Főrendiházi napló, 1865. I. kötet • 1865. december 14–1868. deczember 9.

Ülésnapok - 1865-127

570 CXXVII. OESZAGOS ÜLÉS. pedig elmaradni nem fognak, ha a törvény nem szólván világosan az iskolák igazgatásáról, a valláserkölcsi nevelés megadására hivatott iskolák egy oly községi iskolaszék igazgatósága alá vonatni szándékoltatnának, mely különböző vallású tagokat számlálván kebelében, maga semmi vallásfelekezethez, semmi egyházhoz nem vallja be magát, ^s épen azért a hitfelekezeti iskolának valódi érdekeit felfogni, annak javát, mint kell, előmozdítani nem is képes. Mely kivánataimat előadván, kérem mélt. gróf Vay László urat, ne gondolja, hogy itt nem egyéb, mint azon zsarnokoskodás! velleitas szól belőlem, melyet utolszor hallott szavaiban rólam feltett. Sőt legyen meggyőződve arról, hogy tizenhét évi püspökösködésem korából elegendő bizonyítékokat tudnék felhozni annak kiderítésére, hogy mindenkor inkább kívántam megörvendeztetni tanítóimat, mint megszomoritani, és senkinek tetteimmel jogot nem adtam engem bármily zsarnokoskodási kedvtelésről gyanúsíthatni; én egyedül azon természetes viszony fennmaradásáért küzdök, mely az egyház és iskola közt létezik, s melyet mindkettőnek bizonyos kára nélkül közülök egyik sem nélkülözhet. Az is mondatott ellenkező részről, különösen pedig Békés vármegye mélt. főispánjától, hogy mivel még a katholikus egyház antonomiája be nem állíttatott, nem lehet ezentúl az igazgatási jogot átruházni a katholikus tanhatóságokra, melyek eddig igazgatták a katholikus iskolákat. Mire röviden felelni akarok. Először is jól tudja mindenki, ki tudni akarja, hogy nem a kléruson, nem a püspöki karon, nem a katholikus iskolai tanhatóságokon múlt az, hogy a katholikus egyház autonómiája még mindig be nem állott. Mi e végre mindent megtevénk. De ha eddig be nem is állott, reméljük és munkásak leszünk benne, ésat. cultusminisztev ur ez irányban kezet fog velünk, hogy e fontos kérdés a katholikus egyház érdekében mielőbb megoldassák. S igy ez már csak is idő kérdése; a törvény pedig nem provisorie hozatik csak azon időre, mig majd a katholikus autonómia be lesz állítva. Miért is különben sem forogván semmi ok és jog fen a katholikus egyházat addig is. mig a katholikus autonómia beállittatandik, kétségtelen jogától megfosztani, az egész autonómiai kérdés e tárgy állásában semmit sem változtat. Megilleti azon jog az egyházat, mint eddig, ugy most is és mindenkor, mint megilleti a magok iskoláira nézve protestáns atyánkfiait, kik is azt oly tiszteletreméltó szilárdsággal megőrzik és gyakorolják. Bármi is történjék tehát, mi azon jogot, a mennyire tőlünk függ, feladni soha nem fogjuk. A módositváuyt a magas háznak elfogadásra ismételve ajánlom. Eötvös József báró vallási miniszter: Nagymélt. elnök ! mélt. főrendek ! Csak néhány szóval vagyok kénytelen kinyilatkoztatni azt, hogy bár mennjdre egyetértek legnagyobb részben azokra nézve, miket az általam mélyen tisztelt kalocsai érsek ő nagymélt. előadott: nem látom által, hogy mindezek miképen illenek épen a szóban lévő §-hoz. Az ón teljes meggyőződésem szerint — és ez alapja az egész népoktatási törvénynek— ebben a törvényben nemcsak hitfeleketeknek, de még egyesületeknek és egyeseknek is legtökéletesebb tanszabadság van fentartva, természet szerint, hogy társulatok és egyének irányában a főfelügyeleti jog sokkal szorosabban gyakoroltatik. mint felekezetek irányában. A felekezeti iskolákról külön fejezet szól: a harmadik fejezet. A 11-dik szakaszban a felekezetnek befolyása a felekezeti iskolára igy definiáltatik. Természet szerint azért akarom felolvasni ezen §-ust, mert hiszen ez szól tisztán a felekezeti iskolákról, s a mennyiben későbbi szakaszokban bármily hatóság befolyásáról van szó. ez természet szerint csak azon szakasz határa között értetik. Mi mondatik tehát a ll.§-ban? (Olvassa a 11-dik szakaszt.) Sokat gondolkoztam épen erről a §-róí: van-e itten valami, a mi nem foglaltatnék az iskoláknak valóságos igazgatásában és vezetésében. Hiszen a ki a tanítót választja, a ki választja a tankönyveket, a ki rendelkezik a tanrendszerről és módszerről, hiszen az igazgatja az egész iskolát. Ez pedig tisztán senki másnak, mint a felekezetnek van fentartva. A felekezeti iskolákra is van ugyan befolyása az államnak, de csak azokra, a mik itten, mint feltételek fentartatnak, azaz, hogy az iskolaépületek egészségesek legyenek, hogy a minimum taníttassák, hogy szerekkel el legyen látva, melyek a tanitásra szükségesek, hogy az iskola el legyen látva táblákkal, könyvekkel, hogy a szorgalomidő 8 hónapig tartson, stb. En, megvallom,az általam mélyen tisztelt kalocsai érsek úr aggodalmait itt nem látom át, mert, ha ezen törvényből, a mint szövegezve van, bárki azt következtethetné, hogy az egyes felekezeteknek autonomiájoknál fogva természetesen megillető befolyása az iskolára korlátoztatik, akkor én magam is szívesen hozzájárulnék minden módosításhoz. De hiszen az én meggyőződésem szerint ez nem történik, mert még épen azért tétetik külön bele a törvénybe, hogy a tankönyveket magok szabhatják meg, a mi tulajdonképen nem is illik a törvénybe, miután már egyszer ki van mondva, hogy a tanrendszert és módszert ők határozzák