Főrendiházi napló, 1865. I. kötet • 1865. december 14–1868. deczember 9.
Ülésnapok - 1865-14
XIV. ORSZÁGOS ÜLÉS. 41 kiadott legmagasabb leirat az ellentétes viszonyok szülte aggodalmakat nem szüntette meg, és a képviselőház jelenleg velünk közlött fölirata által épen ezen aggodalmak megszüntetésére, a mit mi is óhajtunk, akarja újabban O Felségét hódoló tisztelettel fölkérni, és habár én egy ünnepélyes jogfentartási óvás mellett bizalommal bevártam volna a teljes megnyugtatást; de miután a föliratban kifejtett aggodalmakban mi is élénken osztozunk , az ezeket indokoló és támogató alapelveket magunkéinak valljuk, a képviselőháznak a közös viszonyok tárgyalása iránti nyilatkozatát örömmel üdvözöljük: nem találok elegendő okot a fölirat visszautasítására és az országgyűlés menetére károsan ható üzenetváltásnak előidézésére csakis azért, mert a jogfolytonosság tettleges visszaállítása iránti kérelemnek teljesítésén kételkedve, az ez érdembeli nehézségektől elrettennénk ; sőt azon közvetítő szerepnél fogva, mely a felsőháznak olykor hivatása, még azon esetben is, ha a két ház közt nézet- vagy elvkülönbség volna, komoly megfontolást érdemelne, vajon az, amiben a képviselőház véleményétől eltérnénk, arányban áll-e azzal, a miben a képviselőháznak a nemzet megnyugtatására, a bizalom megszilárdítására, alkotmányunk biztosítására irányzott törekvéseiben osztozunk. Ennélfogva nem találom czélszerünek. már opportunitási szempontból is, a képviselőház nézeteinek, kérelmeinek illető helyre való jutását akadályozni : és azért én a fölirat együttes fölterjesztéséhez járulok. Kern látom ez által a kiegyenlítés nagy művét veszélyeztetve, az e czélhoz vezető tractatusokat megnehezítve , az 0 Felsége iránti bizalmat megingatva : mert ci hála, tisztelet és őszinte bizalom 0 Felsége iránt a nemzet szivében mély gyökeret vert felséges Urunk azon magasztos szavai által, melyeket a trónbeszéd alkalmával a nemzethez intézett, és álíalok hazánk jövője iránti hitünket, magas személye iránti bizodalmunkat megerősítvén, a trónt a nemzettel összeforrasztotta. Nem szólok azon pillanat hatása alatt, mely e dicső alkalommal keblünkben nyilvánult; holnapok peregtek le azóta, és a higgadt, komoly megfontolás foglalta el helyét ott, hol a haza ügye és jövője forog kérdésben; de mind a mellett bátran merem állítani, hogy bármi nagyok legyenek az akadályok, nehézségek, melyek bonyodalmas viszonyaink rendezésének útjában állanak, bár milyenek is az eltérések a törvényhozás tagjai között, s az áldozatok, melyek által azok kiegyenlíthetők: a fő akadály, mely ekkorig e nehéz kérdés megoldását gátolá, elháríttatott a Felség azon ünnepélyes nyilatkozata által, melylyel a jogalapot elfogadva, a sanctio pragmaticát kiindulási pontúi elismerve, a magyar korona területi épségét, az ország integritását helyreállitPÖRENDI NAPLÓ. 18G 5 /n I. va, a nemzetet megnyugtatta, bizalomra jogosította, hálára kötelezte. Ezen fölséges szavak, e fejedelmi tények okvetlenül azon mindnyájunk által óhajtott magasztos pillanathoz vezérlenek bennünket, a midőn felséges Urunk Sz. István koronáját fölteendi, azon üdvös czélhoz, mely felé mindnyájan versenyzünk, mint egyedül biztos eszköz felé a törvényes állapotok és belső béke helyreállítására, viszályaink megszüntetésére ; s én tartózkodás nélkül állok a nemes versenyzők soraiba, nem rettenve a nehézségektől, bátor szívvel és áldozatkészséggel nekivágtatva az akadályoknak, azon egyet kivéve, mely által hazánk független önállását veszélyeztetve látnám: mert követve hazánk jeles férfia szavait, a hazáért mindent, de azt olyas valamiért, mi törvényes önállását, ősi alkotmányát, fenmaradását elegendőleg nem biztosítaná, föláldozni becsülettel nem lehet, nem szabad. Elmondván ekként helyzetünk fölötti nézeteimet, és a képviselőház fölirata fölterjesztése iránti véleményemet, azon esetre, ha ez pártolásban részesülne, bátorkodtam az ez érdemben hozandó végzést indítványként röviden Írásban formulázni, és ezt a mltgos főrendek engedelmével ezennel fölolvasom. Az indítvány igy szól: „Midőn a méltóságos főrendek a legmagasabb trónbeszédre fölterjesztett külön válaszfeliratukat megállapították , leginkább azon nézetből indultak ki, hogy gondosan elkerüljék mindazt, a mi az óhajtott kiegyenlítést hátráltatná, vagy ne; hezitené. A jogfolytonosságnak alkotmányos elvét, és ez által az alkotmányosságnak jövendő biztosítását szivökön viselték ők is, de elegendőnek tari tották állásuknál fogva a jelen súlyos körülméI nyék tekintetéből lehetőségig gyöngéden említeni az e részben fölmerült aggodalmakat, remélve, hogy 0 Fölsége azokat kegyelmes válaszával mielőbb meg fogja teljesen szüntetni. Miután azonban a legmagasabb kir. leirat, mely a két háznak külön válaszfölirataira együtt adatott ki, nem szüntette meg a fölterjesztett aggodalmakat, és a képviselőház a főrendekkel most közlött fölirata által épen ezen aggodalmak megszüntetésére, melyet a méltóságos főrendek is forrón óhajtanak, akarja O Fölségét ujabban hódoló tisztelettel megkérni; miután továbbá az ezen föliratban kifejtett alkotmányos elveket a méltóságos főrendek is osztják, ámbár ezúttal magok részéről elegendőnek tartották volna jogfentartási ünnepélyes óvás mellett várni 0 Fölségétől a teljes megnyugtatást: elfogadják a kölcsönös egyetértés tekintetéből is a képviselőház föliratának együtt és közösen leendő fölterjesztését," Ebből áll indítványom, melyet a méltóságos főrendek figyelmébe és kegyes pártfogásába ajánlok, ést. elnökünk kezébe és a ház asztalára letenni bátor vagyok. (Hosszas éljenzés és taps.) 6
