Főrendiházi napló, 1865. I. kötet • 1865. december 14–1868. deczember 9.

Ülésnapok - 1865-79

322 LXXIX, ORSZÁGOS ÜLÉS. Mentenem kell tehát a minisztériumot, mert részéről a legkisebb pressió sem gyakoroltatik, sőt a minisztériumot a bizottságban képviselő tisztviselő maga is meggyőződött aggályaink alaposságáról. Nekünk teljes jogunkban állana e javaslatot módosítani ; de ez esetben — a képviselőház határozatképes már nem lévén — e javaslat törvénynyé nem válhatnék. A kérdés már most az, mi nagyobb haszon, mi nagyobb kár? Sokan azt állítják, hogy a vasúti kölcsön létesítésénél e törvény szolgálna alapul, azt állítják, hogy a vasúti kölcsön megkötésére az uj év utáni idő volna legkedvezőbb. En ezek bírálatába nem bocsátkozhatom; csak azt mondom, hogy ez állitások fölhozattak. Méltóztassanak már most mérlegelni . miből eredne nagyobb haszon, miből nagyobb kár: ha e törvény létrejönne, avagy ha az létre nem jönne ? Ezen indok vezérelte a küldöttséget, midőn nem hozta indítványba, hogy e törvényjavaslaton változtatás tétessél:, hanem csak bölcs figyelmébe ajánlotta a főrendi háznak, hogy ez esetben a szerint járjon el, amint a körülmények szerint egyik vagy a másik itt létező tényezőnek nagyobb előnyt méltóztatnak tulajdonítani. (Helyeslés.) Elnök: Oly rendkívüli körülmények és igazán kivételes viszonyok, melyeket belügyminiszter űr előadásában jellemzett, a most követett eljárást, ha nem is igazolják, de némileg mentbe tik; és igy ez esetben én azt tartom, hogy a mélt. ház, eljárásában, a szoros jogosságra nem tekintve, inkább az opportimitás terére le z hajlandó lépni; hanem a jövőre való tekinteti el nem tagadhatom, hogy azon húr, melyet a tárnokmester úrő excellentiája megpendített, keblemben is élénk viszhangra talált. (Hely sí és.) Mert mindaddig, mig törvény és alkotmány e házat, mint a törvényhozás egyenjogú factorainak egyikét. respeetálja, addig igen természetes, hogy mint ily egyenjogú factor semminemű pressiónak nem engedhet, és a törvények egyszerű registratorai szerepét elvállalni hajlandó nem lesz, (lilénk helyeslés) és kétségtelenül meg fogják azt kívánni a jelenlegihez hasonló esetekben . hogy ily tárgyak komoly tanulmányozása- és érett megvitatására alkalom és jdő engedtessék. (Helyeslés.) Most pedig felkérem azokat, kik a 11-ik §-t belügyminiszter űr megjegyzése alapján, ugy mint az jelenleg van, elfogadják, méltóztassanak fölállani. (M> gt'órténik.) A mélt. főrendek a 11-ik szakaszt elfogadják. Magától értetik, hogy — a mint a tárnokmester úr ő nagymga érintette — a belügyminiszter úr ő nagymga nyilatkozata helyet fog találni a jegyzőkönyvben. Majthényi László b. jegyző (olvassa a 13—16-ik §-kat, melyek vitatkozás nélkül elfogadtatnak. Olvassa a 17-diket.) Cziráky János gr.: E szakaszra nézve azon i megjegyzést bátorkodom nyilvánítani, hogy az abban foglalt határidőt legalább az újságokban történt kihirdetéstől kezdve kellene számítani, különben megtörténhetik, tekintve Erdélyt és a távolabb fekvő vidékeket, hogy a határidő elmúlik, mielőtt az illetők tudomására jő. (Helyeslés.) Elnök: Méltóztatnak a 17-ik szakaszt elfo| gadni? (Elfogadjuk!) Majthényi László b. jegyző (olvassa a i hánrdérö §-olcat, m lyek vitatkzás nélkül elfogadtatnak.j Elnök: Ha a most felolvasott törvényjavaslathoz senki sem kivan többé szólani, méltóztassanak azok, kik az imént fölolvasott törvényjavaslatot béltartalom- és szerkezetre nézve elfogadják, ezt felállásukkal nyilvánítani. (Megtörténik.) A mélt. főrendek az imént pontonkint fölolvasott törvényjavaslatot mind béltartalomra, mind szerkezetre nézve elfogadják. Erről a képviselőház nyomban tudósíttatni fog. Mailáth Antal gr.: Az év fordulta a viszszatekintés, a kegyelet időszaka. Ha mi a lefolyt évre és eredményeire visszatekintünk, nem lehet, hogy eszünkbe ne jusson ama latin írónak mondata: „Videor mihi pusilla hac tempoi'is intercapedine secula emetitum esse." Ez sok tekintetben igaz minálunk, különösen pedig azért is, mert több századon át ápolt kívánalmaink nyertek ez esztendő lefolyása alatt teljesülést. Ha visszatekintünk ez esztendő folyamára, látjuk, hogy a nemzetnek legfőbb kívánalma teljesült, nemzeti kormány alakult, a nemzeti kormány biztosíttatott, az egyenjogúság eszméje valamennyi honlakosra kiterjesztetett, a nemzeti önálló hitel, a kereskededelem, a szabad munka megállapittatott, a közbirodalmi védelemre való hozzájárulásnál és a külügyekre való befolyásnál a paritás elve állíttatott fel. Ezek mind oly vivmányok, és oly alapok, melyekre a legközelebbi jövendő szabadságunk boldog épületét felemelheti. Midőn mindezekre viszszaemlékezünk, nem lehet, hogy ne gerjedjen keblünkben a legbuzgóbb óhajtás, a legbuzgóbb üdvkivánat, a kir. felség, legkegyelmesebb fejedelmünk iránt, ki a magyar történelemben példátlan kegyességgel nyújtotta jobbját a zilált alkotmányos kérdéseknek tisztázására, országunk önállásának biztosítására, és mindezt végre legkegyelmesebben hitével szentesíteni kegyeskeaett. Forduljunk tehát e tekintetben az évforduló pillanatában az egek urához a mi legbuzgóbb imáinkkal, és kérjük, hogy ő felségére, legkegyelmesebb urunkra, úgyszintén legkegyelmesebb király aszszonyunkra, a ki páratlan kegyességgel ápolta mindig nemzetünket, kiben a magyar nemzet valódi őrangyalát tiszteli, áraszsza az isteni gondví-