Főrendiházi napló, 1865. I. kötet • 1865. december 14–1868. deczember 9.

Ülésnapok - 1865-84

336 LXXXÍV. ORSZÁGOS ÜLÉS. szavai által némileg megnyugtatva érzem magamat, mégis ezen becses felvilágosítás után is, melyre igen nagy súlyt fektetek, kétségemet egészen eloszlatva nem látom. Andrássy Manó gr.: Tomcsányi főispán ár ő mltsága felszólalásával aggodalmat gerjesztett bennem, melyet el nem oszlatott a miniszter úr ő excellentiájának magyarázata, melyben okul hozza föl, hogy az iparosnak azért nem válik terhessé azon költség, melylyel a kamarákhoz járul, mert választhat olyant, a kiről tudja, hogy csekély budget mellett fog szavazni. De ez felfogásom szerint nem áll: mert a bajt abban látom, hogy ha egyik vagy másik testület, legyen az akár a megye, kivet jó kedve szerint adót és a kormány elvállalja az incassót, akkor az minden esetre nyomasztó dolog: minthogy, miként ezen esetben, e végre mégis csak 30 állandó és választott tag rendelkezik ezek érdeke fölött; a kormány pedig egyszerűen végrehajtja az incassót, és nem lehet előre tudni, hogy mennyi lesz: lehet 1 frt .50 kr, lehet 50 krajczár is. De ha egyaránt 50 krajczár is: én ezen egyenlő kivetésben igazságtalanságot látok, mivel egyik inkább részesül ezen intézmény jótéteményében, mint egy másik. Nem is kellene tehát kényszeríteni senkit, hogy részt vegyen a kamarákban, hanem, ha látja, hogy hasznát veheti, majd csatlakozik önként hozzá. Meg vagyok győződve, hogy ezen intézmény minden esetre hazánk javára fog szolgálni ; csak hogy lassankint kell keresztül vinni, s mert nálunk épen a középosztály hiányzik, s ennek lassan kell képződnie, mi csak tanácscsal járulunk hozzá, a többit bízzuk a szabad egyesülésre: ott a példa a gazdasági egyletekkel. A közadakozásra •az ország mindig kész, de kényszeritőíeg ne lépjünk fel. Különben módositványnyal én sem állhatok elő, mert a mai tárgyalásra nem voltam elkészülve. Elnök: Csongrád és Gömör vármegyék érdemes főispánjai észrevételeire, hogy nem voltak elkészülve ezen tárgyalásra, meg kell jegyeznem, hogy ezen törvényjavaslat pénteken felolvastatván, kinyomatni és szétosztatni határoztatott, és egyúttal elhatároztatott az is, hogy ma 12 órakor szabályszerüleg tárgyaltatni fog. A szabályszerű tárgyalás természete az, hogy azon esetben, ha ily elvi nehézségek vannak, azok az átalános vita alatt adatnak elő; és ha a ház többsége azokat méltányolja, vagy bizOtttsági tárgyalást rendel vagy épen a vita folytán módosítást ajánl. Miután a szőnyegen fekvő törvényjavaslat elvben és lényegben elfogadtatott, most, midőn tulajdonképen inkább a szerkezet felett volna a vita: nehéz már az elv felett határozni. A készületlenség iránti észrevételt tehát egyáíalában nem fogadhatom el, miután a törvényjavaslat tárgyalása pénteken tűzetett ki a mai napra. Tomcsányi József főispán: Az én észrevételem csak egyéni megjegyzés volt, és csak magamra érthető, hogy én nem voltam helyben. Nem akartam vádolni senkit, csak a magam mentségére szóltam. Pálffy József gr.: Nagymélt. elnök úr! mélt. főrendek! A fölhozott ellenvetés elvi jelentőséggel bír, s helye lett volna az átalános vitában : mert én is azon véleményben vagyok, mint elnök úr ő excja, hogy a részletes tárgyalásnál ilyen elvi módosítások már nincsenek helyökön. Lipthay Béla b.: Nem tudom, hogy ezen közbeeső kérdés el van-e már intézve ? Különben én is azon nézetben vagyok, melyet épen ő excellentiája az elnök és Pozsony megye érdemes főispánja elmondott, s azt hiszem, hogy tökéletesen meggyőződhettünk arról, hogy csakugyan ezen ellenvetés, mely itt történt, már nem a maga helyén hozatott fel. De visszatérek azon kérdésre, mely a törvényjavaslat 27-ik szakaszának módositását kívánja, és megvallom, hogy azon érvek, melyek a törvényjavaslat ellen fölhozattak, épen legjobban küzdenek a szöveg megtartása mellett. El kell ugyanis ismernünk, hogy igen is szükséges átalában az ipar- és kereskedelmi kamarákat nálunk ily alakban létesíteni, azért, mert, a mint fölhozatott Békés megye főispánja részéről, lehetnek nálunk oly iparosok és kereskedők, kik fel nem fogva ezen törvényjavaslat és az ipar- és kereskedelmi kamarák hasznosságát, azokat magoktól létesíteni nem fognák. Tekintsünk oly országokba, hol e tekintetben a nézetek tán fejlettebbek. Tudjuk, hogy Angolországban kereskedelmies iparkamarák nincsenek, azért, mert ott assoeiatiók utján léptettek hasonló intézeteket életbe. Ezen hasonló intézetek életbe léptetése és ezek hasznossága által indíttatva, más kormányok, melyek nem oly fejlett népek felett, állanak, ily alakban állítják föl a kereskedelmi és iparkamarákat. így történt az nevezetesen Francziaorszägban és^ később Németország legtöbb tartományában. És épen az által, hogy az ily alakban életbe léptetett ipar- és kereskedelmi kamarák hasznossága idővel kitűnt és kimutattatott, indíttatva érezte magát a mi minisztériumunk is, hogy ezen ipar- és kereskedelmi kamarák életbe léptetését sürgesse és indítványba hozza. Azt hiszem, ezen törvényjavaslatot, a mint asztalunkon fekszik, legnagyobb örömmel üdvözölhetjük: minek következtében én ezen törvényjavaslatot, ugy a mint van, egész kiterjedésében elfogadandónak indítványozom. {Helyeslés) SzéCSen Antal gr.: Nagymélt. elnök! mélt.