Főrendiházi napló, 1865. I. kötet • 1865. december 14–1868. deczember 9.
Ülésnapok - 1865-119
CXIX. OESZÁGOS ÜLÉS. -175 országnak igen nevezetes összegébe fogna kerülni; tehát gazdasági tekintetben is sokkal többe kerülne a kir. tábla felosztása, mint ha az Pesten összpontosítva maradna. Negyedszer : ha áll az, hogy sokkal előnyösebb 6 kir. táblának felállítása, nem lehet tagadni, hogy ugyanezen argumentumok állanak a legfőbb törvényszékre is. Tehát ebből az következnék, hogy ha 6 királyi tábla szükséges: 6 legfőbb törvényszék is szükséges. Ötödik okom, a mely tán a legfőbb, mélt. főrendek, az országnak mai helyzetében rejlik. Látjuk, tudjuk, fájdalommal tapasztaljuk mindennap, hogy a szakadások közöttünk, ha nem nagyok is, de úgyszólván, naponkint szaporodnak. Miért adjunk mi okot arra, hogy ismét egy ujjal szaporítsuk a nehézségeket ? Tudjuk, hogy minden vidék a maga nemzetisége szerint kívánná felállíttatni ezen táblákat. Én, csekély véleményem szerint, nem tartom tanácsosnak, mélt. főrendek, hogy a már meglevő nehézségek szaporításához mi is egy uj nevezetessel járuljunk. Az általam előadott okoknál fogva pártolom a bizottság javaslatát. Horvát Boldizsár igazságügyér: Sajátszerű helyzetben vagyok, mélt. főrendek, a kérdésre nézve. (Halljuk!) Niocs okom titkolni, és nem is volna szabad titkolnom, hogy én teljesen osztom ő excell., Komárommegye örökös főispánjának nézetét e kérdésre nézve, és csupán az opportunitási okok azok, melyek engem arra kényszerítenek, hogy a törvényjavaslatot, ugy a mint áll, elfogadjam és kérjem a mélt. főrendeket, hogy azt ugy, mint a jogügyi bizottság véleményezni szíves volt, szintén elfogadni méltóztassanak. Mindenesetre unicum az, hogy egy 4000 D mértföld országterületre egyetlen egy appelatorium fórum létezik, oly unicum, melyhez hasonlóval egész Európában nem találkozunk. Megvallom, aggály lyal nézek azon bajuknak, calamitásoknak elébe, melyek ezen intézkedésből keletkezni fognak. Tagadbatlan, hogy egy jó polgári perrendtartás a perek számát kevesbíteni van hivatva, és kevesbíteni is fogja idővel; de nem hiszem, hogy a pereknek ezen kevesbedése rögtön, talán egy vagy két év alatt már beálljon. Midőn 1861-ben a királyi tábla helyreállíttatott, akkor a felebbezett perek száma 6—8000-et tett; ezen perek száma most már 40,000-re megy, és tekintve azt, hogy az uj polgári perrendtartás megszünteti a megyei törvényszékeket, mint appelatorium forumokat, igen valószínű, hogy a felebbezett perek száma eleinte az ötven-hatvanezret meg fogja haladni. Méltóztassanak számba venni azt, hogy a 40,000 számot felosztva 365 napra, naponkint mintegy 110 per vár elintézésre. Habár a királyi tábla szaktanácsokra osztatnék is fel, még akkor is sok nehézséggel jár naponkint 110 pert egy közös összpontosított igtatókönyvbe bevezetni s ennek megtörténtével az igtató hivatalból azt az illető szaktanácshoz rendesen és pontosan áttenni . Még komolyabb aggály tölt el, ha az elnök teendőire gondolok. Az elnök fontos hivatásához tartozik: nem csak egyik vagy másik tanácsban elnökölni, hanem az is, hogy a beérkezett pereket kioszsza a referensek közt, hogy ezek képességeit egyik vagy másik irányban felismerje; hogy a betegek vagy a szabadsággal eltávozottak által támadt hézagot betöltse. Mindezen fontos teendőket épen az uj polg. perrendtartás megtoldotta még azzal, hogy akár a biró, akár pedig a felek részéről bejelentett érdekeltség eseteiben a bíróság, működésének fenakadása nélkül, azonnal intézkedjék. Ki áll jót, hogy ilyetén érdekeltségi kifogás naponkint 20-30 perben nem keletkezik? Ha mindezt számba veszem, nem hiszem, hogy a legjelesebb és legfáradhatlanabb elnök is ennyi teendőnek megfelelni, egy 70—80 tagból álló bírói testület fölött felügyeletet gyakorolni, s azt, hogy egyik biró a munkával tul ne terheltessék, a másik pedig kötelességét el ne hanyagolja, ellenőrizni képes legyen. Hivatkozott ő méltósága, az igen tisztelt főkapitány ur a közlekedési eszközök hiányára. De ha a közlekedési eszközök hiánya áll az egész országra nézve, akkor áll az Buda pestre nézve is, és én egyátalában nem ismerhetem el, hogy a közlekedés az ország végpontjainál Buda-pestre könynyebb legyen, mint pélcl. ha a felébbviteli törvényszék 6 — S mértföldre azo i vidéken volna található. Azon eshetőségre is hivatkozott ő mlga. mely több felebbviteli törvényszéknek felállításából bekövetkezhetnék, hogy tudniillik hasonnemü perekben mindannyi felebbviteli törvényszék külön külön jogelvet állapithatna meg. Nem tagadom ennek lehetőségét; de viszont tagadhatlan,hogy ez megtörténhetik ott is, hol hasonnemü perek egy városban ugyan vagy egy házban, de külön senatusokban döntetnek el; s ha már ezt egyátalában megakadályozni nem lehet, mindenesetre kevésbé volna szembeszökő, ha ily eltérést két különböző főtörvényszék, mintha ugyanegyfőtörvényszéknél két szomszéd senatus követne el. Egyébiránt a mi az Ítéletek különféleségét illeti, a jogelvek egységének biztositéka soha sem az appelatorium fórumban, hanem a semmisítő 60*
