Főrendiházi napló, 1865. I. kötet • 1865. december 14–1868. deczember 9.

Ülésnapok - 1865-119

CXIX. ORSZÁGOS ÜLÉS. 483 dúlva ki, nyilatkoztatom nagyon helyesnek, hogy valamint a világi biróság az eddigiek szerint nem Ítélhetett a katholikus felett, ugy az akatholikus felett csakis világi biróság Ítélhet. Ennélfogva bezárom beszédemet azzal, hogy kivarrnám ezen h) pontból kihagyatni azon mondatot, mely a magyarországi protestánsokra nézve is egyházi biróság ok fölállítását hozza javaslatba, minek hegébe teendő volna, hogy Magyarországon mindkét felekezetű evangélikusok és izraeliták részére fen tartatnak a jelenleg is gyakorlatban levő bíróságok. Elllöíi: Ezt mindenesetre formulázva kérném beadni a holnapi ülésben. Tomcsányi József főispán : Meglehet, én vagyok tévedésben, de azt hiszem, azon operatumot, melyet mi beadtunk, sem formulázni. sem módosítani nem lehet. Á mit a jogügyi bizottság beadott, és a mit az az egyes törvényszakaszok módositäsára nézve kifejteti, az igenis módosítás tárgya lehet, de a jogügyi bizottság véleménye nem. Ennélfogva, ha valakinek tetszik, akár b. Prónaynak, az/ mondani, hogy: „A jogügyi bizottság véleményét nem fogadom el; hanem azt óhajtom, hogy ezen vélemény helyett íejezze ki a főrendiház azt és azt;"'

4 és ily formulázott módositványt ad be: azt ériem. De, megvallom, nem vagyok azon szerencsés helyzetben, hogy akár a kalocsai érsek ő excellentiája, akar Prónav báró előadását föl bírtam volna fogni. Én igen szívesen elfogadom azon indítványt, mely a jogügyi bizottság véleményével ellentétesen fog tétetni; de akkor itt nem lehet a jogügyi bizottság véleményét corrigálni, hanem, ha a jogügyi bizottság ezen véleményét nem akarjuk elfogadni, a helyett azt fogadjuk el. Ha ezen §-okban módositványt kívánunk tenni, az a 22. §-ban nyerhet kifejezést. De én megvallom, ez épen azon rész, melyet ha a főrendiház módositványa tárgyának tüz ki, és a 22. §.-t módosítani akarjuk, épen a Scyllába esünk ott, hol a Charybdist kikerülni akartuk. Lehetetlen ezen kérdésnél kikerülni az elvi discussiot, kikerülni az 1848: XX. törvényczikkbe való ütközést; vagy pedig egészen a radical reform terére kell lépnünk, mely az 1848. XX. §. értelmében a szent székek bíráskodását megszüntetvén , a helyett egyúttal mást állíttat fel. Ha haladni akarunk és azt akarjuk elérni, hogy még ezen országgyűlés ideje alatt az interconfessionalis törvényeket megalkossuk, méltóztassanak megengedni, igen komoly kedélyben kell lenni annak, a ki ezt reményleni meri. Tisztelet, becsület, de azt hiszem, hogy mindkét résznek becsületére válik, hogy 1848-tól fogva egész mostanáig ezen állapotban minden zavar nélkül megélhettünkezen törvényczikk nélkül is. A ki ez esetben módositványt tesz, vessen magával számot. Haa22.§.-hoz módositvány adatik be, magam is hozzá fogok szólani; de e helyen módositványt el nem fogadhatok. Elnök: Igen tisztelt főispán urnak alaki tekintetben teljesen igaza van: a bizottság véleményét módositani nem lehet. De ezen vélemény fogja alapját képezni annak, minek nyomán mi a képviselőházat hozzájárulásra fel fogjuk szólítani. így fogom fel legalább én e dolgot. Azért olvassuk pontonkiut azon elveket, a melyek azonosak a képviselőház által elfogadott elvekkel. E pontra nézve — és ez sarkalatos pont — a jogügyi bizottságnak aza véleménye, hogy először az egyházi bíróságok hagyassanak meg, azonkívül azonban Erdélyben az unitáriusok és jjrotestánsokra nézve fenálló egyházi bíróságok érintessenek meg, miután ezek érintve nem voltak, és azon kivül még hoz valamit javaslatba, miszerint a viszonosság elvénél fogva Magyarországon a protestáns és izraelita vallások egyházi bírósága ítéljen a házassági kérdésekben. Már ezen kérdésre nézve most kell határozni, és a. 22. §. e határozathoz kéjíest fog módosíttatni, s azután a szerkezetre nézve igen könnyű lesz tisztába jönni. Ez elvre nézve három nézet nyilvánul. Az első indítvány formulázva beadatott Borsod megye főispánja által és a 22. §-ban, a mennyire emlékeznem adatott, a vegyes házasságokat kívánja kihagyatni. Az egyházi bíróságoknak, nem ugy mint ott ajánltatik, hatóságát meghagyatni véli függetlenül, hanem azokat korlátoltatni óhajtja. Ez tehát elvi különbség. Második indítványt ő nagyméltósága Prónay Gábor b. tette, a ki azon javaslatot, melyet a jogügyi bizottság- az egyházi bíróságoknak a protestáns és izraelita felekezetek részére felállíttatásait ajánlja , némi stvláris módosítással javasolja, t. i. nem egyházi bíróságokat, hanem „saját" bíróságokat. A harmadik indítványt Tisza Lajos Bihar megye főispánja tette, ki ezt a képviselőházzal egyätalában tudatni nem kivánja, és a méltóságos főrendeket arra kéri. hogy annak érintésétől abstraháljunk. Tomcsányi főispán úr azonban részéről azon nézetben van, hogy az utóbbi érintést ő is elmellőztetni kívánná. Nem tudom, helyesen fogtam-é fel a dolgot ? Tomcsányi József főispán: Csak a ma% gam igazolására vagyok bátor kijelenteni, hogy tökéletesen ugy fogtam föl a kérdést, mint excellentiád ; de a mennyiben báró Prónay és a bihari főisjjáu úr magára a szerkezetre nézve ajánlottak módosításokat, bátorkodtam fölszólalni, hogy ez nem itt van helyén, hanem itt csak az elvi pont jut discussió alá, s a mely elvet elfogadunk, aszerint fog a szerkezeti módosítás a 22-dik §-nál megtétetni. 61*