Főrendiházi napló, 1865. I. kötet • 1865. december 14–1868. deczember 9.

Ülésnapok - 1865-103

418 CIII. ORSZÁGOS ÜLÉS. tot előterjesztem, mely ezen természetellenes állapotot — mert jogi szempontból bizonyára annak nevezhető — megszüntesse; miután azonban a törvényhozásnak sokkal íbntosabb feladatai voltak, kivált a múlt esztendő folytán: be nem várva a törvényhozás ez iránti intézkedését, az igazságügyminiszterrel egyetértőleg azonnal felállítottam a jövedéki bíróságokat, minden pénzügyi igazgatósági kerületben egyet, és azon kivül egy jövedéki bíróságot, mint feltörvényszéket, Budapesten. A minisztérium részéről tehát megtörtént minden, a mit ilyen kivételes állapotban megtenni lehetett, (Helyeslés.') A mi pedig a jelenlegi intézkedést, illeti: az szintén csak ideiglenes természetű, miután ezen törvényre nézve kimondatik az - — hajói emlékezem, a törvénynek végén a 108. szakaszban — hugy „a pénz- és igazságügy miniszter felhatalmaztatnak a jövedéki bíróságok eljárási szabályait 1869-dik évi deezember 31-éig a pénzügyi bíróságoknál is fentartani, eljárásuk végleges szabályozása czéljából törvényjavaslatot fogván idő közben előterjeszteni." Ezen szakasz által tehát ki van mondva, hogy a törvényhozás annak idejében a pénzügyi bíróságuknál kivetendő eljárásra nézve részletes intézkedéseket kivan tenni. A mi pedig ezen pénzügyi bíróságoknak ezen törvényjavaslat szerinti rendezését illeti: arra nézve bátor vagyok megjegyezni, hogy ámbár itt a pénzügyekkel szoros kapcsolatban levő bíróságokról van szó, ezen bíróságokhoz a képviselőház kivánata szerint két tagot az igazságügyminiszter nevezend, tehát a többséget képezik az igazságügyminiszter által nevezettek, s így azon kívánalomnak, hogy ezen biróság független legyen, teljesen elég van téve. Egyébiránt ezen czél különben is el van érve, mert a pénzügyi igazgató, ki az elnökséget viszi, a bíróságban nem mint pénzügyi igazgató, hanem mint delegált elnök van jelen, a ki szorosan a szabályok és a törvény értelme szerint köteles ítélni. Hogy miért inditványoztatott ez , arra nézve csak két körülményt említek meg. Ha tekintetbe|veszszük azon véghetetlen nagy számát a szabályoknak, melyek minden egyes adónemre nézve fenállanak: meg fognak arról győződni, hogy kivált kezdetben az ügyek rendes vitelére és sürgős elintézésére szükséges, hogy a birák között legyen legalább egy szakember, ki a szabályoknak minden részletét ismeri. Ez volt az első indok, miért kívántam a pénzügyi igazgatót ezen biróság elnökéül tenni. A második indok, mely ezen javaslat tótelénél vezetett, megvallom, jogi szempontból ugyan nem nagy nyomatékú, de pénzügyi szempontból nevezetes : mert ha nem a pénzügyi igazgató elj nökölne, a 16 pénzügyi törvényszéknél fizetéses eh j nökök alkalmaztatnának, ez nevezetes költségébe j kerülne az államnak, holott a pénzügyi igazgatók | vagy azoknak helyettesei, miután ezen bíróságok nem állandóan működnek, teljesíthetik ezen teendőket a nélkül, hogy ezért külön fizetést húznának. A második indok tehát, mely vezérelt: a ta! karékosság volt. Ezekkel, ugy hiszem, megnyugtattam 6' nagy{ méltóságának aggodalmait, annyival inkább, mij után, mint bátor voltam kiemelni, a 108-dik sza| kasz szerint az eljárási intézkedés csak ideiglenes, | mely addig áll fen, mig a törvényhozás e tekinI tétben czélszerübben intézkedhetni fog; a felek, nek érdekei teljesen meg vannak óva, miután az | igazságügyminiszter által nevezett tagok ezen I pénzügyi bíróságokban többségben vannak; és miután a főtörvényszék tagjait egészen ő felsége nevezi ki az igazságügyminiszter felterjesztése alapján, minden alapos aggodalom a pénzügyi érdekek előtérbe helyezése iránt el van oszlatva. Miután tehát ezen törvényjavaslat által e tekintetben megtétetett az, a mit a jelen körülmények közt most tenni lehetett, jövőre pedig a törvényhozás akkép fog intézkedni, a mint az igazsággal teljesen megegyezik: bátor vagyok a szerkezetet elfogadás végett ajánlani. (Helyeslés. Maradjon a szerkezet!) Cziráky János gr.: Megnyugszom nagyméltóságodnak e felvilágosításában; hanem azon észrevételt vagyok bátor tenni, hogy ezen rend; szabályoknak ideiglenessége kevés mentségül szolgálhat arra, mert épen e szakaszban tétetett — a mint én emlékszem —• a képviselőház által azon módosítás, hogy két bírói tag vegyen részt ezen bíróságban. Ha tehát ezen ideiglenes intézkedés [ megtörtént, ezzel én logikai kapcsolatban nem lái tom azt, hogy az elnökséget a pénzügyi igazgatőI ság vigye, hanem igeuis azoknak egyike, kik törj vényszéki tagok gyanánt vannak jelen: mert j hogy oly valakinek kell e bíróságokban részt venni, ki mindezen pénzügyi szabályokban nagy jártassággal bir, az természetes, és azt nem is ellenezheti senki, hogy a három egyén közöl az egyik pénzügyi közeg legyen; s én csak abban ta! lálok fenakadást, hogy az vigye az elnökséget, a ki itt leginkább követelő fél. Én ezt szokatlan eljárásnak tartom, és hiszem, hogy ezen segíteni lehetett volna. Azt pedig, hogy e részben takarékossági szempontok forognak fon, nem tartom oly mérvadónak, mert hiszen a másik két egyénnek | úgyis részt kell venni; s azt is hiszem, hogy ezen | rendkívüli működést lehetett volna némileg az . igazságügyminisztertől függő közegektől megkij vánni minden díjazás nélkül, a mint tudomásom szerint Ausztriában minden díjazás nélkül járnak