Főrendiházi napló, 1865. I. kötet • 1865. december 14–1868. deczember 9.

Ülésnapok - 1865-84

336 LXXXÍV. ORSZÁGOS ÜLÉS. szavai által némileg megnyugtatva érzem magamat, mégis ezen becses felvilágosítás után is, melyre igen nagy súlyt fektetek, kétségemet egészen eloszlatva nem látom. Andrássy Manó gr.: Tomcsányi főispán ár ő mltsága felszólalásával aggodalmat gerjesz­tett bennem, melyet el nem oszlatott a miniszter úr ő excellentiájának magyarázata, melyben okul hozza föl, hogy az iparosnak azért nem válik ter­hessé azon költség, melylyel a kamarákhoz járul, mert választhat olyant, a kiről tudja, hogy cse­kély budget mellett fog szavazni. De ez felfogásom szerint nem áll: mert a bajt abban látom, hogy ha egyik vagy másik testület, legyen az akár a megye, kivet jó kedve szerint adót és a kormány elvállalja az incassót, akkor az minden esetre nyo­masztó dolog: minthogy, miként ezen esetben, e végre mégis csak 30 állandó és választott tag rendelkezik ezek érdeke fölött; a kormány pedig egyszerűen végrehajtja az incassót, és nem lehet előre tudni, hogy mennyi lesz: lehet 1 frt .50 kr, lehet 50 krajczár is. De ha egyaránt 50 krajczár is: én ezen egyenlő kivetésben igazság­talanságot látok, mivel egyik inkább részesül ezen intézmény jótéteményében, mint egy másik. Nem is kellene tehát kényszeríteni senkit, hogy részt vegyen a kamarákban, hanem, ha látja, hogy hasznát veheti, majd csatlakozik önként hozzá. Meg vagyok győződve, hogy ezen intéz­mény minden esetre hazánk javára fog szolgálni ; csak hogy lassankint kell keresztül vinni, s mert nálunk épen a középosztály hiányzik, s ennek lassan kell képződnie, mi csak tanácscsal járulunk hozzá, a többit bízzuk a szabad egyesülésre: ott a példa a gazdasági egyletekkel. A közadakozásra •az ország mindig kész, de kényszeritőíeg ne lép­jünk fel. Különben módositványnyal én sem áll­hatok elő, mert a mai tárgyalásra nem voltam elkészülve. Elnök: Csongrád és Gömör vármegyék ér­demes főispánjai észrevételeire, hogy nem voltak elkészülve ezen tárgyalásra, meg kell jegyeznem, hogy ezen törvényjavaslat pénteken felolvastat­ván, kinyomatni és szétosztatni határoztatott, és egyúttal elhatároztatott az is, hogy ma 12 órakor szabályszerüleg tárgyaltatni fog. A szabályszerű tárgyalás természete az, hogy azon esetben, ha ily elvi nehézségek vannak, azok az átalános vita alatt adatnak elő; és ha a ház többsége azokat méltányolja, vagy bizOtttsági tárgyalást rendel vagy épen a vita folytán módosítást ajánl. Miután a szőnyegen fekvő törvényjavaslat elvben és lé­nyegben elfogadtatott, most, midőn tulajdonképen inkább a szerkezet felett volna a vita: nehéz már az elv felett határozni. A készületlenség iránti észrevételt tehát egyáíalában nem fogadhatom el, miután a törvényjavaslat tárgyalása pénteken tű­zetett ki a mai napra. Tomcsányi József főispán: Az én észre­vételem csak egyéni megjegyzés volt, és csak magamra érthető, hogy én nem voltam helyben. Nem akartam vádolni senkit, csak a magam ment­ségére szóltam. Pálffy József gr.: Nagymélt. elnök úr! mélt. főrendek! A fölhozott ellenvetés elvi jelentő­séggel bír, s helye lett volna az átalános vitában : mert én is azon véleményben vagyok, mint elnök úr ő excja, hogy a részletes tárgyalásnál ilyen elvi módosítások már nincsenek helyökön. Lipthay Béla b.: Nem tudom, hogy ezen közbeeső kérdés el van-e már intézve ? Különben én is azon nézetben vagyok, melyet épen ő excel­lentiája az elnök és Pozsony megye érdemes főis­pánja elmondott, s azt hiszem, hogy tökéletesen meggyőződhettünk arról, hogy csakugyan ezen ellenvetés, mely itt történt, már nem a maga he­lyén hozatott fel. De visszatérek azon kérdésre, mely a törvény­javaslat 27-ik szakaszának módositását kívánja, és megvallom, hogy azon érvek, melyek a törvény­javaslat ellen fölhozattak, épen legjobban küzde­nek a szöveg megtartása mellett. El kell ugyanis ismernünk, hogy igen is szükséges átalában az ipar- és kereskedelmi kamarákat nálunk ily alak­ban létesíteni, azért, mert, a mint fölhozatott Békés megye főispánja részéről, lehetnek nálunk oly iparosok és kereskedők, kik fel nem fogva ezen törvényjavaslat és az ipar- és kereskedelmi kama­rák hasznosságát, azokat magoktól létesíteni nem fognák. Tekintsünk oly országokba, hol e tekin­tetben a nézetek tán fejlettebbek. Tudjuk, hogy Angolországban kereskedelmies iparkamarák nin­csenek, azért, mert ott assoeiatiók utján léptettek hasonló intézeteket életbe. Ezen hasonló intéze­tek életbe léptetése és ezek hasznossága által indít­tatva, más kormányok, melyek nem oly fejlett népek felett, állanak, ily alakban állítják föl a kereskedelmi és iparkamarákat. így történt az nevezetesen Francziaorszägban és^ később Német­ország legtöbb tartományában. És épen az által, hogy az ily alakban életbe léptetett ipar- és keres­kedelmi kamarák hasznossága idővel kitűnt és kimutattatott, indíttatva érezte magát a mi minisz­tériumunk is, hogy ezen ipar- és kereskedelmi ka­marák életbe léptetését sürgesse és indítványba hozza. Azt hiszem, ezen törvényjavaslatot, a mint asztalunkon fekszik, legnagyobb örömmel üdvö­zölhetjük: minek következtében én ezen törvény­javaslatot, ugy a mint van, egész kiterjedésében elfogadandónak indítványozom. {Helyeslés) SzéCSen Antal gr.: Nagymélt. elnök! mélt.

Next

/
Thumbnails
Contents