Főrendiházi napló, 1865. I. kötet • 1865. december 14–1868. deczember 9.
Ülésnapok - 1865-14
40 XIV. ORSZÁGOS ÜLÉS. képviselők felette sötét szinekben festeni a dicasteriális rendszert. Nem ig-en tudom ugyan, kik ellen tartják szükségesnek igy vértezve síkra szállni, mert hijäba keresem azon védőket, kik az elavult dicasteriális rendszer mellett kardoskodni óhajtanának. (Helyeslés.) Az elavult dicasteriális rendszernek nagyon sok hátránya van, és határozottan kimondom, hogy én annak bálványozója, vagy imádója soha sem voltam; de más részről méltóztassanak megengedni, hogy mindezekre áll a „nihil sub sole perfecti." A miniszteri omnipotentiának is megvannak a maga árnyoldalai; és az bizonyos ügyekre nézve nagy veszélylyel jár. Valódi alkotmányos országokban a szabadság leghatalmasabb biztosítékát a birói hatalomnak függetlensége képezi. (Helyeslés.) A birói hatalom függetlenségét biztosítva látom én azon valóban egyedüli, igazi alkotmány nyal bíró szabad országban. Angliában, hol igazság-ügyi miniszter nincs. Az igazság-ügyi minisztérium inventiója a franczia királyoknak köszönhető, kik az egykori független törvényszékek (cours de parlament) szabadságát megtörni óhajtván, behozták a pecsét-őröket és később az igazság-ügyi minisztereket, kik azoknak függetlenségét, a mennyire lehetett, tökéletesen tönkre tevén, és a lettres de cachet kibocsátásával intézkedvén, törvényt és igazságot lábbal tiportak. Azt kellett volna hinnünk, hogy midőn a szabadság- korszaka bekövetkezett — melyet, fájdalom! az emberek magok ínyére magyarázván , inkább szájokban szoktak hordani, mint tettekben alkalmazni — mondom, azt kellett volna hinni, hogy nem fogják fentartani ez intézményt, és a törvényszékek függetlenségét biztosítani fogják; hanem bizoirv megtartották és külön czéljaik kivitelére alkalmazták is. Bátor vagyok e részben viselt birói hivatalomban tett tapasztalatok után is megjegyez- j ni, hogy az osztrák birodalomban igen nagy tekin- ! télyben állott az osztrák törvényszékek függetlensége mindaddig, mig az igazság-ügyi minisztérium behozatván, ez körulsánczolta magát az úgynevezett államügyészségekkel, melyek bizonyára nem nagy előnyére voltak az eddig annyira magasztalt birói függetlenségnek. Ezeket csak azért voltam bátor fölemlíteni, mivel olyannyira sötét szinekben festetett a collegiális rendszer a fölolvasott fölirati javaslatban. Nagyobb tekintetet érdemel hazánkban a vallás ügye. (Helyeslés.) Nem hihetem, és föl nem tehetem, hogy az evangélikus hitvalláson levő igen tisztelt barátaim, kik szentesített békekötések és azokkal kapcsolatban levő sarkalatos törvények által biztosított egyházi autonómiával birnak, nagyon óhajthatnák a cultus-miniszterium behozatalá r , mely netán ezen függetlenségöket bármiként ' korlátozná. (Helyeslés.) Azt hiszem, kétségtelen, mi erre válaszuk. Úgyszintén a keleti egyház igen tisztelt főpásztorai, kik a declaratorium illyricumban és az azt biztosított egyéb egyházi törvényekben, nemkülönben legújabban kifejlett hierarchikus szerkezetökben, mehr remélhetőleg ujabb törvényes biztositást fog nyerni, autonomiájok tekintetében biztosítékot birnak, .mondom, nem hiszem,, hogy ezen ügyeikre való beavatkozásra vágyódnának. De leginkább vissza kell azt utasítanunk nekünk, kik az egyház dolgaiban el nem ismerhetünk más vezéreket, más főnököket, más irányadókat, mint egyházunk mélyen tisztelt főpásztorait és a magyar királynak e részben gyakorlott jogait, melyek magas személyéhez, mint apostoli királyhoz kötvék. Nekünk, mondom, vissza kell utasitanunkj e részben minden más tényezők beavatkozását ; és én ez ellen már is eleve tiltakozom. (Elénk helyeslés.) Valamint tehát a megyék képezik alkotmányunk fő bástyáját, ugy kétségtelen, hogy az 1848-iki, általam is igen üdvöseknek ismert törvények következtében, melyek folytán az alkotmány sánczaiba bevétettek azok, kik eddigelé ezen törvényes jogok gyakorlatától meg valának fosztva, mint a legújabb események tapasztalásai is bizonyitották, kellő törvényes intézkedések hiányában már azon alkotmányvédő hivatásukat a megyék többé nem teljesithetik: és e tekintetben a törvényes intézkedés elkerülhetlenül szükséges. Méltóztassanak ugyanis egész figyelemmel és minden elfogultság nélkül az 1848. 16. és 17. t. czikket átvizsgálni, és ugy fogják találni, hogy az azok alapján restituált megyék bizonyosan nem sok biztosítékot nyújtanak: valamint tehát ezeket illetőleg , ugy az egyes személyekre átruházandó felelős kormányt illetőleg is legnagyobb szükségnek tartom, hogy törvényszerű intézkedések hozassanak. Felelősnek kívánom én a kormány tanácsosait. Legyenek felelősek ne csak le-, hanem fölfelé is. Ne legyen nekik szabad netán a parlamentáris többségnek igenis tág köpönyegébe bújva, a fejedelem iránti feleló'sséget magoktól tökéletesen elhárítani. (Elénk helyeslés.) Függetleneknek óhajtom őket nem csak felülről, hanem alulról is mindazon tárgyakban, melyek hazánk belkormányzatára és ez által föltételezett törvényes belszerkezeti önállóságára megkívántatnak ; a közös ügyekre vonatkozólag pedig a kapcsot szétszakítani lehetetlennek tartom: mert ha annyira függetlenek lesznek a kormány tanácsosai, az könnyen vagy forradalomra, vagy uj provisoriumra vezetne. Hinni szeretem és reményleni óhajtom, hogy a megállapítandó miniszterekkel karöltve be nem fog hozzánk újra toppanni a mindent központosító
