Főrendiházi napló, 1865. I. kötet • 1865. december 14–1868. deczember 9.

Ülésnapok - 1865-84

334 LXXXIV. ORSZÁGOS ÜLÉS. törvényjavaslat (>, 7. és 8-dik szakaszát, melyek szó nélkül elfogadtatnak.) Elnök: Méltóztassanak a inéit, főrendek közül azok, kik a képviselőháztól átküldött, a törvények kihirdetéséről szóló törvényjavaslatot mind béltartalmára, mind szerkezetére nézve elfogadják, felállani. (Megtörténik*) A mélt. főrendek a törvényjavaslatot elfogadják és a képviselőház jegyző úr által erről tudósíttatni fog. Következik a kereskedelmi és iparkamarákról szóló törvényjavaslat tárgyalása r

). Ez már a múlt alkalommal felolvastatván és különben is még pontonkint fel fogván olvastatni, talán ezúttal felolvasottnak tekinthetnők, és ha a mélt. főrendek közöl valaki átalánosságban akarna hozzá szólani, méltóztassék nézeteit most előadni. (Elfogadjuk!) Ha nincs senki, a ki az átalános tárgyalásban szót kíván emelni, akkor méltóztassanak azok, a kik a törvényjavaslatot elvben és átalánosságban elfogadják, felállani. (Megtörténik.) A mélt. főrendek a képviselőház által átküldött a kereskedelmi és iparkamarákról szóló törvényjavaslatot elvben és átalánosságban el fogadják. Következik a törvényjavaslat részletes tárgyalásit . Ifj. Ráday Gedeon gr. jegyző (olvassa a törvényjavaslta 1—15-dik szakaszait, melyek szó nélkül elfogadtatnak. Olvassa a 16-dikat.) Szécsen Antal gr.: Engedelmet kérek : itt egyes miniszter van említve, t. i. csak a kereskedelmi miniszter; feljebb pedig mind a három miniszter, t. i. a földmivelési, ipar- és kereskedelmi: | melyiknek van tehát a megerősítés föntartva? | vagy talán a háromnak egyetértőleg ? (Fölkiáltások: J Egy az!) Bocsánatot kérek, elhibáztam. Ifj. Ráday Gedeon gr. jegyző (olvassa a j 17— 26-dik szakaszokat, melyekre nem történik ész- \ revétel. Olvassa a 27-diket.) Cziráky János gr.: Nagymélt. elnök ! mélt. ! főrendek ! A nélkül, hogy indítványt tennék, e j részben eltérő nézetemet érvényesíteni kötelességemnek tartom. E törvényjavaslatban az határozratik, hogy azon költségek, melyek hiányoznak j ezen kamarák kiadásának fedezésére, mindazon | kereskedőkre és iparosakra vettessenek ki, kik az ; illető kerületekben választási joggal felruháztattak. ' En azt hiszem, itt szabad társulásnak elve áll fen; ! ennélfogva nem hihetem, hogy törvényesen kötelezni lehessen bármely osztályt arra, hogy azon terheken kivül, melyeket viselni tartozik, még oly terheket is vállaljon, melyeket semmiféle törvény rá nem ró. En tehát részemről megvallom, e tekintetben elvileg egyet nem érthetek, és azt óhajtanám , hogy azoknak , kik valamely kerületl

) Lásd a 125-dik számú irományt. ben lakó iparosok és kereskedők, szabad akaratjukra hagyassák ezen társulatba belépni vagy be nem lépni, és senkit ne lehessen ezen adózásra kényszeríteni, melyben, megvallom, még a bureaukrata rendszernek némi maradványát látom. Gorove István közgazdasági miniszter: Mélt. főrendek ! Méltóztassanak megengedni, hogy nézetemet ezen fölhozott észrevétel irányában kifejthessem. (Eaüjuk!) A minisztérium nem akart az iparosok és kereskedők közt qualificatiót felállítani, hanem egyszerűen elhatározta, hogy választási joggal birjon minden iparos és kereskedő; de sem korunk szellemével,semhazaiinstitutióinkkal összeegyeztethetőnek nem tekinthette, hogy valaki birjon választási joggal, de ne tartozzék viselni a terheket azok irányában, kik különben ezen terhek viselésére önként vállalkoznának. Azon észrevételre nézve, hogy törvényesen senki sem kényszeríthető bizonyos terhek elviselésére, csak azon megjegyzést tehetem, hogy épen azért terjesztetett a törvényjavaslat az országgyűlés elé, hogy kimondassék a törvényhozás által, hogy minden iparos és kereskedő jövőre ezen teher alá vonható legyen. E részben megfontolandó lehetne, vajon ezen teher nem lesz-e rajok nézve súlyos? s ennélfogva nem fognak-e e részben talán méltányos és figyelemre méltó panaszok felmerülni ? Erre nézve a kormány akként gondoskodott, hogy az illető választókerületek, az illető kamarák területein magok a kamarák határozzák meg szükséges költségeiket, és a kormány nem ró rajok semmit, csak azon összeget fogja a kormány financiális közegei által beszedetni, melyet a kamarák magok budgetjökbe fölvesznek. Nagy köszönettel tartozom ő excellentiájának, hogy ezen észrevételt tette : mert alkalmat nyújt kifejezhetnem— ami, ugy hiszem, szükséges az illető iparosok és kereskedők megnyugtatására — hogy a teher, mely e tekintetben kilátásba tétetik, reájok nézve súlyos nem lesz; nem lesz pedig azért, mert magok határozzák meg a budgetet, holott, ha talán az állam fizette volna ezen kamarákat, akkor igen sok különféle természetű befolyások következtében ezen budget terhesebb lehetett volna, és illetett volna olyanokat is, kik első vonalban közvetlenül a dolog által érdekelve nincsenek. Igen óhajtandó, hogy az ipar- és kereskedelmi kamarák ugy intézkedjenek, hogy vagy semmi vagy csekély összeg kivetésére legyen szükség, hogy adakozás vagy alapítványok utján igyekezzenek létesíteni oly alapot, mely egyszer és mindenkorra fedezze évi költségeiket, s mely a kivetést egészben vagy részben feleslegessé tehesse. Ezek voltak azon kiindulási pontok, mélt. fő-