövetkezett békekötésénél fogva , melynek túlsúlyú befolyása volt az ausztriai viszonyokra, az ekkor felhalmozott pénzösszegek civilisáltabb országokban áttörték az addig fenállott és létezett zsilipeket és elárasztottak pénzerőkkel más országokat is, olyannyira, hogy az addig Francziaországra, Belgiumra, Németországra szorítkozott pénzeró'k elhelyezést kerestek más országokban, oly országokban, melyek tőkékben fogyatkozást szenvedtek. Ennek következménye az lőn, hogy a mennyiben materialis időnk hamar meggazdagodásnak, és pedig kevés, vagy épen minden fáradság nélküli meggazdagodásnak bélyegét viseli homlokán, az lőn, hogy ezen időnek, ezen törekvéseknek szédelgésig menő üzlete bekövetkezett. Ezek bizonyos fokozatot értek az ausztriai birodalomban, de minden mértéket felülmultak Európa többi részeiben. Legyen szabad némi példákkal előállnom. Az összes ausztriai birodalomban akkor concessionáltattak, lehet mondani, a most létező összes vasutak hálózatának minden vonalai és társulatai. T. i. felvéve a 470 millióra terjedő költségeknek kamatbiztositását, ha ezzel összevetjük még azon körülményt, hogy azon időpontban az úgynevezett hitelbankok által egész Európában a széjjel-
