Főrendiházi napló, 1865. I. kötet • 1865. december 14–1868. deczember 9.

Ülésnapok - 1865-126

548 OXXVI. ORSZÁGOS ÜLÉS. nál teljesitve látni óhajt, de sehol sem ad garantiát a hitfelekezeteknek arra nézve, hogy a közös iskolákban nem fog 'gyermekeik hitélete megmérgeztetni, és ha ez még megtörténnék, mily orvosságot vehetnek igénybe ? A törvényjavaslat ezek szerint a hitfelekezeti iskolákat csak tűri, a közöseket ápolja; minden oda mutat tehát, hogy ez csak első lépés ama szomorú czél felé, mely a személyes súrlódások termékeny forrása. A közös iskolákra védvül azt szokták felhozni, hogy bennök minden hitfelekezet saját hitoktatót nyer. Ez, méltóságos főrendek a mondottak szerint kevés vigasztalás. A hetenkinti két órai hittani oktatás, mondja Carl, kevés is. sok is: az elméleti igazságok beemlézésére sok, kevés a hitélet gyakorlati fejlesztésére! A nevelő hatásnak folytonosnak, egybevágónak, öszhangzónak kell lenni. A hittan, ha nem nevel, értelemmel nem bir. A nevelő-intézeteknél minden tantárgynak, minden rendszabálynak ezen egy czélra kell irányítva lenni; ha nincs , széthangzást idéznek elő : és rontanak is. Ne mondja senki, hogy a tudományban nincs vallás ! dehogy nincs, mltgos főrendek ! A vallás a nap, melynek fényében tűnnek fel csak igazán a világ tárgyai, és ezeknek viszonya egymáshoz; és mi a tudomány, ha nem e viszonynak tudata? Mainap önámitás nélkül aligha mondhatja valaki, hogy a tudományoknak a valláshoz nincs közük; mert hiszen a bölcsészet a lét főeszméiről beszél, és maga is bizonyos vallási rendszereket alkotott ; a történelem nem mehet el figyelem nélkül az Isten földi országa mellett, melyben az emberiség mozog ; a természettudományok valóságos tárházzá váltak, honnan a kinyilatkoztatott vallás ellenei támadó fegyvereiket szedegetik; mainap a kátét Laplace és Darwin elméleteinek, a bibliát Humboldt „Cosmos"-ának forgácsaival perzselgetik. Az objectiv tudomány szerintünk sem ellenkezhetik a kinyilatkoztatott vallással, az érzés- és értelem világa egy teremtőtől származván. „Fons sapientiae et religionis Deus est, a quo hi duo rivi si aberraverunt, arescant necesse est, quem, qui nesciunt, nec sapientes esse possunt, nec religiosi," mondja Cicero. Ámde az iskolában a tudomány nem magától sugárzik ; hanem emberek adják elő, s tudjuk, hogy az értelem sokszor elszegődik az akarat szolgálatába, amikor aztán hazudik a tudomány terén épen ugy, mint a gyakorlati életben! Más részről az értelem is tévedhet és visszahat az akaratra; egyszóval az iskolában minden tanitó önmagát követi és reproducálja ! Nincs kétség benne, hogy az önfentartás ösztöne hatalmas ösztön ! Engedjék meg nekem mélt. főrendek, hogy kimondjam, miszerint ezen ösztön nemcsak test, hanem szellem szerint is fenáll; avagy nem törekszik-e kiki saját eszméit, nézeteit, elveit s érzeteit mások lelkébe átöntvén, megörökiteni ? nem törekszik-e mindenki ez életben elvbarátokat szerezni, s igy saját énjét mintegy szaporítani, mint megszaporodik az elvetett mag. gyümölcse által? Ez, tény mélt. főrendek, melyet tagadni nem lehet! Az erkölcsös tanár erkölcsös tudományt szerkeszt és hirdet, az erkölcstelen tanitó megmételyezi a tanítvány szivét. Erről is az élet tanúskodik, tanúskodnak azon gyászos emlékű kihágások, melyeket a párisi és brüsseli egyetemek növendékei a párisi és lüttichi deák-congressuson elkövettek ! Tehát nem áll, hogy a tudományban nincsen vallás, sem az, hogy a tudomány nem foly be az erkölcsiségre ! Áttérek az iskolai kényszerre, melyet anynyiból, a mennyiben pénz- vagy egyéb büntetéssel eszközli az iskolalátogatást, én is határozottan roszalok S Mélt. főrendek! a kath. egyház mindazon jóravaló eszköznek barátja, melyek a társadalom anyagi és szellemi előnyére, az individuumok ideiglenes és örök boldogságára szükségesek: de ezen eszközök használatát senkire sem erőszakolja. Kimondja a templomjárás, a kegyszerekkel való élés szükségét, de azok használatára rábeszélés által törekszik híveit buzditni, erőszakkal senkit sem visz a templomba vagy a gyónószékbe! miért? mert az egyház az emberi akarat szabadságát nem akarja megsemmisíteni, hanem a nemes indokok által az ei-kölcsi jó felé irányítani. Ezt tartván egyedül emberhez méltó bánásmódnak. A törvényjavaslat az iskola-kényszert állítja fel, pénzbeli büntetést szabván a hanyagokra. Ugyan mily joga van a kormánynak ily erőszakot tenni a családokon. Az állam czélja: a polgárok számára a küiés belbiztonságot előteremteni, a polgárokat erkölcsi és polgári jogaik gyakorlatában megvédeni, egyeseket, ugy, mint a családokat és törvényes társulatokat létök czéljának elérésére irányzott törekvéseikben támogatni. Tüntesse ki az állam az előnyöket, melyek a a jó nevelés- és oktatással összekapesolvák; a józanok és eszesek előrelátásból, a hanyagabbak tapasztalat által fognak arra indíttatni, hogy a jót. sőt a jobbat válaszszák, s a mit önszántukból választottak, azt szeretni és tartósan gyakorolni fogják.