Főrendiházi napló, 1865. I. kötet • 1865. december 14–1868. deczember 9.

Ülésnapok - 1865-88

LXXXVIII. ORSZÁGOS ÜLÉS, 355 egyedül nálunk az. hogy oly nevezettel éljen az egyház, mely nevezetet használni nem akaratunk, hanem kötelességünk. Ennek következtében a ""görög-keleti^ nevezet vagy ezim helyett: „keleti orthodox" nevezetet ajánlanám; ha pedig ez el nem fogadtatnék, részemről csak azt gondolom, hogy ez mint ideiglenes tekintessék és tartassák fen, joga az egyházi zsinatnak levén e tekintetben nyilatkozni. Rajner Pál jegyző: Ezen módosítványra nézve vagyok bátor megjegyezni, hogy mint törvényhozó ezen ajánlott módositványhoz nem járulhatok. Igen természetesnek tartom, hogy az ó hitűek orthodosoknak tartják és nevezik magokat; de szintúgy minden más vallásbeli is bizonyosan igaz hitünek. orthodoxnak tartja a maga vallását, mert ha nem tartaná annak, bizonyosan más vallásra térne át. Nekem tehát legkisebb ellenvetésem sincs az ellen, hogy a görög-keleti hitűek magokat ugy nevezzék, s az ellen sem lehet, hogy a eongressusban ugy nevezzék magokat. De a törvényhozó állása egészen más: a törvényhozó minél kevesebbet bocsátkozzék a vallási ügyekbe; ha pedig kénytelen bele bocsátkozni, jsoha se döntse el azt, melyik vallás jobb a másiknál, mert e tekintetben független állást kel] elfoglalnia. Ezért a módositványhoz nem járulhatok, s ajánlom a szerkezet elfogadását. (Hel jeslés. Maradjon !) Elnök: Ha nincs senki, a ki a módositványt pártolja, akkor marad a szerkezet, Sztáray Antal gr. jegyző (olvassa a törvényjavaslat 1-sö §-át, melyre nem történik észrevétel. Olvassa a 2-dikat.) Mailáth Antal gr. : Én e szakasznak, a mint szerkesztve van, elfogadására szavazok, még pedig azért, mert velejét teszi a kérdésnek. Az 1864 — 65. évi congressus alkalmával az elválás megtörtént és semmi különös feltételekhez kötve .nem volt; miután tehát megtörtént, egyenjogú a két elvált rész. Ha a mélt. főrendek többsége kegyes lesz ezen nézetet pártolni, akkor bátor volnék egy szeiény — nem indítványt — csak észrevételt tenni. Annak következtében, hogy a ,görög nem egyesült egyház szabadalmai a törvénybe igíattattak s ez későbben ki is terjesztetett az 1790. XH-ik t. ez. által, egyszersmind rendelkezés történt polgári állására nézve is a patriar.chának: azt hiszem tehát, hogy a szerkezet végén, .a hol mondatik : „nemkülönben az erdélyi görögkeleti vallású püspökségnek érsekségre emeltetése törvénybe igtattatik", oda volna teendő: ,,és az 1790-ik XH-dik t. ez. erre is kiterjesztetik." Mert -ki levén mondva 1790.XII-ikt. cz-ben, hogy ülése és szavazata legyen az egy metropolitának: most, .midőn az egyenjogúság mondatik ki, rendjén volna, hogy ezen néhány szó is bele igtattatnék. Ez szerény észrevételem; de külön indítványt nem kívánok tenni. (Helyeslés.) Radvánszky Antal főispáni Csekély észrevételem volna ezen szóra nézve : „felállított* : mert — engedelmet kérek, ha nem tudnám jól a dolgot — én ugy emlékszem, a román egyháznak volt eredeti metropoliája, és ha jól tudom, előbb létezett a román az országban, mint a szerb, és metropoliája már megvolt II. Lajos idejében a mohácsi idő tájban. A románoknak tehát metropoliájok megvolt; és csak későbben szűnt meg; de mikép szűnt meg ? Ugy, hogy az akkori metropolita Anaztáz áttért az egyesültekhez; megszűnt ugyan tényleg, és később beleolvadt a szerb metropoliába és a szerb metropolita személyében képviselve volt fictione juris a román metropoba, tehát megszűnt tényleg, de nem jogilag: tehát nem felállításról, hanem visszaállításról van szó. (Maradjon !) Mihajlovics Miklós főispán: Nekem is volna egy csekély észrevételem, nem annyira a hallottakra, mint inkább a tényekre nézve, ezen szó tekintetében: „egyenjogú*. Azt találhatnák a mélt. főrendek, hogy midőn az „egyenjogú" szó ellen felszólalok — melynek magam is a politikai jogok gyakorlását köszönöm — talán jogok megszorítását czélozom. Távol legyen ez tőlem: sem a román metropolia jogainak megszorítása, sem pedig más bárki jogainak megszorítása nem fekszik szándékomban : csak ezen itt használt kifejezést nem tartom helyesnek; és nem is szólalnék fel e tárgyban,ha nem látnám, hogy félremagyarázásokra ad okot. A 1848-iki XX-ik törvényezikk kimondá már az egyenlőséget és a teljes viszonosságot a különféle vallások közt: mennyivel inkább kell ennek állania azok közt, kik ugyanazon egyházhoz, ugyanazon valláshoz tartoznak és utólag elválnak? Ezen szó „egyenjogú" tehát vagy ugyanazon értelmű az egyenlőséggel és viszonossággal, vagy pedig nem: az első esetben fölösleges; a másodikban pedig ugy tekintethetnék, mint különös jogok concessiója. De különben is nagyon jól emlékszem, mint akkori udvari kancelláriai előadó, hogy ó' felsége elhatározásában, melylyel a román metropoliát felállította, német nyelven ez fordul elő: „coordinirt," A kiadványozásban pedig nem voltunk képesek, legalább én nem voltam képes más kifejezést találni, mint: „hasonrangu". A magyar udvari kancellária kiadványozásában tehát ezen szó van: „hasonrangu". En ezen második szakaszt csak ugy tekintem, mint ismétlését annak, a mit ő felsége előbb alkotmányon kivüli utón tett. A második szakasz t. i. megemliti azt, hogy ő felsége a román metropoliát felállította és ez most beczikkelyez45*