Főrendiházi napló, 1865. I. kötet • 1865. december 14–1868. deczember 9.

Ülésnapok - 1865-103

414 CIII. ORSZÁGOS ÜLÉS. Az én megyémben sok helyütt egyes birtokos bir­toka képezi a községet: már most, ha magam te­szem a községet, magam teljesítem a kivetést is ? így meglehet, hogy az egyes birtokos birtoka annyi községet képez, a hány pusztája van, ide pedig a helység- elöljáróságának semmi befolyása nincs. Jó volna tehát, ha itt egy kis megkülön­böztetés tétetnék. Lónyay Menyhért pénzügyér: Eziránt kétség nem lehet, mert a törvéi^ben úgyis meg van különböztetve: csak azon községekben telje­sitik a kivetést, a hol az eddig is szokásban volt. Cziráky János gr..- Méltóságod úgyis az egész quantumot fogja fizetni; itt egyéni kivetés nincs, hanem az egész összeg fizettetik. (Marad­jon !) Nyáry Gyula b. jegyző (olvassa a fórvény­javaslat 8 — 11-dik szakaszait, melyek észrevétel nél­kül elfogadtatnak. Olvassa a 12-diket.) Cziráky János gr.: Nagymélt. elnök! mélt. főrendek! Én e szakasz intézkedésében teljesen megnyugszom és azt igazságosnak és méltányosnak találom: megszűnik ennek következtében azon aránytalanság, mely ezelőtt az adó beszolgáltatá­sára nézve Magyarország és a többi osztrák tarto­mány közt létezett. Az osztrák tartományokban ugyanis az adó mindig utólagosan fizettetett, tő­lünk pedig az összes adók befizetése minden év­negyed elején, még pedig az első hónapnak első heteiben követeltetett; ennek folytán mi mindig anticipative fizettük adónkat, mig a többi osztrák tartományokban az decursiv rátákban fizettetett be, mi az úgyis nem csekély adó mellett reánk nézve igen terhes volt; most azonban a közbeneső hónapokra nézve levén annak befizetése határozva, azt igen méltányosnak és helyesnek kell tartanunk ; és nem is kétkedem, hogy ha adórendszerünk bő­vebben fog kifejtetni, mi is azon szerenesés hely­zetben leszünk, hogy a Francziaországban diva­tozó eljárást vehetjük mintául, hol az összes adók­nak beszedését és átszolgáltatását az úgynevezett receveur generálok szokták végezni, kik nem kö­vetelik, hogy az adók a kitűzött határnapra befizet­tesenek, hanem nagyobb összegeknél igen méltá­nyos feltételek mellett némi hitelt szoktak adni. Ily rendszer mellett az állam nem károsodik, az egyes adófizetőknek pedig tetemes könnyítés nyuj­tatik. Én tehát azon óhajtásomat fejezem ki, vajha ily szervezés mellett jövőre nálunk is lehetne az egyes adózóknak ezen tetemes könnyítést megadni. Lónyay Menyhért pénzügyér: ügy hi­szem, ezen elvi kérdést nem volna czélszerü most vitatás tárgyává tenni, annyival kevésbbé, mert ezen törvényben van az iránt intézkedés téve, hogy mindazoknak, kiknek körülményei azt kíván­ják, hogy adójokat később fizessék be, a kése­delmi kamatok fizetése mellett halasztás engedhető, tehát mind azon könnyebbség, mely a Francziaor­szágban fenálló rendszer szerint e tekintetben léte­zik, ezen törvény által is meg van adva; és bizo­nyára egy pénzügyi közeg sem fogja, midőn ala­pos indokok felhozatnak, akár egyes községeknek, akár egyes magánosoknak abbeli kérelmét meg­tagadni, hogy adóját a rendes határidőnél késő­ben teljesíthesse, egyedül azon feltétel köttetvén ki, hogy az illető, ki ilyen halasztást nyer, a halasz­tás idejére késedelmi kamatot fizessen. Ugy hi­szem tehát, ezen intézkedés czélszerü reformot fog­lal magában, az adófizetőnek könnyebbséget sze­rez és az állam jövedelmeit is biztosítja. {Helyes ! Maradjon !) Elnök: Méltóztatnak e szakaszt elfogadni ? {Elfogadjuk!) A mélt. főrendek e szakaszt elfo­gadták. Nyáry Gyula b. jegyző {olvassa a'törvény­javaslat 13-dik szakaszút, mellre nem történik észre­vétel. Olvassa, a 14-díket,) Cziráky János gr.: E szakaszra nézve volna észrevételem ; mivel pedig ez a 15. és 16-dik szakaszokkal van kapcsolatban, azoknak felolva­sása után fogom azt előadni. Nyáry Gyula b. jegyző (olvassa a törvény­javaslat 15 és 16-dik szakaszát.) Cziráky János g<-.: Nagymélt. elnök ! mélt. főrendek! En azon elvet, mely a 14-dik szakasz­ban van letéve, igen méltányosnak találom, mert nem lehet kívánni azt, hogy ha valami kötelezett­ség bizonyos határidő alatt lenne teljesítendő, s nem teljesíttetik, emiatt bárki károsodjék. Nagyon természetes tehát, hogy a kik adóhátralékban vannak, késedelmi kamatok fizetésére köteleztesse­nek. De az osztó igazsággal nem tartom meg­egyeztethetőnek, hogy azok, kik adójokat előre be­fizetik, kevesebb kamatot nyerjenek , mint a meny­nyivel azok, kik adójokat befizetni elmulasztották, büntettetnek. En e tekintetben az egyformaság | elvét szeretném szem előtt tartatni. Azt egészen ő j nagyméltóságának a pénzügyminiszternek belátá­sára bíznám, hogy a késedelmi kamat 4% legyen, de akkor ugyan ennyi kedvezményben részesül­jenek azok is, kik adójokat előbb fizetik be; vagy 6 %, mely esetben ugyan ily kedvezmény adassék azoknak, kik az adót előlegesen fizették be: mert valóban nem csekély teher az, midőn bizonyos I meghatározott időben az adót le kell róni. Kisebb | birtokosoknál ez nem tesz különbséget; de a na­I gyobb birtokosokra nézve ez roppant teher: nem, mintha bizonyos határidőre nem lehetne a meg­határozott összeget előállítani; hanem megtörténhe­tik, hogy oly körülmények állanak elő, melyek lehetetlenné teszik, hogy termékeit értékesíthesse, . s így kénytelen saját ügyeinek nem csekély hát-

Next

/
Thumbnails
Contents