Főrendiházi napló, 1865. I. kötet • 1865. december 14–1868. deczember 9.
Ülésnapok - 1865-119
474 CXIX. ORSZÁGOS ÜLÉS. teli törvényszéktől elválasztja. De a nyilvánosság jótéteménye is kihatóbb és nagyobb mérvű lesz, ía a főtörvényszékek több helyütt fognak fölállittatni. Mivel hat vidék különböző közönségének s ifjúságának lesz lehetővé téve, a főtörvényszékek "üléseiben részt venni. A közönség vidékszerte fog törvénykezési tapasztalataiban gyarapodni, az ifjúság pedig, mely épen a törvénykezés gyakorlati tanulmányozását óhajtaná megnyerni, kiváló gyakorlati iskolával birna, hogy idővel a haza oszlopává erősödjék. Mindezen elvek ellenében pedig, méltóságos főrendek, legnyomatékosabb érvül hozatik fel, rendszerint: 1. a jogegység fentartásának szüksége ; 2. pedig a nemzeti nyel? megóvásának politikai érdeke. A mi az elsőt illeti, az nem bir gyakorlati jelentőséggel. Mert nem tagadva bár, hogy ott, hol codexek hiányoznak, a fő és legfőbb törvényszékek hivatvák arra, hogy a peres kérdések rnegbirálásánál irányul szolgáló törvén} T es vagy jogelvek megállapításában egységesen járván el, e részbeni megállapodásuk jogtani tekintélyül szolgálhasson ; ele ezt még korántsem biztosítja az, ha egyetlen egy központi felebbviteli törvényszék létezik. Mert ezen egyetlen törvényszék is különböző tanácsokban kell, hogy ülésezzen. E tanácsok egymástól függetlenül Ítélvén, az egyikben megállapított jogelv épen a másik tanácsban maradhat kisebbségben. A jogelvek egységének megóvása tehát egyedül a semmitőszék feladata maradhatna, mi épen ugy biztosítva volna akkor is. ha több főtörvényszék léteznék. A nemzeti nyelvet pedig a főtörvényszékek vidékenkinti felosztása egyátalán nem koczkáztathatja ; mivel a főtörvényszékek hivatalos nyelve, bármely vidéken léteznek is azok, diplomatikai állásánál fogva csakis a magyar nyelv lehet. Az országban létező egyéb nemzetiségek nyelve pedig meghagyatik azon szabadságban, mely szerint minden honpolgár, a bírák és törvényszékekkel való közlekedésében, saját nyelvét használhassa, a határon tul pedig, midőn az állam bírói közege nyilatkozik, az állam diplomatiai nyelve lép jogaiba. Mindezeknél fogva az igazságügyminiszteri javaslat azon részét, mely a királyi tábla felosztását s több felebbviteli törvényszék fölállítását ajánlja, az ereszben már előrehaladott más müveit országok példáját is tekintetbe véve. pártolom. Lévay Sándor püspök: Mélt. főrendek! Nekem csak egy kifejezés ellen van alázatos észrevételem. Ezen f) pontban a második alineában kimondatik azon elv, hogy a királyi tábla egyelőre egységben maradjon itt Pesten. Itten ezen alineában a 3-ik szóban alulról az áll: hogy „az igazságügy miniszternek a királyi táblák szervezésére, illetőleg" stb. Én ugy gondolom, ezen „királyi táblák" kifejezés a többesben, nem egészen függ össze az elvvel; azért ugy vélném kitétetni, hogy: „az igazságügyminisztera királyi tábla szervezésére, illetőleg annak egymástól független osztályokra v;Jó felosztására nézve." (Többen : Kettő van: Pesten ésM.-Vásárhelyen!) Ez értelemben helyes a szerkezet. Bocsánat! Ujfalussy Miklós főkapitány: Mélt. főrendek ! Nem kétlem, sőt igen jól tudom, hogy mind a két vélemény mellett, jelesen, hogy 1 vagy 6 kir. tábla legyen-e, igen sok és nevezetes ok harczol. Ezt mások, különösen az előttem szólott főispán ő excellentiája igen sok érvvel adta elő. Az ellenvélemények ellensúlyozását bátor leszek igen röviden megkisérleni. Jelesen én is sokkal inkább óhajtanám, hogy maradjon egy királyi tábla Pesten, ugy a mint az jelenleg van, mégpedig a következő okoknál fogva. Először : Mindnyájan igen jól tudjuk, hogy Magyarországon a közlekedési eszközök még fölötte hiányosak; és épen azért, hogy ha Magyarországon G királyi tábla fórum appellatorum állitatnék fel, nagyon nehéz volna némelyeknek ezekhez hozzájutni, különösen azon feleknek, kik több kir. táblánál vannak ügyeikben érdekelve, különböző helyekre kellene utazniok, hol appellált ügyeik vannak, míg ha a kir. tábla a centrumban állíttatik fel, az sokkal könnyebben lesz hozzáférhető. A másik igen nevezetes ok, hogy az előttünk fekvő javaslat értelmében csak egy kir. tábla legyen, az, hogy ha hatfelé, egymástól távol fekvő vidékeken állíttatnak fel kir. táblák, igen könynyen és nagyon gyakran megtörténhetik az, hogy azon 6 testület egy természetű ügyben talán 6 féleképen fogna ítélni, vágyba ennyiféleképen nem, legalább igen eltérőleg egymástól, a mi bizonyára nem lenne kivánatos. Ez ellen felhozathatik, hogy ez Pesten is megtörténhetik, a mennyiben több senatusban fognak az Ítéletek hozatni. Azonban az együttélő tagok egymással gyakran találkozván, egymással nézeteiket kicserélhetvén, sokkal nehezebben történhetik meg ezen, a törvénykezésben mondhatni, valóságos calamitá^okat előidézhető eset, mintha ezek az országban hat különböző he\j&n fognak lenni. Bátor vagvok harmadszor még azt is felemiiteni, hogy oeconomiai tekintetben sem jönne oly nagy összegbe az országnak, mint ezt előttem szóló főispán ö excellentiája is megemlítette. Hogyha 6 kir. tábla állíttatik fel az országban, ez az
