Főrendiházi napló, 1865. I. kötet • 1865. december 14–1868. deczember 9.

Ülésnapok - 1865-6

16 VI. ORSZÁGOS ÜLÉS. hozzászól: bizonyos, hogy nekünk is érdemleg kell a trónbeszédre felelnünk; és ez azon ok, mely arra vezet, hogy miután öszhanguság, egyetértés van az egész nemzetben, öszhangzó nyilatkozatot is óhajtsak. Mert nem mondhatjuk ki nyomatékosabban a nemzet közóhaját, mintha azon feliratot, mely már a fejedelem, a lajtántúli tartományok és egész Európa előtt ismeretes, egész kiterjedésében magunkévá teszszük. Hozhatnék több okot is fel, de nem akarok a méltóságos főrendi tábla türelmével visszaélni; azért csak egyet vagyok még bátor megemlíteni. Meggyőződésem, ha a méltóságos főrendek külön feliratot fognak a magas trón elé terjeszteni, a tisztelt alsóház a maga válaszfeliratát nem is fogja velünk közölni; s nem csak nem fogja közölni, sőt inkább ugy vagyok meggyőződve, hogy a nyerendő választ, a királyi leiratot sem fogja közölni velünk. (Ellenmondás.) Megvallom, én minden legkisebb idegenkedést is mindig ellenzék, de különösen most, midőn az egyetértésre annyira szükségünk van; s annyival inkább tartok attól, mivel az idegenkedés végre szakadásra vezet. Bátor vagyok továbbá, minthogy a provinciából jövök, megjegyezni, hogy a megyékben az alsóház válaszfelirati javaslata országszerte legkedvezőbben fogadtatott, és egyrészt ahhoz, másrészt felséges Fejedelmünk bölcseségébez, atyai szivéhez, alkotmányos szelleméhez oly sok remények köttetnek. Kérdezem, nem fognak-e találkozni, a kik, ha válaszfeliratunk divergálni fog az alsóházétól , ennek fogják tulajdonítani óhajaik esetleg nem teljesítését? Méltóztassanak mindannyian hazafiúi érzelműkben elhinni, hogy aggodalmaink csak onnan erednek, mert félünk, hogy elleneinknek fegyvert adunk kezökbe. A mondottak után alázatos nézetemmel oda járulok: méltóztassanak határozatot hozni, hogy Zalamegye méltóságos főispánjának indítványa akkoráig halasztassék el, mikor az alsóház felirata felküldetik; és ha kevés változtatással, vagy minden változtatás nélkül elfogadható, fogadjuk el mi is. Szécsen Antal gr.: Akár inikép tekintsem az előttem fekvő kérdést és bár mennyire méltányoljam is mindazon, a dolog lényegéből merített indokokat, melyek egy és más részről előhozattak, mégis kiindulási pontul a kérdésnek megítélésében mást, mint alaki alapot feltalálni képes nem vagyok. A felső tábla szabályainak 58-dik szakasza határozottan, mint már előbb is fölemlíttetett, azt rendeli, hogy a felső táblának külön felirat készítése nem csak joga, hanem kötelessége. Határozottan mondja ugyanis, hogy külön feliratot — nem készíthet, hanem készít. Történt eltérés e szabálytól (1861-ben), és bár az 1861-diki példa azért gyöngíti némileg az ellenokoskodást, mert. mig egy részről az mondatik, hogy az 1861-diki példa által a felsőház ebbeli joga átalában nem esonkíttatik, mégis a méltóságos főrendek arra hivatnak föl, hogy a jelen alkalommal is ezen jogukkal azért ne éljenek, mert 1861-ben sem éltek vele; megengedem mégis, hogy közmegegyezés alapján ezen szabálytól jelenleg is el lehetne térni. De a szabályok értelme más értelmezéshez vezet, ahhoz t. L, hogy a felsőház a képviselőház feliratát vagy csak egész kiterjedésében fogadhatja el, vagy azt egészben visszautasítani kénytelen. Ha ez így áll, ha a mltsgos főrendeknek ezen tekintetben a dolog vitatásának lehetősége nehezítve van, akkor felfogásom szerint a mltsgos főrendek kétszeresen kötelesek a szabályhoz tartani magokat; mert én komoly kérdésnek eldöntését komoly vita nélkül, komoly vitát pedig átalában nem képzelhetek akkor, midőn annak előreláthatólag gyakorlati eredménye nem lehet. Ennélfogva Zalamegye mltsgos főispánja indítványához járulok. Engedjék meg a m. főrendek, hogy ez alkalommal egy-két felhozott észrevételre megjegyzést tegyek. Tanácskozásunk elején, több általam igen tisztelt mltsgos úr a képviselőház készülőben levő, de velünk hivatalosan még nem közölt, felirati javaslatára hivatkozott, és hivatkozás történt nem csak a felirati javaslatra, hanem azon köztiszteletü országos tekintélyre is, kinek befolyása és hazafiúi szelleme a felirati javaslatnak állítólag támaszul szolgált. Nem akarom vitatni ez alkalommal, hogy ily hivatkozás a parlamentáris szabályoknak minden kiterjedésben megfelel-e: mert oly időben, midőn a haza érdekei és a főkérdések nehézségei túláradoznak, a parlamentáris eljárás rideg szabályai tekintetében sokkal többször leszünk talán kénytelenek kölcsönös engedékenységet igényelni, minthogy részemről jelenleg a parlamentáris szokás ebbeli ridegségére hivatkozzam. De azon tiszteletnél fogva, melylyel mind a képviselőház, mind az említett tisztelt egyéniség iránt viseltetem, óvást kell tennem az ellen, hogy ezen tekintély megemlítése által a felső tábla szabad elhatározására valami hatás vagy befolyás gyakoroltassák. Meggyőződésem szerint ezen t. tekintélynek befolyása nem azon alapul, hogy ő csak önfelfogása, önelhatározása vagy önkénye szerint intézi az ország dolgait, de alapul az ország jogainak mély ismeretén, alapul a haza érdekeinek gondos mérlegezésén, alapul a közszellem minden tényezőinek méltányos fölfogásán és kiegyeztető összefoglalásán. Ezen tekintélynek eljárása nem fog, kivánságom és reményem szerint, ez országgyűlés alatt ezen felirat készítésével és előterjesztésével bevégződni.Epen azért, mert eljárásának hatása az ország szellemének és az abban létező különböző tényezők véleményének