Főrendiházi napló, 1865. I. kötet • 1865. december 14–1868. deczember 9.
Ülésnapok - 1865-103
416 OIII. ORSZÁGOS ÜLÉS. az állam pénztárba befizeti: erre nézve van szerencsém megjegyezni, hogy ez, a törvényben kitett kamatláb mellett is. az illetőre nézve előny. Négy százaléknál jelenben magasabb kamatlábat alig lehetne felállítani, mint átalában véve azon pénzösszegekre nézve jelenben létezik, melyek rövidebb időre helyeztetnek el. Mert nagy különbség van az állandóan és az ideiglenesen elhelyezett pénzösszeg között.Méltóztassanak tekintetbe venni,hogy a jelen viszonyok között, az, ki pénzt hosszabb időre kivan elhelyezni, azt jóhitelü papirosokba fektetheti, melyek magasabb kamatot hoznak; holott ha a tőkéket oly módon helyezi el, hogy azok bár mikor folyóvá tétethessenek, a mostani viszonyok között 3—4%-nál drágábban egy intézetnél sem teheti. Már ma»a ez is eléggé megmagyarázza azt, hogy midőn az állam a magánosokat azon előnyben részesiti, hogy pénzkészletüket elvállalja, miért nem fizethet többet 4%-nál. Miután senki sincs arra kényszerítve, hogy előre fizessen, ezt csak az esetben teendi, ha magára nézve czélszerübbnek fogja tartani. Egyébiránt méltóztassanak tekintetbe venni, hogy épen a következő 18-dik szakasz által az adófizetőknek nagy könnyebbités nyujratik. Ugyan is ezen törvény azt mondja: „A pénzügyi igazgatóságok jogositvák ugy egyes adózóknak, mint egész községeknek evégett hozzájok benyújtandó, s eléggé iudokolt folyamodásukra az évnegyed végén tul terjedő halasztást is adni, minden esetre fentartatván a, késedelmi kamat megfizetésének kötelezettsége. Elutasító végzések felebbezhetők a pénzügyminisztériumhoz." Azt hiszem, ezen intézkedése a törvénynek szintén a jelenlegi adórendszernek egyik javítását képezi, minthogy ezen intézkedés azt kívánja eszközölni, hogy habárkinek gazdaságában azon viszonyok, amelyekre ő exeellentiája czélozott, előállanak, az illető ne legyen kénytelen kedvezőtlen árak mellett elvesztegetni terményét, mert mindig módjában fog állani ezen 18. szakasz értelmében a rendes negyedévi határidőnek kiterjesztését kérni és elnyerni, mert ugy hiszem, a pénzügyi közegek e tekintetben a törvény értelmében fognak eljárni. Miután tehát egyrészt a javaslatba hozott törvénynek 15 —18. szakaszai a jelenlegi adózási rendszernek valóságos javítását tartalmazzák ; miután másrészt, mint azt mindenki, a ki pénzügygyei foglalkozik vagy akármely magános bankházzal pénzelhelyezés vagy hitelszerzés iránt szerződik, tudja, hogy ha valaki hitelezési viszonyba lép bármely bankházzal, ha hitelét használja, azaz pénzt kivan, mindig valamivel nagyobb kamatot fizet,mint ha saját pénzét, kivált rövid időre, elhelyezni kívánja : ennélfogva ezen törvényjavaslatot teljesen méltányosnak, sőt a jelenlegi rendszernél kedvezőbbnek tartom, s bátor vagyok annak elfogadását kérni. {Elfogadjuk! Maradjon!) Elnök: Nem levén senki, a ki szót kivánna emelni, méltóztassanak az iránt nyilatkozni, kivánják-e elfogadni ezen szakaszokat vagy nem ? {Elfogadjuk!) A mélt. főrendek e szakaszokat elfogadták. Ifj. Ráday Gedeon gr. jegyző (ohassa a törvnéyjavaslat 17—22>-dik szakaszait, melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak. Olvassa a 24:-diket.) Cziráky János gr. Nagymélt. elnök! mélt. főrendek! Ezen szakaszban egy jótékony intézkedést üdvözlök. Eddig is kivételkép meg volt engedve, hogy a nagyobb birtokosok közvetlenül az adóhivatalhoz szolgáltassák be adótartozásaikat; de ez csak kivételkép volt megengedve. S itt emlékeztetnem kell azon szomorú múlt időkre, midőn mindenki kénytelenitve volt adóját a községi adószedőkhöz befizetni. Nem tekintve azt, hogy ezeknek válas^tásáhozfaz adózók nem járultak, mert kinevezés által lettek a községbe helyezve; nem tekintve azt, hogy ha választva lettek volna is, tudjuk, mily csekély befolyással van ezekre a szolgabiró: vajmi gyakran adta elő magát azon eset, hogy az adószedőknek pontosan beszolgáltatott pénzek elharácsoltattak, elprédáltattak, s az illető uradalom másodszor is kénytelen volt az adót megfizetni, a mi valóságos török igazság. E szakasz tehát nagy könnyebbséget nyújt, és reménylem, hogy senkinek sem fog nehézség tétetni, ki 100 frtot meghaladó adóját ez évben is egyenesen az adóhivatalnál kívánná befizetni. Lónyay Menyhért pénzügyér: A törvény oly vdágosan szól, hogy a szerint mindenki használhatja azon jogot, hogy adóját, ha az 100 írtnál többet tesz, egyenesen az adóhivatalnál fizethesse. A mi pedig a múlt idő hibáit illeti, melyekről említést méltóztatott tenni: e tekintetben is gondoskodva van orvoslásról, miután épen a 23. szakasz értelmében, mihelyt a befizetett összeg nyugtatványozva van, az illető adófizetőt másodszori fizetésre kényszeríteni nem lehet, hanem a befizetett összegekért felelősek azok, a kik a beszedéssel megbízattak, és ha azok erre nem volnának képesek, azok, a kiktől megbízatásukat nyerték. Ugy hiszem tehát, a minisztérium jelen törvényjavaslata által igyekezett orvosolni a múlt időben gyakorlatban volt rendszernek hibáit, melyet helyesen méltóztatott török eljárásnak nevezni, s az illető adófizetőket biztosítani igyekezett nem csak a 100 frton felüli adóbefitésekre, de kisebb összegekre nézve is. (Helyes ! Maradjon!) Cziráky János gr.: Hiszen ezen rendelkezést minden esetre a legnagyobb köszönettel kell fogadnunk; de annyi bizonyos, hogy a biztositék mégis inkább a 24. szakaszban fekszik. Mert a
