Főrendiházi napló, 1865. I. kötet • 1865. december 14–1868. deczember 9.

Ülésnapok - 1865-126

CXXVI. ORSZÁGOS ÜLÉS. 541 Van még egy más észrevételem. Ha a mélt főrendek, a kik ellenkező véleményben vannak, azt kívánják tőlünk, hogy mi is ezen törvényjavaslathoz hozzájáruljunk azért, hogy ezzel bizalmi szavazatot nyilvánítsunk a cultusminiszter úr ő excja iránt, igen is hajlandó volnék ezen czim alatt a törvényhez hozzájárulni, mert meg vagyok győződve, hogy az igen t. miniszter úr ő nagyméltósága azon rendkívüli nagy hatalmat, melylyel a törvény által felruháztatik, bizonyosan a fenálló körülmények méltánylásával és kímélésével fogja gyakorolni; de méltóztassanak meggondolni azt, hogy midőn ily messze kiható, sok évre kiterjedő törvénynek megalkotásáról van szó, mely a népnevelést foglalja magában : akkor azon eshetőségről is kell gondoskodni, hogy a parlamentalis rendszer következtében a miniszteri tárcza vagy az absolutisnuus, vagy az anarchia kezébe is kerülhet, (Mozgás, ellenmondás) és akkor ezen szent ügy nagy veszedelemnek volna kitéve. Méltóztassanak megengedni, mindezeket mellőzve, hogy ha azt mondják, hogy a népoktatás ügyében okvetlen még ezen törvényhozás alatt kell valaminek történni ; kell, hegy ott, hol iskolák innesenek, iskolák állíttassanak; kell, hogy tanitó-képezdék felállittasanak; kell, hogy a kormánynak közegei szerveztessenek; kell, hogy a gyermekek iskoláztatására nézve némi pressió gyakoroltassák, és e miatt kell, hogy a cultusminiszter úr ezen nagy hatalommal felruháztassák: elismerem mindezt; de méltóztassanak meggondolni azon körülményt, hogy mi katholikusok, szervezetlen állapotunknál fogva, azon nagy államhatalom ellenében, ennyifélével sem tudunk elébe állani akkor, midőn az egész országban minden hitfelekezetek régen megszokott autonomiájokban feltalálják azon erőt, melylyel védhetik magokat a hatalom túlkapásai ellenében; és én nagyon felfogom az előttem szólott igen t. barátom azon nyilatkozatát, hogy ezen törvénytől a kálvinisták vagy lutheránusok semmit sem félnek; de ha a katholikus autonómiát ma kimondja a törvényhozás : akkor még nem leszünk autonómok azon értelemben, mint a kálvinisták vagy a lutheránusok, mert az autonómiát meg kell szokni és azon közérdekeltséget keresztül kell élni, és meg kell azt tanulni, miként állhatni ellent a veszélyeknek. Ezen okoskodás engem egyátalán nem indított semmire. Mindezeknél fogva, miután én a felekezeti iskolák szabadságát ezen törvényjavaslat által szükségtelenül megtámadva látom, miután a szülők jogait szintén szükségtelenül korlátolva látom és miután én ez állami hatalomnak érvényesítését túlságosnak tartom : ennélfogva elvben ellene vagyok a törvényjavaslatnak. Pap-Szilágyi József püspök. Nagyméltóságú elnök ur, mélt. főrendek ! Örömmel üdvözlöm ezen első iskolai törvényt, mely hazánkban meghozatik, melynek szükségét érzik mind, kik e hazának haladását s felvilágosodását előmozdítani óhajtják ; üdvözlöm ezen első iskolai törvényt azért is, mert érzem, hogy ezen törvény leginkább a szegény román népnek, melynek egyik főpásztora vagyok, fog használni. Áldom a nagylelkű s nemeslelkü népet, mely szabadságát s kincsét felosztja az ország minden lakosságával. Majd, mb dó'n azon népek az iskola által a porból és tudatlanságból felemelkednek, akkor fogják bámulni a magyar nemzetnek magas erényét, akkor fogják forróbban szeretni tanulni, akkor fognak óhajtani a magyar nemzettel együtt élni, érte és vele királyáért s hazájáért, ha kell, mégis halni. Ezen iskolai törvény alapja egy értelmesebb és kötelessége teljesítésére képesebb nemzedék előkészítésének és képzésének. De ezt az iskola csak akkor fogja teljesíteni, ha az iskola nem csak tanítani, hanem nevelni is fog, hogy a tanulók képesek legyenek nem csak polgári kötelességeik teljesítésére, hanem egyszersmind emberi fő czéljaik elérésére is. En ugy tudom, hogy az emberek nem csak azért alakultak társulatokban, hogy egymás biztosságát biztosítsák, hanem azért is. hogy egymást segítve és egymást buzdítva, emberi czéljaikat elérhessék. E kettős feladatnak az iskolának meg kell felelni, és erre eszköz a vallásos, erkölcsös nevelés. És ezért mondom . hogy a vallásos és erkölcsös nevelés nem csak az egyháznak feladata, hanem egyszersmind ennek gyámolitása és ennek elősegítése a polgári hatalomnak is kötelessége, mert az egyházi és a polgári hatalom az Istentől arra van rendeltetve,hogy az emberiséget kormányozza, ezen két hatalom együtt a boldogságra vezesse, és mivel ugyanezen emberiség a polgári hatalomnak és az egyházi hatalomnak alattvalója, szükséges, hogy ezen két hatalom együtt és öszhangzólag működjék e magas czél elérésére. Ugyanazért azt hiszem, hogy az iskolát az egyháztól és az iskolát az államtól elkülöníteni nem lehet, és ugy tartozik az iskola az egyházhoz a mint tartozik az iskola a polgári hatalomhoz. Örömmel tapasztaltam ezen törvényjavaslatból, hogy ez eszméimmel nem ellenkezik. Azonban az élet fogja bebizonyítani, mennyiben respectálja az állam az egyház befolyását és hatalmát az iskolára nézve ; az élet fogja bebizonyítani, mennyiben elégítheti ki az egyházat a polgári hatalomnak az iskola körüli eljárása ; az élet fogja bebizonyítani, mennyiben lesz a kormány kész az egyháznak segédkezet nyújtani arra. hogy vallástalan, hit- és erkölcstelen tanintézetek ne