Főrendiházi napló, 1865. I. kötet • 1865. december 14–1868. deczember 9.

Ülésnapok - 1865-126

536 CXXVI. ORSZÁGOS ÜLÉS. A felekezeti iskolára a felügyeletet a törvényjavaslat tisztán az eddig létezett iskolai hatóságokra bizza, és csak az átalános főfelügyeleti jogot akarja az állam gyakorolni azon tekintetben, hogy miképen kezeltetik az iskolai vagyon, és vajon a magán- vagy felekezeti iskola megfelel-e a hasznos népiskola fogalmainak, a mit nem csak hogy kívánatosnak, de azon tekintetből indulva ki, hogy a közoktatás ügye országos ügy, szükségesnek is tartok. De engedjék meg a mélt. főrendek, hogy a felekezeti iskolára még egy észrevételemet megtegyem. Vajon azon tárgyakra nézve, melyek a népoktatás hatásköréhez tartoznak, oly rendkívüli fontos és szükséges-e, hogy az iskolák felekezetiek maradjanak ? En — nehogy félreértessem — mindenekelőtt kifejezem azt, hogy feltetízem, miszerint a hittan- és erkölcstan-oktatást minden tanuló saját vallásában nyeri; de arról intézkedik a törvényjavaslat is, hogy mind a felekezeti iskolában mind a községiben ez egyenlően történjék; de a népikolában egyéb előforduló tárgyaknál — melyek főleg irás-, olvasás- és egyszerű számolásból államik — én részemről nem fektetek oly nagy súlyt, hogy a felekezetiektől külön oktattassanak, sőt sok tekintetben üdvösnek tartom, hogy különböző felekezetűek ezen tárgyakban együtt oktattassanak. Áttérve a törvényjavaslaton átvonuló fő alapelvre, vajon oly iskola, a mely a község által állíttatik vagy az állam által segély eztetik, lehet-e egyes felekezeté ? részemről, mélt. főrendek, ott, a hol a község minden lakosa tartozik az iskola fentartásához járulni, és a törvény értelmében erre köteleztetik, cem tartanám igazságosnak, hogy az iskola felekezeti legyen; és ott, a hol sem felekezet, sem a község nem képes ilyen iskolát felállítani s az állam segélyére szorul, minthogy ezen államsegély a közadóból, ered, nem tartanám méltányosnak azt. hogy ezen segélyezés csupán egy felekezet számára történjék. Hogy pedig az államsegélyezésben a különböző felekezetek külön részesittessenek, azt nem tartom czélszerünek, részint azért, mert az elosztás külön felekezetenkint nagyon bajosan volna igazságosan elérhető, és sok tekintetben súrlódásokra adhatna alkalmat, melyeket nem hogy előidézni, hanem inkább elmellőzui kívánok. Azonkívül ez által azon alapelv állíttatnék fel, hogy a kormány segélyezze a különböző felekezeteket, fellelkesíthetné a külön ajkú nemzetiségek azon igényeit, hogy segélyezze az állam az ő iskoláikat, tekintettel a különböző ajkú nemzetiségek igényeire is; ily válaszfalakat és megkülönböztetéseket felállítani pedig nem tartanám czélszerünek; és azért véleményem az, hogy oly iskola, mely a közaég által ujonan felállíttatik, vagy az állam által segélyeztetik, nem lehet egyes felekezeté, de a község minden lakosa számára egyenlő. A törvényjavaslat egyéb részeit ugy tekintem, mint az előbb elfogadott elvek következéseit, így tekintem a felsőbb népiskolák felállítását, a tanképezdék felállítását, az iskola-hatóság s tanítók fizetésére vonatkozó kérdést; s mivel igy ítélem meg a törvényjavaslatot, azt egész átalánosságban elfogadom. Midőn ezt kijelentem, egyszersmind kötelességemnek tartom kijelenteni, mikép ítélem meg saját felfogásom szerint azon állást, melvet ezen nagyfontosságú kérdésben a főtisztelendő magyar főpapság elfoglal. Egyrészt azon öntudat, hogy hazánk múltjában s a közelebb múlt időben is ők hoztak legnagyobb áldozatokat s vivtak ki nagy eredményeket a magyar tudományosság s népnelés ügyében, másrészt pedig azon czél, hogy ezentúl is érvényesíthessék befolyásukat, hogy a népnevelés ezentúl is vallásos s erkölcsös legyen, megkívánja, hogy a magyar clerus azon állást, melylyel annyi jót tett e hazának s nemzetnek, ezentúl is fentarthassa. De, mélt. főrendek, ezen magasztos feladaton kívül, hogy a népnevelés vallásos s erkölcsös legyen, más feladatunk is van: hogy a népnevelés átalános legyen, és hogy a költségeihez való járulásra mindenki köteleztethessék. Ezen czélt pedig máképen nem látom méltányosan elérhetőnek, mint e törvényjavaslat utján. Még egy észrevételt vagyok bátor tenni. Részemről súlyt fektetek arra, hogy e törvényjavaslat, tekintve az idő rövidségét s a tárgy fontosságát, mikép már kifejtettem, még ezen ülésszak alatt törvényerőre emeltessék. A bizottság, melyet a mélt. főrendek kiküldöttek, jelentését beadván, alapelveiben elfogadja e törvényjavaslat elveit, és alkalmazásukra sem tesz különös megjegyzéseket. A módosításokat, melyeket beadott, nem tekinthetem másnak, mint a törvényjavaslat egyes tételei világosabb magyarázatának; mivel pedig ezen módosítások által nem akarnám részemről e törvényjavaslat létrejöttét e rövid ülésszak alatt koczkáztatní, és koczkáztatni azt, hogy törvény erejére emeltessék : azért felkérem a mélt. főrendek közül mindazokat, a kik e törvényjavaslat alapelveit elfogadják, méltóztassanak a törvényjavaslat szerkezetét is elfogadni. En részemről arra fogok szavazni. (Helyeslés.) Haynald Lajos érsek: Nagy mélt. elnök! mélt. főrendek! Ha országunk mélyen tisztelt prímása, mint monda, nagyon nehéz helyzetben érezte magát, midőn a szintoly fényes tehetségű,