Főrendiházi napló, 1865. I. kötet • 1865. december 14–1868. deczember 9.
Ülésnapok - 1865-126
CXXVI. ORSZÁGOS ÜLÉS. 535 nemzedékre vallásos, pallérozott, hivatásukra elkészült, sorsával megelégedett, törvénytisztelő, s hazáért és királyért élni-balni kész polgárokat neveljünk. [Átalános helyeslés.) Szápáry Gyula gr.: Méltóságos főrendek ! Nemzetünk tudományos művelődését ép oly fontosnak tartom hazánk fejlődésére, mint anyagi jóllétének emelését, s azért részemről Örömmel üdvözlöm a ház asztalán fekvő törvényjavaslat előterjesztését, és tekintve az ülésszak megszámlált óráit, részemről óhajtom, hogy ez az idő rövidsége daczára törvény erejére emeltessék. Én, mélt. főrendek, az előttünk fekvő törvényjavaslat alapelveit röviden összefoglalva, a következőkben találom: kimondja a törvényjavaslat a tankötelezettséget és a tanszabadságot; kimondja azt, hogy minden községben népiskolákat kell állítani : elismeri a hitfelekezetek és magánosok jogát, iskolákat felállítani; és kimondja végre, hogy a község által ezentúl felállítandó vagy az állani által segélyezendő iskolák nem lehetnek felekezetiek. Engedjék meg a mélt. főrendek nézeteimet kifejtenem,vajon ezen elvek helyesek-e, s vajon ezek a törvényjavaslatban gyakorlatilag alkalmaztattak-e ? Először, a tankötelezettséget illetőleg, véleményem szerint, nem elégséges ezt kimondani, hanem módot kell nyújtani annak kivitelére is, részint az által, hogy elegendő népiskolák állíttassanak, részint pedig az által, hogy fentartásuk ne járjon egyesek tulterheltetésével. A törvényjavaslat elrendeli, hogy minden községben népiskola állíttassák, és intézkedik arról, hogy ott, a hol felekezeti iskola van, a más felekezetekhez tartozó gyermekek szintén használhassák azt, és igy az iskolák átalános basználhatását lehetővé teszi. Ezen intézkedésekre nézve részemről sokkal több súlyt fektetek, mint a tankötelezettség kimondására, a melyet főleg csak erkölcsi kényszereszköznek tartok. De hogy azon büntetések, a melyek ezen törvény rendeletének megszegésével kiszabatnak, valósággal gyakorlatilag czélra vezessenek, legfőkép attól függ, hogy az erre hivatott közegek által mikép kezeltetnek, és ha ezen büntetések kiszabását és alkalmazását sok tekintetben a gyakorlatban kivihetetlennek lehetne mondani, azt átalában mellőzni még sem akarom, mert lehetnek vidékek, a hol azok helyesen alkalmazva mégis szükségesek. A tankötelezettség czélja az, hogy a népoktatás átalános legyen ; ezt pedig elérjük az által, ha a népoktatás átalános elterjedését lehetővé teszszük. Ezt véleményem szerint czélszerüen intézi el a törvényjavaslat. Ezen elv gyakorlati alkalmazásának következése az. hogy ne csak a tankötelezettség mondassák ki, hanem a népiskolák felállításának kötelezettsége is. Mikép akarjuk ezt elérni más utón, mint a melyet a törvényjavaslat követ ? mikép akarjuk elérni azt. minthogy a község minden lakosa, tartozzék bármely felekezethez, köteles legyen az iskola terheihez hoüzájárulni V mikép érjük el ezt más utón, mint ha azon községben, hol egyes hitfelekezetek nem tartanak fen iskolát. az iskola költségeihez járulni tartozzék a nagyobb birtokos is, legyen az bármilv vallásfelekezetü. kathoükus, protestáns vagy izraelita? En, mélt. főrendek, a népoktatás ügyét nem tartom egyesek ügyének, nem tartom kizárólag azok ügyének, kiknek gyermekei az iskolát használják, hanem tartom országos ügynek, melyhez járulni mindenki tartozik. Sokan talán igazságtalanságnak tartják a törvényjavaslat 35-ik §-át, mely azt tartja. hogy azon helyeken, hol f-lekezeti iskolák nem állanak fen, közös iskola állíttassák s annak fentartására 5°j 0 adó vettessék ki. Annak ellenében bátor vagyok megjegyezni, hogy ezen 5° 0 csak azon összeg maximumát jelezi, melylyel egyesek sújtatnak. Legtöbb helyen van az iskolának külön vagyona, alapítványa, a mely részint tagosítás, részint egyesek nagylelkű adománya által jött létre, és csak azon esetre lesz szükséges ezen adót kivetni, ha azon alapítványok nem volnának elegendőkvagy nem is léteznének ; a szegény iskolai épület és íalus' iskolamesterek csekély fizetése pedig igen kevés helyen fogja elérni az összes községi adó i-ehány százalékát : ugy, hogy részemről nem tartok attól, hogy ez által túlságos uj teher háramlanék az egyesekre ; de ha fogna is háramlani, azon okból kiindulva, hogy a nevelésügy országos ügy, és mert szükségesnek tartom az iskolák felállítását, azt más utón elérni, mint a törvény'.avaslat kijelöli, nem tartom lehetségesnek. A törvényjavaslat íentartja a felekezeti iskolákat és elismeri a felekezeteknek azon jogát, hogy iskolákat saját költségeiken és felügyeletök alatt tarthassanak fen; meghatározza azonkívül, hogy a hol ily felekezeti iskola már fenáll, az egyesek, kik felekezeti iskola költségeihez járulnak. csak annyiban köteleztetnek a felállítandó községi iskolához járulni, a mennyivel többel járulnak a többi községi tagok a közös iskolához; és igy azon hitfelekezet tagja, melynek már van a községben felekezeti iskolája, csak egyenlő teherben részesittetik, mint a többi polgárok. Tehát a törvényjavaslat fentartja a felekezetek jogát iskolákat állítani, és kimondja egyszersmind, hogy a teher aránylag viseltetik mindazok részéről, még azon helyeken is, a hol, ha felekezeti iskola van, a község számára közös iskola állíttatik fel.
