Főrendiházi napló, 1865. I. kötet • 1865. december 14–1868. deczember 9.

Ülésnapok - 1865-127

CXXVII. OESZÁGOS ÜLÉS. 563 megye íőispánja méltóztatott arra hivatkozni, hogy a kathoiikusok azért sem gyakorolhatnák ezen jogát a tanitók elbocsátásának, mert autonomiájok nincsen. Én megfordítom e tételt; és azt mondom : épen mert nekünk nincs autonómiánk, kell és szükséges ragaszkodnunk ez elbocsátási joghoz, hogy az maradjon meg azoknál, kik eddig gyakorolták. Vay Miklós b.: Megvallom, nagymélt. elnök ! mélt. főrendek! tartózkodva szólok a tárgyhoz, mert én tegnap kinyilatkoztattam, hogy a szerkezetet, ugy a mint van, egészben elfogadom; hanem miután látom, hogy hasonló helyzetben levők nyilatkoztak, és nyilatkoztak olyanok, kiknek az egész törvény alapjx nem tetszik : meg fogják engedni a mélt. főrendek, hogy én is nyilatkozhassam. Cziráky gr. ő excja azt mondta, és ebben tökéletesen igaza van, hogy ez nem felekezeti törvény, hanem a mi az egyikre mondatik, az mindegyik felekezetet egyaránt illeti, és az nem is lehet, hogy e hazában más törvény hozassék, ha a 48-ik XX-ik törvényczikket thzteletben akarjuk tartani. Midőn tegnap idő kímélése tekintetében mondottam, hogy fogadjuk el a törvényjavaslatot ugy a mint van, nem levegőből beszéltem, hanem lelkiismeretesen átnéztem pontról pontra a törvényt is, az ajánlott módositásokat is. A kalocsai érsek ő nagymélt. azt mondja, hogy mit mondanak a különböző hitfelekezetek a szakasz ezen rendeletéhez? Én azt mondom, a magam felekezete részéről, hogy attól el nem állhatok, hogy azon tanitót, kit én felfogadok és én fizetek, el ne bocsáthassam. {Helyeslés.) Azonban azt kérdem : azt mondja-e ezen törvény, hogy nem szabad elbocsátanom ? Egyátalában nem. Én határozottan kijelentem, a törvényben semmi olyat nem látok, mi autonómiámat jelenleg sértheti. Más kérdés az, hogy mikép fogja magát kifejteni. Mindenesetre fogunk mi működni ezen a téren, és biztos lehet a cultusminiszter ur, fogok működni magam is a magam módja szerint", mint eddig. És adja Isten, h(gy ezentúl is parallel utón járhassunk, mint most. I)e ha útjainknak valamikor el kellene térniök egymástól, legyen meggyőződve a cultusminiszter ur, hogy én bizony a magam utján maradnék. (Helyeslés.) Ezen törvénynek mindenesetre azon nagy érdeme van, a mit már tegnap is kiemelek, hogy ha átalában ezen uj rendszer által a hitfelekezetek bizalma szilárdulni fog, a felekezeti iskolák — erről biztosíthatok mindenkit — apránkint, lassankint átmennek községi iskolákra; de ha a törvény által a viszonyok nem fejlődnének kedvezőleg, az átalakult felekezeti iskoláknak mindig nyitva marad az ut, hogy felekezeti iskolákra visszatérhessenek. Miután azonban az idő rövidsége mellett csak oly módositások elfogadása ajánlható, melyek valóságos javítást eszközölnek, e helyen pedig én a törvény szerkezetét helyesnek, világosnak tartom, az eredeti szerkezet mellett szavazok. [Helyeslés.) Tisza Lajos főispán: Nagymélt. elnök! mélt. főrendek! Itt elmondotta részben Vay Miklós ő nagyméltósága, hogyan magyarázza átalában ezen 11-dik § t. Erre nézve tehát nem szólok, mert ha j máskép magyarázta volna, én is autonómiánk fentartása tekintetéből követeltem volna, hogy változtattassék az meg. De miután én is ugy magyaráztam mint ő, azért bátorkodom egy alternatívát feltenni arra nézve, mit Szécsen Antal ő excellentiája elmondott. Én mindig bizonyos tartózkodással mertem ő excellentiájának dönthetlen érvei ellen fellépni; de most mégis kénytelen vagyok azon alternatívát felállítani. 0 nevezetesen azt mondta, hogy a szerkezeti változtatást egy törvényben nem tartja csekélyeknek, mert az sokszor a törvény világosságát eredményezi, fődolog pedig, hogy a törvény világos legyen, és a törvényhozó testületnek sohasem szabad ettől eltérnie. Ez tökéletesen az én felfogásom is; hanem midőn arról van szó, hogy a törvényt világosítsuk fel vagy legalább még világosabbá tegyük, bár reám nézve az most is világos, ha az által, hogy ily | felvilágosító módositásokat bele teszünk, a törvény megalkotását az idő rövidsége miatt megakadályozzuk : akkor ezen alternatívát teszem fel, hogy mi jobb: legyen az törvény azokra nézve, kik azt csak egyszer felületesen olvassák el és nem bocsátkoznak annak tanulmányozásába, nem mindjárt eléggé világos? vagy akadályoztassák meg ezen törvényiavaslatnak törvénynyé emeltetése ? Mi előttünk csak ezen két alternatíva áll. Azt hiszem, mindaz, ki hivatva van törvényt alkalmazni, minden alkalommal tanulmányozni fogja azon törvényt; ha tanulmányozza, akkor be fogja látni, hogy azon törvény azon szellemben nyilatkozik, a mint azt Vay László gr. előadta, és a mint azt vallás- és oktatási miniszter ur ő excellentiája is nyilvánította; tehát tévedés itt nem jöhet létre. De az által, ha a módositások által a képviselőházzal ujabb üzenet-váltások válnak szükségessé, nagyon könnyen megtörténhetik,hogy ezen törvényjavaslat nem emelkedhetik törvény erejére ezen ülésszak alatt. Miután pedig én ezen alternatívából inkább azt választom, hogy ne legyen egészen oly világos, hogy első olvasásra mindenki megérthesse, hanem inkább mindenesetre törvény erejére emeltessék : annálfogva én a szerkezetnek módosítatlan elfogadását ajánlom. 71*