Főrendiházi napló, 1865. I. kötet • 1865. december 14–1868. deczember 9.
Ülésnapok - 1865-84
LXXXÍV. ORSZÁGOS ÜLÉS. 337 főrendek! Nem szándékozom magához a tárgyhoz szólani; hanem a tanácskozás folyama alatt oly kérdés merült fel, melyre nézve nem tartóztathatom magamat, hogy csekély megjegyzésemet a mélt. főrendek elé ne terjeszszem. Bármilyen tekintély rám nézve a nagymélt. elnök úr felfogása minden tekintetben, nem csak állásánál fogva, melylyel ő a mélt. főrendek élén bir, hanem azon személyes fontosságnál fogva is, melyet nézeteinek tulajdonitok: mégis e részben nyilvánított abbeli nézetéhez, hogy egyes szakaszok felvételekor egyátalán a dolog érdemére nézve nyilatkozni nem lehetne, felfogásommal nem járulhatok. Nem járulhatok pedig azért, mert megkülönböztetek két dolgot: megkülönböztetem az átalános elvi vitát és az éraemlcges tárgyalást. Az átalános elvi vita a törvényjavaslat átalános elfogadása által be van zárva; de a részletes tárgyalásnál szintén —• csekély felfogásom szerint — fen van tartva az érdemleges hozzászólás épen ugy, mint az átalános tárgyalásnál. Én egyátalán nem vagyok az átalános tárgyalások nagy barátja. Az átalános tárgyalás ezen neme, mely a franczia rendszer példájára az egész continensen elterjedt, az ügy érdemének helyes és értelmes felfogását nem mozditja elő; ha pedig az oly módon terjesztetik ki, hogy az átalános elfogadás által az egyes részleteknél az elvekre visszaható tanácskozás ki legyen zárva : akkor ezen tanácskozási mód fentartását üdvösnek és helyesnek nem találom. Nézetem szerint az átalános vitában csak az mondandó ki, hogy, mint pl. jelen esetben, a kereskedelmi és iparkamarák felállítása szükségesnek találtatik; hanem hogy mi módan legyen azok felállítása eszközlendő? az azokra nézve az egyes szakaszokban ajánlott eszközök helyesek-e vagy nem? ezen kérdések eldöntését, csekély felfogásom szerint, a részletes tárgyalás alkalmával szintúgy jogosítottnak találom; és e Tekintetben csekély nézetemet a mélt. főrendek bölcs belátásába ajánlani kötelességemnek tartom. Elnök: Igen tisztelem az egyéni nézetet; de kénytelen vagyok mind a házszabályokra, mind a szokásra, mind pedig arra hivatkozni, hogy az átalános vitának ilyen felfogása teljesen illnsoriussá tenné épen az elvi küzdelmet: mert akkor az elv és lényeg feletti átalános vita jóformán csak a törvényjavaslat czimére vonatkoznék, minden egyéb kérdés a részletes vitának maradna fen. Azt hiszem, épen itt ezen concret esetben lett volna helyén mindjárt az átalános vitatkozásnál kimondani, hogy p. o. szükségesnek látszik ugyan a kereskedelmi és iparkamarák állásának törvényesitése. de az iparkamarák összeállítása, a költségeknek kötelezó'leg valamennyi iparos és kereskedő általi vitele nem látszik czélszerünek; és ha a ház e nehézségeke" méltányolta volna, vagy bizottsági tárgyalásra FŐRENDI H. NAPLÓ. 18& 5 /.. utalja az ügyet vagy a felvetett elvi kérdések fe| lett a vitatkozás alapján határozván, annak válj toztatását hozza javaslatba. Hogy azonban az áta| János vitánál semmi se említtessék és csak a tör| vényjavaslat végső szakaszaiban a leglényegesebb ; kérdések felett merüljön fel a vita : ez szerény fel' fogásom szerint a házszabályokban felállított he: lyes sorrenddel össze nem fér. 1 ' Tomcsányi József főispán:Én tökéletesen . osztozom azon nézetben, hogy előbb az elvek fei lett s ezután a részletek felett történjék a tárgyai lás; hí nem itt nem is elvi kérdés forog fen, inert valósággal egy pár szó változtatása által én réi szemről meg lennék nyugtatva, s ez mutatja, hogy í nem elvileges az egész módosítás. Ha t. i. a 27. j §-ban az mondatnék, hogy „azok, a kik e jogukat gyakorlatilag igénybe veszik", ez által ki lenne mondva, hogy nem tartoznak az iparosok és kereskedők mindnyájan kötelezó'leg részt venni a kamarákban. Ezen csekély és épen nem elvi módosi| tássál elég volna téve az én felfogásomnak, és igy \ elfogadnám magam részéről a törvényjavaslatot. Maliáth Antal gr.: Felfogásom szerint Cziráky gr. ő excellentiájának czélja csak az, hogy ; eltérő véleményét kinyilatkoztassa ezen szakasz : rendeletére nézve: és kimondotta, hogy eltér abJ ban, miszerint magában véve a kamarákat elfoi gadhatóknak tartja, de ugy hiszi, hogy a fentartásukra szükséges költség kivetése ne történjék kötelezó'leg. Ez csak eltéró' vélemény, de nem indítvány, mert ha azt kívánt volna, tenni. írásbeli ini ditványt adott volna be a házszabályok értelmében a szakasz módosítása végett. U azonban ezt nem akarta, csak eltérő véleményét kívánta kijelenteni. A mi a dolgot magát illeti, én is azt hiszem, hogy miután az első szakaszok már elfogadtattak. most ezen kérdéshez nem lehet többé szólani; és i meg vagyok győződve arról is. hogy ha szabad I akaratra bízatnék, hogv keletkezzenek a kamarák I Magyarországban, akkor azok. a mint most a köj rülmények állanak, bizonyosan nem keletkeznének, kivált, ha az emberek tudják, hogy fölállitái suk teherrel van összekötve. Ha tehát azt akarjuk, hogy czélt érjünk — mit az által biztosítunk, hogy az előbbi szakaszokat elfogadtuk — akkor a törvényjavaslatnak ezen rendeletét is el kell fogadnunk. (Helyeslés.) I Pálffy József gr.: Tomcsányi főispán urS nak csak azt felelem, hogy két szóval az elvet is | föl lehet forgatni. így például ezen három szó: I „mindnyájan tartoznak hozzájárulni" niegváltozj tatásával az egész törvényjavaslat alapja megvál; tozik. Szécsen gr. ő exeellentiájának nézetét nem | helyeselhetem, hogy részletes vita alkalmával el! vet is föl lehetne forgatni, mert épen az átalános vitában nem csak a czimet, hanem az elvet is elfo43
