Főrendiházi napló, 1865. I. kötet • 1865. december 14–1868. deczember 9.

Ülésnapok - 1865-127

CXXVII. ORSZÁGOS ÜLÉS. 571 meg, mert ide tartozik már a tankönyvek megszabása is, de épen azért vétettek az iskolakönyvek is külön, nehogy valami maradjon, a mi a felekezetek autonómiáját korlátolni látszanék az iskola igazgatásában. Én tisztelek minden ily alapon keletkező scrupulust, de itt nem látom indokolva. Tisza Lajos főispán: Nagymélt. elnök! mélt. főrendek ! Nem lehet ki nem fejeznem a feletti örömemet, hogy először van ma szerencsém ezen tanácskozás folytán a kalocsai érsek ő excjával egy véleményen lenni, a mennyiben ő azt hiszi, hogy a többség vértezett keblén, a mint ő, ha jól emlékszem, magát oly szépen kifejezni méltóztatott, vissza fognak pattanni minden módosítások indit ványozásai. Ez, azt hiszem — meglehet csalatkozom — hanem ugy hiszem, hogy megfog történni, és pedig, hogy miért fog megtörténni, ezt kívánom megmagyarázni. Meg fog történni azért, mert a többség sem ezen törvényjavaslatot megakasztani nem kívánja az áltakhogy módosítások által hoszszabbá tegye a tárgyalást, sem pedig az alsó házat a jelen körülmények között nem akarja megrabolni azon különben is drága időtől azzal, hogy ezen módosításokat ismét tárgyalja, és felküldje. Volt már szerencsém itt na kifejezni azt, hogy ha elvi módosításokról van szó, akkor soha sem fogom magamat az idő kényszerítő hatalma alá vetni, de mihelyt egyszer az elvre nézve nincs kérdés, akkor, bár elismerem, hogy igen sokszor helyes stylaris módosítást lehet felhozni, a jelen körülmények közt azt ily módositások kedvéért nem tartóztathatom fel a törvény létrejöttét. Megvallom, a többségnek igy fogom fel nézeteit, abból magyarázom ki, hogy oly következetesen leszavaz minden módositvánvt. A mi ezen módositványt illeti, bátor vagyok megjegyezni, hogy e mellett azon eset sem áll elő, hogy stylaris felvilágosítás volna szükséges. Mert a mint igen helyesen megjegyezte a eultusminiszter úr ő nagyméltósága, a VIII. fejezet átalánosan a népiskolákról szól; tehát az eredeti szerkezet szerint a 116. §. mindennemű községi népoktatási intézetekről. Mit értsünk ezen mindennemű népoktatási intézetek alatt? megmondja az V. fejezet, melynek 23. §-a igy szól: #01y községekben, hol a hitfelekezetek nem tartanak fen a törvény rendeleteinek megfelelő népiskolát, valamint az ezen törvényben kijelölt egyéb esetekben is, a község köteles a szükséges népoktatási tanintézeteket felállitani." s a 27. §. ezt mondja: „Azon iskolák, melyek ekkép a község által állíttatnak, közös tanintézetek, a községi lakosok gyermekei részére, hitfelekezeti különbség nélkül." És itt, kérem, meg van mondva, hogy az igy felállított közös iskolák mindig közös tanintézetek. Ha tehát a VIII. fejezet alatt az áll, hogy mindennemű községi népoktatási intézetek közvetlen a községi hatalom alatt állanak, természetesen meg van magyarázva, hogy ezek alatt hitfelekezeti iskolák nem értetnek. Sőt tovább megyek. Ezen módosítást azért sem szeretném behozatni, mert megzavartatnék általa a községi szónak értelme, s ez által oly dolgokat mondana ki ezen czimen a törvényjavaslat más §-a alatt, oda nem téve, hogy községi iskolák, amelyeket magam sem fogadhatnék el. Épen azért tehát, hogy ez által tisztábban maradjon a szerkezet, kívánnám megtartatni: „a mindennemű községi népoktatási intézetek* kifejezést, és az egész módositványt elhagyatni. Itt azon eset sincsen — a mi különben megengedhető — hogy világos módositást kellene tenni, a mi különben más helyütt megengedhető, ha az idő rövidsége megengedné. De épen az nyugtat meg, hogy a népiskolák a felekezetek kebléről nem fognak leszakittatni, s hogy összeütközés nem lehet, mert csakis a községi iskolák rendeltetnek a községi felügyelet alá. Csak egyet vagyok bátor megjegyezni a felhozott autonómiára nézve : hogy ezen törvény nem provisorium. Törvényt, provisoriust nem ismerek : mert, ha a törvény keresztül megy a törvényhozás mindkét házán, törvénynyé lesz. Valamint örök állandóságu törvényt nem ismerek akkor, midőn a törvényhozás minden időben összeül. Azon esetben, ha az ujabban hozottak a régiekkel ellenkezésbe jönnek , határozottan ki szokott fejeztetni, hogy ezen ellenkező régibb törvények hatályon kívül helyeztetnek. E tekintetben tehát megnyugtatva lehet mindenki, és részemről is megnyugvással ajánlhatom a szerkezet elfogadását. Vay László gr : T. barátom, Bihar megye érdemes főispánja, Tisza Lajos, mindazon érveket, melyekre az eredeti szerkezetnek igen kis mérvben volt szüksége, ezen vita alatt mindig magasabban ós ragyogóbban kifejtette, az ellennézetek pedig egészen elsilányuítak. Hanem csak a kalocsai érdemdús érseknek személyemre vonatkozó észrevételeire vagyok kénytelen megjegyzéseimet megtenni. Mindazon észrevételeket s mindazon tanításokat, melyeket a nagymélt. papság nekem adott, egyénileg elfogadom, alkalmazom, s a menynyire lehet, hasznomra fogom fordítani; de azt, a mit a mélt. főrendi ház ellen intézett, egyenesen visszautasítom: olyannak ismerem a főrendi házat, hogy annak minden tagja szabadon nyilváníthatja véleményét az esetben is, ha az nem is egyeznék ő exc. az érsek ur nézetével. Ezen észrevételemet voltam bátor elmondani, egyébként pedig pártolom a szerkezetet. 72*