Főrendiházi napló, 1865. I. kötet • 1865. december 14–1868. deczember 9.
Ülésnapok - 1865-6
18 VI. ORSZÁGOS ÜLÉS. nem lehet, de nem nagy látnoki tehetség szükséges : ahhoz, hogy meg legyünk győződve, hogy ezen ; felirat a képviselőház által vagy épen semmi vagy i lényegtelen módosítással fog elfogadtatni. Itt bátor j vagyok egy tekintetre figyelmeztetni azon általam ! igen tisztelt méltóságos urakat, kik e tekintetben j várakozást, és épen a képviselőháznak tervben levő j javaslata elfogadását kívánják. Legyenek e tekin- j tétben méltányosak és ne kívánjanak a m. főrendek által követtetni oly eljárást, mely mellett a méltóságos főrendi tábla számos tagjai, kik jogaikban — azt tartom, mindnyájan elismerjük — egyenlőek, gátolva volnának jogaik gyakorlatában és nézetök érvényesítésében: mert míg azok, kik tökéletesen pártolják mind alakban, mind lényegben, a képviselőház tervezetében mondottakat, az által, ha azt cn uloc elfogadják, mert ez máskép nem történhetik, érdekűket biztosítva látják mindazok, kik netalán eltérő nézetben volnának, ezen jogaik érvényesítésétől tökéletesen elesnének, mert jól tudjuk, hogy a szabályok mostani állása szerint a képviselőház módosításokat elfogadni nem köteles. Ezen egyensúly a m. tábla tagjainak joggyakorlatában megtartatnék, mert hiszen a kik a képviselőház fölirási javaslatára és abban kimondott nézetekre szavaznak, azoknak még mindig- fenmarad a lehetőség a magok nézeteit akár az itteni bizottságban, akár az ülésben érvényesíteni; míg ellenben azok, kik ellenkező nézetben vannak, legfölebb a naplót gazdagítanák egy pár észrevétellel, de ellenkező nézeteiket érvényre nem juttathatnák, egyszersmind pedig az őket kétségtelenül megillető jogaik érvényesítésétől elesnének. Én azt tartom, kegyelmes uram és méltóságos főrendek, hogy valamint a hazában nincs két külön törvény, nincs két külön jogfolytonosság-, hanem bal és jó sorsunk forrása ugyanegy; úgy nem lehet föltenni azt. hogy a m. főrendeknek külön fölirás készítésére vonatkozó szándéka oda lenne irányozva, hogy lényegesen eltérő nézeteket óhajtana kifejezni, mint a képviselőház fölirati javaslatában foglaltatnak. Azt tartom, hogy ezen véleményre, hogy ugy mondjam, gyanúsításra a felsőháznak magatartása eddig senkit alaposan fel nem jogositott. He tegyük fel, a mi alig lehetséges, hogy abban mégis fordulnának elő olyanok, mik a mltsgos főrendi tábla tagjainak mindegyikét nem elégítenék ki, nem lesz senki megfosztva az alkallomtól hozzászólhatni, s a mennyiben kívánaténak meg nem felelne, azt módosítani. Én tehát az elmondottak után a külön fölirásra szavazok. Ezzel a ház nem csak méltóságát óvja meg, midőn az önalkotta szabályokat szorosan megtartja ; de egyszersmind a mltsgos főrendi tábla tekintettel lesz arra, hogy minden egyes tagjának tettleg alkalom nyíljék nézetét érvényre juttatva, kétségbe nem vonható törvényhozói jogát gyakorolni. Csatlakozom gr. Festetics Zalamegye főispánja indítványához. Zichy Nep. János gr.: Nagyméltóságú elnök ! méltóságos főrendek! Nem szónoklati viszketegből leszek bátor véleményemet előterjeszteni, hanem ily válságos perczben kötelességnek tartom, hogy minden honpolgár kijelentse a nyilvánosság előtt véleményét. Az előttünk fekvő tárgyat kétfelé osztom, és tekintem egyfelől mint jogkérdést, másfelől praktikus oldalát. Én nem hallottam eddig egyetlen egy előadást, mely a jogi kérdést kétség alá vonná; és igy azt hiszem, hogy a ház szabályai és az usus bebizonyitották, hogyjogunk van külön föliratot fölterjeszteni. A másikat illetőleg, részemről igen üdvösnek és szükségesnek tartom, hogy a nemzet ily válságos perczben, a történelem nagy momentumában önállókig és függetlenül jelentse ki nézetét. Ezt azért kívánom, mert ez által épen nem látom veszélyeztetve a ház állását, sőt reménylem. hogy méltósága szilárdulni fog. (Helyes!) A méltóságos főrendek mindenkor eltalálták az utat, a melyen járniok kell; a m. ház most is el fogja találni, hogyan kell lerónia háláját a nemzet alkotmánya iránt, és nem fog olyast követelni, mi a haladó kor igényeinek meg nem felel. A tárgyra nézve akkor akarom nézetemet előterjeszteni, mikor az tárgyaltatni fog, most röviden csak oda nyilatkozom, hogy Zalamegye főispánjának indítványát pártolom. Engedje meg a méltóságos főrendi ház, hogy mielőtt előadásomat befejezném, még némelyekre feleljek. Én a magán életben gyűlölöm a pressiot, de a parlamentben még jobban. Nekem mindegy, akár felülről, akár alulról jön a pressio ; ha tőlem függne, minden egyes parlamenti tagtól, legyen az akár követ, akár főrendi, azonnal elvennék minden paidamentáris jogot, ha a pressio hatása alatt meggörbül. Azért nem érthetek egyet barátom Haller Sándor gróffal, ki előadásában azt állitá, hogy a vidéken a nemzet azt fogja gondolni, hogy szakadás van köztünk. Én is ismerem a vidéket, mint barátom. Tessék tekintem a nemzet állását. Nemzetünk független része a legnagyobb higgadsággal kiséri a tárgyalásokat. Ha a koczka el lesz vetve, elmondja ítéletét. Részemről szívesen fogok elébe állani; nemzetem ítélőszéke előtt nem rettegek, valamint nem tehetem fel, hogy a méltóságos főrendek rettegni fognak. Előttem szóló tisztelt Andrássy Manó gr. azt monda, hogy ily válságos perczben összetartás és egyetértés szükséges. En is abban a véleményben vagyok, mert átlátom, hogy igen válságos perez ez; átlátom, hogy a magyar nemzetnek kevés ba-