Főrendiházi napló, 1865. I. kötet • 1865. december 14–1868. deczember 9.

Ülésnapok - 1865-94

380 XCIV. ORSZÁGOS ÜLÉS. csökkenést csak az által lehet pótolni, ha rendszeres szállithatás folytán a fogyasztás emelkedése és a kezelés egyszerűsítése birtositható lesz. Tehát minden oly javaslatot, mely ezen vonal kiépítését akadályozná vagy halasztaná, részemről a mostani körülmények között az ország érdekeivel megegyeztethetőnek nem tartanám. A mi a jelentésnek az áradásnak kitett területekre vonatkozó tételeit illeti, szabadságot veszek magamnak e tekintetben is megtenni észrevételeimet. (Halljuk!) A jelentésben az mondatik, hogy „nagy része időszakonkint vizáradásokkal elborított tereken vezettetni terveztetik." Elismerem , hogy ezen vonal több helyütt oly területeken terveztetik, a melyek előbb, mielőtt t. i. a védtöltések elkészültek, időszakonkint áradásoknak voltak kitéve; de jelenben mindezen területek a védtöltések által épen annyira biztosítva vannak, mint a jelenben létező vasúthálózatnak több nevezetes és hosszú vonalú része. Rendkívüli körülmények közt megtörténhetik, hogy a védtöltések elromlása folytán ezen területek ismét árral borittatnak.Ha azonban a bizottság nézete szerint mindazon területeken, melyek előbbi időkben áradásoknak voltak kitéve, vasutak nem építhetők, az esetben hazánk legtermékenyebb és a nyers terményekre nézve legfontosabb területe ki volna zárva a vasúti közlekedés jótéteményeiből. Ha a már jelenben létező vasutak tervezésénél a bizottság által követni kivánt elvet tekintetbevették volna , akkor azon vasúthálózatunk sem épülhetett volna ki, melyjelenben létezik. Ugyanis majdnem minden vasutvonalunknál nevezetes részek vannak, melyek valósággal, még pedig ezen tervezett vonalhoz hasonlítva, sokkal inkább áradásnak kitett területeken vonulnak által. így pl. a tiszai vaspályának Szolnoktól egész Szoboszlóig vezető vonala ily ártéren vonul keresztül ; az államvaspályának vonala Szegedtől Temesvárig és tovább az egész Bánságon keresztül hasonló viszonyok közt létesíttetett., tudva levő dolog lévén, hogy a Bánság összes termő vidéke előbbi időkben ártér volt. De maga az alföldi pálya is, melynek engedélyezéséhez a mélt. főrendek hozzájárultak, nevezetes vonalon mentesített ártéren engedélyeztetett. Egyébiránt elismerem a bizottsági véleményben kifejezett azon óhajtás jogosultságát , mely szerint a vonalak , a mennyire lehet , akkép vezettessenek , hogy a népesebb községeket is érintsék. Ezen körülmény különösen a személyszállításra nézve nagyfontosságú. Azonban a vidéki nagyobb községek érdekei fölött áll az állam érdeke, mely különösen oly országban, mint hazánk , melynek kereskedelmi forgalma leginkább nyers termények kivitele által feltételeztetik, mindenek fölött álló tekintet. A feladat tehát : a vasutak irányzatát a kiviteli pontokhoz lehetőleg egyenes vonalban megállapítani, mert az eddig szerzett tapasztalatok szerint gyakran a rövidebb vonal által elért néhány krajczárnyi olcsóbb szállítás által föltételeztetik az összes kivitelnek időszakonkinti lehetősége. Fontos tehát a főbb vonalak irányzatát lehetőleg egyenesen intézni. De ezen körülményen kivül még egy nevezetes indok szól a lehetőleg legegyenesebb vonal mellett. Ugyanis a vállalkozó társulattal kötött szerződés szerint az állam által vállalandó biztosítási összeg, tehát a teherviselés megállapíttatik a vonal mértföldenkinti száma szerint, s így a vonalnak rövidebb irányzata az államnak csekélyebb terheltetését vonja maga után. Egyébiránt a vidéki népesebb községek szárnyvonalak általi összekötése minden esetre az állam feladatai közé tartozik, mi az olcsó vasutak folytán, melyek rövid idő alatt létesítendők, eszközöltetni fog. Nem kivánván jelenleg bővebben indokolni a képviselőház által elfogadás végett átküldött törvényjavaslatot, bátor vagyok felkérni a mélt. főrendeket, méltóztassanak azt ugy, a mint a képviselőház által megállapittatott, a vonalak irányzatára nézve is elfogadni. A bizottsági jelentésnek eltérő véleménye vonatkozik még a munkácsi vonalra; még pedig a bizottság nézete szerint ezen néhány mértföldnyi kiterjedésű Munkács irányában vezetendő vonalat engedélyeztetni nem kívánja. Ugy hiszem, fölösleges bővebb indokokat előhozni az alsóházi javaslat mellett. Ezen javaslac értelme szerint is a törvényhozás fentartá magának a végleges határozatot a fölött, vajon ezen vonal minő irányban és mikép hozassék kapcsolatba agalicziai vasutvonalakkal. Mindaddig tehát, mig ez iránt törvényhozási megállapodás nem keletkezik, ezen néhány mérföldnyi vonal szárnyvonalnak tekintendő. Szükséges e tekintetben a létező törvények értelme szerint ő felsége többi országai és tartományai kormányával és törvényhozásával a csatlakozási pontokra és a folytatás tervezetére nézve közös megállapodásra jutni. Nem lehet feladatom jelenben bővebben jelezni azon nemzetgazdasági és különösen védelmi szempontból felhozható indokokat, melyek a vonalnak további folytatására nézve irányadók lehetnek ; csak azt kívánom megjegyezni, hogy nem csak kiviteli kereskedésünk és a forgalom emelése érdekében fontos ezen kapcsolat, de védelmi szempontból is nevezetes indokok szólanak a mellett, hogy a Szigettől Kassán keresztül Oderbergig Graliczia határával párhuzamos irányban létesített