Főrendiházi napló, 1865. I. kötet • 1865. december 14–1868. deczember 9.

Ülésnapok - 1865-103

CIII. ORSZÁGOS ÜLÉS. 415 rányára mindig bizonyos összeget kéznél tartani, h°gy a kitüzütt határidőben kötelezettségének eleget tehessen. Azért voltam bátor előbb föEraliteni, hogy mennyire óhajtandó volna, ha hazánkban az általam megemlített receveur generálok léteznének, kikkel bizonyos szerződéseket lehetne kötni, s kik igen mérsékelt praemium mellett megnyugodnának abban, hogy a nagyobb földbirtokos akkor fizetné be a tartozási összeget, a mikor azt viszonyainál fogva legkényelmesebben teheti. Miután ezeknek előrebocsátása után kéíségJ

elen, hogy a nagyobb földbirtokosoknak bizonyos összeget kell mindig kéznél tartani, részemről azt óhajtanám, hogy ha ezen készen tartott összeget előre befizeti az illető, ugyanazon kamat engedtessék annak el, a mely büntetés gyanánt rovatik azokra, kik kötelezettségűknek a kitűzött határidőben nem tesznek eleget. E szakaszok rendelkezésében én nem látok egyformaságot ,• és azt, hogy az aerarium 4%-ot fizet annak, ki adóját előre fizeti be, s 6 °/

0 késedelmi kamattal bünteti azt, ki adóját befizetni elmulasztotta, igazságosnak nem tartom. Vagy az egyik, vagy a másik kamatlábat kellene tehát kimondani a pénzügyminiszter úr tetszése szerint, de egyformán mindkét esetre nézve. Én megelégszem 4 °/

0 -kai; de az is 4%-ot fizessen, aki hátralékban van; ha pedig a késedelmi kamatot 6 % -ra méltóztatnak tenni, igen méltányos, hogy 6 % elengedésben részesittessenek azok is, kik adójokat előlegesen fizetik be, annyival is inkább, mert 6 % a mostani kamatláb szerint és a mostani körülményekben nem oly nagy, a mit adni vagy követelni ne lehetne. Lónyay Menyhért pénzügyér: Nagym. elnök! mélt. főrendek ! Az ő nagyméltósága által felhozott indoknak fő súlya különösen abban látszik központosulni,hogy ezen adórendszer, illetőleg adóbehajtási törvény értelme szerint minden nagyobb birtokos kénytelen nagyobb összeget készletben tartani. Én azt hiszem, hogy ezen törvény ilyen aggodalomra nem szolgáltathat alkal- | mat, mert ezen törvény sokkal kíméletesebb, mint I az eddigi eljárás: az eddigi eljárás szerint ugyan | is, ha valaki adóját a kitűzött határidőre meg nem fizette, azonnal foganatba vétethetett ellene a végrehajtási eljárás; holott ezen törvényjavaslatnak 15. szakaszában az van kimondva, hogy a ki adóját az évnegyed közepén le nem fizeti, azon évnegyed lejártáig végrehajtás ellene nem fog intéztetni, hanem az illető egyedül a késedelmi kamatokat tartozik megfizetni, azaz havonkint; minden forint után 7

2 krt, a mi 6°/

0-ot tesz, miután egy esztendőben 12 hónap van. Két indok van, melyből ezen törvényjavaslatban a késedelmi kamatoknak fizetése indítványba hozatott. Az első indok az, hogy az, a ki a törvény által kiszabott határidőben elmulasztja terheit az állam irányában leróni, a késedelmi kamat fizetése által némileg kényszeríttessék kötelezettségeinek mentül elébb eleget tenni. Ezen eljárás, ugy hiszem, indokolt : mert méltóztassanak tekintetbevenni, hogy nem az adófizetőnek érdekében járnánk el, ha az adónak pontos befizetését nem sürgetnők, miután sokkal könnyebb az adóbefizetést kisebb részletekben teljesíteni, mint egyszerre, midőn már nagyobb összegre szaporodott. Magyarországban az adó törvényesnek nem tekintetett, mindenki iparkodott magát minden módon az adófizetés alól kivonni és az adó-nem-fizetés valóság-ős szokássá vált: ennek orvoslására szolgál a törvényjavaslatnak azon intézkedése . hogy az, a ki a törvény által kitűzött, határidőben kötelezettségét nem teljesiti. a késedelmi kamatok fizetése által némi birsággal rovassék meg. {Helyes!) Ha pedig azon fogalom áll, hogy azon kamat, melyet a késedelmes adófizető fizetni tartozik, nem csak késedelmi kamat, hanem egyszersmind birság is : akkor természetesen különbséget kell tenni azon kamatmérték közt, melyet valaki azon esetben fizet, ha késett törvényszerű adófizetési kötelezettsége teljesítésében, és azon kamat közt. melyet az nyer. a ki adóját a határidő előtt fizeti. A másik indok, melyet bátor vagyok a mélt. főrendeknek emlékezetébe hozni, az, hogy minden rendes államháztartásban, és igy nálunkis, ugy kell i ítézkedni, hogy a mennyire lehet, az államjövedelmek rendesen folyjanak be. Ez nálunk annyival inkább szükséges, miután a pénzügyekben történt kiegyezés folytán egy bizonyos nagy összeget havonkint kell a közös költségek fedezésére a közös pénzügyminiszternek beszolgáltatni s ezenkívül Magyarországnak saját költségeire is havonkint kell fizetéseket tenni: ebből természetesen az következik, hogy ha az adók rendesen be nem folynának, az állam kénytelen volna kölcsönt felvenni ; már pedig a jelenlegi pénzügyi viszonyok szerint 6 % -osnál olcsóbb kölcsönt szerezni alig lehetne reményünk. Ennélfogva teljesen indokolt és nem túlzott követelés, hanem az átalános kamatlábbal teljesen megegyezik azon intézkedés, miszerint az. a ki adófizetési kötelezettségeit pontosan nem teljesíti, az államnak térítse meg azon kamatokat, a melyeket az a legkedvezőbb esetben is fizetne, ha kölcsönt venni kénytelenittetnék. A mi illeti az állam által megtérítendő azon kamatot, melyet fizetend azon esetben, midőn valaki idő közben nagyobb joénzösszeggel rendelkezvén, azt nem kívánja magánál megtartani, hanem