Főrendiházi napló, 1865. I. kötet • 1865. december 14–1868. deczember 9.

Ülésnapok - 1865-126

528 CXXVL ORSZÁGOS ÜLÉS. CXXVI. ORSZÁGOS ÜLÉS 1868. deczember 1-én Majláth György elnöklete alatt. Tárgyai : A népiskolai közoktatásról szóló törvényjavaslat átalánosságban elfogadtatik s részletes tárgyaláss elkezdő­dik. A dalmát vámtarifáról szóló tőrvényczikk szentesittetyén, kihirdettetik. A nemzetiségi egyenjogúságról szó!ó törvényjavaslat bizott­sághoz utasitiatik. A kormány részéről jelen vannak: Eötvös Jó­zsef b., Festetics György gr. és Wenckheim Béla b. .- L: ülts kezdődik cl. e. 10 órako r. Elnök: Az ülést megnyitom. A múlt ülés jegyzökönyve fog hitelesíttetni. Nyáry Gyula b. jegyző (olvassa a november 30-án tartott ülés jegyzökönyvét.) Elnök: Ha nincs észrevétele senkinek, a jegyzőkönyv hitelesítve van. A mai ülés jegyzőkönyvét Nyáry Gyula b. jegyző ur vezeti, a szólani kívánók neveit Majthé­nyi László b. és Ráday Gedeon gr. jegyző jirak jegyzik. Elnök: Tessék jegyző urnak felolvasni e je­lentést. Nyáry Gyula b. jegyző (olvassa a főrendi­ház hármas bizottságának a népiskolai törvényjavas­latra vonatkozó jelentését a részletekig'). Cziráky János gr.: Tegnap egész terjedel­mében felolvastatott a jelentés : a módosítások, melyek most következnek, a részletes tárgyalásra vonatkoznak ; az alapelvek ezen bevezetésben van­nak le! éve. Ha tehát, mint szokás, a törvényjavas­lat előbb elvben s lényegben vitattatnék meg, ta­lán a további olvasás a tárgyalás jelen stádiumá­ban fölösleges volna. Elnök: Annál inkább, mivel tegnap egész terjedelmében fel volt olvasva. A kérdés most csak az, kivánják-e a mélt. főrendek a törvényja­vaslatot 2 ) felolvastatni, vagy pedig felolvasottnak *) Lásd az Irományok 271-dik számát. 2 ) Lásd az Irományok 260-dik számát. kivánják-e azt tekinteni'? (Felolvasottnak tekintjük!) Tehát következik az átalános vita. Az előttünk, fekvő törvényjavaslatot a részletes vita alapjául elfogadják-e a mélt. főrendek ? Eötvös József b. közoktatási miniszter: Nagymélt. elnök ur! mélt. főrendek! Elismert do­log napjainkban, hogy azon tényezők között, me­lyek minden népnek jóllétére és ez által az álla­moknak hatalmára elhatározó befolyást gyakorol­nak, egy-egy fontosabb nincs, mint a népnek ér­telmi miveltsége; és innen van, hogy jól rendezett állam nem létezik, mely a népoktatás czélszerü elrendezésére figyelmet nem fordítana. E tekin­tetben az állam formája nem tesz különbséget, és tagadkatlan, hogy azon nagy lendület, melyet a népoktatás ügye egy század óta vett, nagy részben felvilágosodott absolut uralkodóknak köszönhető. Alkotmányos országban, hol a nép a törvényho zásra és ez által az állam rozó befolyást gyakorol, lyek átalánosan minden fontosságát bizonyítják, nagyobb fontosságú ok, való gondoskodást az államnak kötelességévé te szi: és ez azon tény, hogy ott, a hol a nép az ál­lam vezetésére befolyást gyakorol, és azon arány­ban, melyben ezt gyakorolja, a népnek műveltségi állapotjai közvetlen befolyást gyakorolnak az ál­lam törvényhozására és kormányzatára. Es ezért ha minden államban a népoktatás állapotja nagy fontossággal bír, mert nagy befolyást gyakorol a nép jóllétére : alkotmányos országban, és pedig azon arányban, melyben az alkotmány a nép minden osztályainak nagyobb beíolyást biztosit, a népok­tatás czélszerü rendezése, mely a közműveltségnek a kormányzatra elhatá­azon okokon kívül, me­államban a népoktatás van egy más , még mely a népoktatásról

Next

/
Thumbnails
Contents