Főrendiházi napló, 1865. I. kötet • 1865. december 14–1868. deczember 9.

Ülésnapok - 1865-120

484 CXX. ORSZÁGOS ÜLÉS. Elnök: Én a modus procedendire nézve igen csekély eltéréssel kezet fogok Békés megye főispán­jával. Itt nem a bizottság munkálatába szándékol­tatik módosítás tétetni, mert a bizottsági munkála­ton, mint ilyenen, a ház nem tehet módosítást, ha­nem a kérdés az, hogy a h) pont alatti elv akként fo­gadtassék-e el, mint azt a jogügyi bizottság ajánlja? vagy pedig azon értelemben, a melyben Borsod megye vagy Bihar megye főispánja, vagy pedig Prónay Gábor ő excellentiája indítványozták? Ha ezen elvi kérdés az egyik vagy másik indítvány értelmében és esetleg eltérőleg a jogügyi bizottság h) alatt kimondott elvetői döntetik el, akkor igen könnyű lesz ahhoz képest a 22-dik §-t szerkeszteni. (Helyeslés.) Ha igy méltóztatnak fölfogni és helye­selni a modus procedendit, akkor ajánlanám, hogy miután a tárgy oly fontos, miszerint csakugyan megfontolást igényel, méltóztatnának a holnapi ülésre ugy, miként a borsodi főispán úr tette, in­dítványaikat írásban beadni. Holnap 10 órakor folytatjuk a tárgyalást. Az ülés végződik délután 2Y 3 órakor. CXX. ORSZÁGOS ÜLÉS 1868. november 13-án Majláth György elnöklete alatt. Tárgyai : A polgári perrendtartásról szóló törvényjavaslat föelveinek tárgyalása tovább foiy s bevégződik, részletes íárgyaiá-a elkezdődik. A Láz hozzájárul a képviselőház határozatához a horvát egyezményre 8 Fiúméra nézve. A közlekedési bizott­ság beadja jelentését az arad-temesvári vasút iránti törvényjavaslatról. Prónay Gábor b. a válóperek iránti törvényjavaslat előterjesz­tésére nézve interpellálja a kormányt, mely azonnal válaszol is. A kormány részéről jelen vannak: Eötvös József b., Horvát Boldizsár, Wenckheim Béla b. Az ülés kezdődik d. e. 10 órakor. Elnök: Az ülést megnyitom. A mai ülés jegyzőkönyvét Rajner Pál barsi főispán jegyző ur fogja vezetni. Mindenekelőtt a múlt ülés jegyzőkönyve fog hitelesíttetni. Rajner Pál jegyző (olvassa a nov'l2-dikén tartott ülés jegyzökönyvét.) Elnök: Ha nincs észrevétel, akkor a jegy­zőkönyv hitelesítve van. Napirenden van a tegnapi tárgyalás folyta­tása a h) pont fölött. Rajner Pál jegyző: Ő herczegsége Ma­gyarország prímása! Simor János herczeg-primás: Nagymél­tóságú elnök ! méltóságos főrendek! Méltóztassa­nak megengedni, hogy a szőnyegen forgó tárgy iránt, mely tegnap itt e magas házban discutiál­tatott, egész kiterjedésében igénytelen véleménye­met és nézetemet nyilváníthassam. (Halljuk!) A kath. egyház, mint az emberi nem tidvözi­tésére rendelt isteni mű, ugy van szervezve, hogy a társadalmi és családi életnek mindenütt vallás­erkölcsi alapját képezze, de az államalkotmány s kormány formáinak sehol útjában ne álljon. A polgári alkotmány a népek és nem az egyház dolga. Az eg3'ház és állam alkotmánya tehát egy­mástól különböző, önálló, független két szervezet, melyek az erkölcsi vég czélban csak ugy találkoz­hatnak , ha föl nem cserélve a szerepet, mind­egyik saját jogkörére szorítkozik, és sem az egy­ház nem akar uralkodni az állam felett, sem pedig az állam nem akarja leigázni az egyházat és nem törekszik az egyház rovására hatalmát terjeszteni. Azt gondolom, épen ezen nézetek vezérelték a mélt. főrendek jogügyi bizottságát, midőn a per­rendtartási törvényjavaslatban a 22-ik §-nak azon elvét magokévá tették és a mélt. főrendeknek el­fogadás végett ajánlották, a mely elv az egyházi házassági bíróságokra — a szent székekre — vo­natkozik. Lehetetlen, mélt. főrendek, hogy e magas ház körében találkozzék, ki ezen kérdés horderejét és lényegét át nem látná, és ne tudná, hogy nálunk katholikusoknál a házasság szentség, hogy tehát a házassági kötelék körüli intézkedés kizáró-

Next

/
Thumbnails
Contents