Főrendiházi napló, 1865. I. kötet • 1865. december 14–1868. deczember 9.

Ülésnapok - 1865-79

LXXIX. ORSZÁGOS ULES. 321 ezen körülményt figyelembe fogja venni és ezen novelláris törvény által annak idején segiteni fog. (Tetszés.) Majthényi László b. jegyző (olvassa a 12-ik §-t.) Sennyey Pál b.: Bocsánatot kérek, ha visz­szatérek a 11-ik §-ra. Én azt hiszem, hogy csak azon rendkívüli körülmények, melyeknél fogva ezen időszakban vagyunk, bírhatják a nagymél­tóságú főrendeket arra, hogy oly aggályokat ne fejezzenek ki, melyeket különben éreznek, és habár nehezen határozhatom is el magamat arra, hogy midőn tökéletlen törvényt látok magam előtt, mégis arra szavazzak, tekintve a most annyira előre haladott időt, nem akarok azon inditvány­nyal fellépni, hogy a főrendi ház ezen §-t illető­leg módosítást avagy változtatást tegyen ; hanem a mennyiben némi inegnyugtatatást találunk azon kijelentésben, melyet a belügyminiszterül* ő excel­lentiája előterjesztett, legalább azon indítványt vagyokbátor tenni,kogy ő nagyméltósága azon kije­lentése a jegyzőkönyvbe igtattassék, miszerint annak nyoma legyen, hogy a mólt. főrendek elő­ször nyomatékot helyeztek ezen kérdésre, másod­szor mintegy igényt tartanak arra, miszerint a minisztérium ebbeli szavát beváltván, az által elté­rünk attól, a mi különben kötelességünk lett volna: e törvényjavaslat ellen kifogást és észre­vételt tenni. Ezen alkalommal legyen szabad nekem, mint e ház szerény tagjának, a t. minisztériumhoz egy­szersmind azon kérést is intéznem, méltóztassék, a mennyiben ez hatásköréhez tartozik, és a meny­nyiben teheti, ugy intézni a dolgot, hogy a főren­di háznak ily fontos kérdéseknél annyi idő enged­tessék , miszerint lelkiismeretesen teljesíthesse kötelességét. (Helyeslés.) Addig, míg a jelen hely­zetben vagyunk — és azt hiszem, hogy a nagy­mélt. főrendeknek teljes és összes óhaját fejezem ki akkor, midőn azt mondom, hogy bár minél előbb következnék be ezen háznak rendezése — de addig, mig a törvényhozás tényezői vagyunk, megkívánhatjuk azon tiszteletet, miszerint oly állapotban lehessünk, hogy kötelességünket lelki­ismeretesen teljesíthessük. (Élénk helyeslés.) Lipthay Béla b.: A mit belügyminiszter úr a kérdés lényegére nézve a ház megnyugtatására felhozott, abba nem bocsátkozom. A mi azonban a másik figyelmeztetést illeti, bocsánatot kérek, de én tagadom azt, hogy ily pressió egyátalán e házra gyakoroltatnék. Én nem ismerek hatalmat, mely e házat arra birja, hogy e törvényjavaslatot ugy intézze és döntse el, mint az mondatik, paran­csoltatik, vagy rendeltetik. Én tehát itt pressiót nem látok • nem ismernék el akkor sem, ha kísér­tetbe hozatnék. Ennek következtében azt hiszem, FŐRENDI H. NAPLÓ. 186 5 / 8­ha e tekintetben túlságos sebes eljárás által azt hiszik némelyek, hogy koczkáztatva van ezen törvénynek oly módú szerkezete, melyet ők óhaj­tandónak vélnek, ne okozzunk másokat, okozzuk magunkat. Ennek következtében azt állitom, hogy itt bárki akár indítványt, akár módositványt tehet, és a mennyiben ezen módositások szükségeseknek tekintetnek, kétségen kivül, a mennyiben a több­ség hozzá járul, el is fognak fogadtatni. (Helyeslés.) Wenckheim Béla b. belügyminiszter: Megvallom, némi pressió csakugyan létezik; de az nem a kormány által gyakoroltatik. hanem a mos­tani viszonyok által, a szünetnek az uj év követ­keztében beállta folytán, és annálfogva, mert ezen törvény, melynek tárgyalása különben elmarad­hatott volna, némi összeköttetésben áll azon köl­csönnel, mely épen a jövő hónapban fog megin­dittatni, és melynek kedvező eredményét e törvény elő fogja mozdítani. Ez volt az egyedüli ok, mely pressiót gyakorolt, minélfogva t. i. óhajtottuk, hogy e törvény még a szünet előtt tárgyaltassék. A kormány távol van attól, hogy bármikor a fő­rendi házra bármi pressiót gyakoroljon ; és én, ki oly szerencsés vagyok e háznak tagja lenni, bizonyára kívánom, hogy az minden tekintetben önálló és minden pressiotól ment legyen. (Tetszés.) Cziráky János gr.: Bocsánatot kérek fel­szólalásomért; de a küldöttég nevében érzem magamat kényszerítve egy csekély nyilatkozatra. A küldöttség lelkiismeretesen járva el műkö­désénél, e 11-ik szakasznál lényeges hibára akadt, és köztünk hosszasabb vitára és a körülmények minden oldalainak meghányatására szolgált ala­pul, hogy kell-e a főrendi háznak az inditványt akként tenni, hogy maga a főrendi ház azonnal tegye meg a változtatást, vagy figyelmeztetésre szorítkozzék. Mérlegeltük minden oldalról az ab­ból támadható előnyöket és hátrányokat. Kétségkí­vül nagy hátrány, midőn oly törvény hozatik,mely törvény hiányos, és olyanokra ad alkalmat, mi­ket a múltból merítve veszélyeseknek kell találnunk. És hivatkozom a t. főrendi ház tagjaira, vajon a régibb időben hozott örökösödési ügyekre, szóbeli ügyekre minden ap, ellátának kizárása mennyi zavarra és panaszra adott alkalmat, és később is csak nehezen és csak részletekben orvosoltathatott. Azért a most keletkező benlevő kéi'désben már a törvény hozatalánál ezen igen incisiv kifejezést: ,,végérvényes"nem akarcuk tekintetbe venni és leg­alább azt is biztosítani, hogy birtokon kivül fölebb folyamodásnak legyen helye. Azonban arról is érte­sültünk, hogy a dolgok jelen állasában bajos volna a törvényhozás másik ágazatánál, a képviselőház­nál valamely módosítást, keresztül vinni, a meny­nyiben az állíttatik, hogy határozat hozatalára elegendő számmal képviselők már nincsenek jelen. 41

Next

/
Thumbnails
Contents