Főrendiházi napló, 1865. I. kötet • 1865. december 14–1868. deczember 9.
Ülésnapok - 1865-103
Cili ORSZÁGOS ULES. 417 megelőzőben az mondatik, hogy előbb a községi adószedők és második sorban az elöljáróság és a község ellen lesz a végrehajtás intézendő. Már pedig tudjuk, hogy jelenleg mily csekély befolyásuk van sok helyi; az előbbi nemesi birtokok birtokosainak a választásra, s azért óvakodni fognak, hogy adótartozásukat a községi adószedők kezéhez fizessék be. (Maradjon!) Ifj. Ráday Gedeon gr. jegyző (olvassa a 25—39. szakaszokat^ melyek szó nélkül elfogadta tnak. Olvassa a 40-diket.) Cziráky János gr.: Csak egy kis megjegyzésem van, mely inkább történelmi érdekkel bir. E szakaszban ugyanis elősoroltatnak mindazon tárgyak, melyek a zálogolás alól kivétetnek, és ezeken végig tekintve. emlékezetembe idéztetett azon intézkedés, melyet az 1843. váltótörvény tett, meghatározván mindazon tárgyakat, melyek végrehajtás alá semmikép sem eshetnek. Kijelentette — s ez e szakaszban hiányzik; de én, tudva, hogy mi becse van ma az ősiségnek és régi nemességnek, indítványt ez irányban tenni egyátalában nem szándékozom, hanem csak történeti adatul hozom föl — kijelentette , mondom , akkor a törvény, hogy a nemes embernek kardja semmikép sem eshetik executio alá. Ifj. Ráday Gedeon gr. jegyző (olvassa a 41—82-dik szakaszokat, melyekre nem történik észrevétel. Olvassa a 83-dikat.) Karácsonyi László főispán: E szakaszban előny adatik az utolsó két évi adóhátraléknak minden egyéb teher előtt; mivel pedig az 1861. évi pátens fenáll, melynek rendelkezése ellentétben áll e törvényjavaslat 83. szakaszával, azt hiszem, e tekintetben tüzetesebben kellene intézkedni. Lónyay Menyhért pénzügyér: A mi a tiszaszabályozási kölcsönöknek adó utján behajtását illeti: erre nézve a szükséges intézkedéseket meg fogja tenni a pénzügyminisztérium az eddigi szokás szerint, miután ezen törvénynek értelmében mind azon szabályok, a melyek eddig gyakorlatban voltak — s ezük közé tartozik ezen intézkedés is — továbbra is fentartandók, a mennyiben ezen törvénynyel nem ellenkeznek ; ezen intézkedés pedig nem ellenkezik a tör vény nyel. Az ilyen kiváltságos eljárás nem csak a tiszaszabályozási kölcsönöknek, hanem a magyar földhitelintézet által kisebb birtokosoknak adott kölcsönöknek is behajtására nézve fenáll. Azonban a képviselőház ezen intézkedést ezen törvényből kihagyatni kívánta, mert óhajtandó, hogy ez iránt külön törvényhozási intézkedés történjék ; és a minisztérium már meg is van bizva azzal, hogy ez iránt törvényjavaslatot terjeszszen az országgyűlés elé. A mélt. főrendek tehát teljesen megnyughatnak ezen FŐRENDI H. NAPLÓ 186%. szerkezetben ugy a mint van, mert ezen tartozások iránt a szükséges intézkedéseket meg fogja tenni a minisztérium a jelenben fenálló rendszabályok szerint, jövőre pedig maga a törvényhozás fog ez iránt intézkedni. A mi azon aggodalmat illeti, hogy a tiszaszabályozási költségeknél a két éven túli hátralékok veszélyeztetve vannak: erre alig lehet alapos ok, mert ezen törvény kihirdetése után még mindig marad két év, mely alat a szükséges bekeblezések megtörténhetnek. Az eddigi szabályok és ezen törvény értelme szerint is minden ilyen tartozás az illető pénzügyi közegek által biztositandó, azaz ott, a hol az a földbirtokot terheli, bekeblezendő; szükséges volt azonban erre két esztendőt engedni, nehogy minden, idő közben támadt hátralék azonnal bekebleztessék és igy a földbirtoknak hitele szükség nélkül gyöngitcessék. Azt hiszem, hogy ezen czélnak a jelen törvényjavaslat teljesen megfelel: azért méltóztassék talán a szerkezetet meghagyni. (Maradjon!) Ifj. Ráday Gedeon gr. jegyző (olvassa a 84—98-dik szakaszokat, melyekre nem történik észrevétel. Olvassa a 99-diket.) Cziráky János gr.: Én igen tudom méltányolni azon indokokat, melyeknél fogva ezen pénzügyi ügyeknek megbirálásában kivételes bíróság működjék, vagyis hogy ideiglenesen fönhagyatik azon bíróság, mely ezen ügyekben működött. Nekem egyedül ezen biróság személyzete iránt van észrevételem. Nem tudom az eddig divatozott szokást, de ugy rémlik előttem, hogy — legalább az osztrák tartományokban, hol ezen pénzügyi bíróságok régibb idő óta működnek — az elnökség ritkán illette a pénzügyi igazgatót, hanem részt vett a biróságban egy pénzügyi orgánum mint t közbiró. Föltűnő tehát, hogy miután itt épen a kincstár és adózók közt van kérdés, a kincstárt képviselő egyén vigye az elnökséget. Én tehát inkább azt óhajtanám ezen szakaszban kimondatni, hogy az elnököt nevezze ki az igazságügyi miniszter, és egyébiránt a két közbiró egyike a pénzügyi igazgatóság tagja legyen. Lónyay Menyhért pénzügyér: Bátor vagyok e tekintetben némi felvilágosítással szolgálni. (Halljuk!) Midőn a minisztériumot átvettem, Magyarországban az volt az eljárás, hogy minden ilyen jövedéki kihágásnál az illető pénzügyi közegek egyszersmind felek és birák is voltak : t. i. Magyarországban minden, az adó körül előforduló birsági ügyben magok az illető adóhivatalok, illetőleg pénzügyi igazgatóságok ítéltek és mérték ki a büntetéseket. Ha a törvényhozás elfoglaltsága oly nagy nem volna, bizonyára kötelességemnek tartottam volna mielőbb törvény] avasla53
