Főrendiházi napló, 1865. I. kötet • 1865. december 14–1868. deczember 9.

Ülésnapok - 1865-74

LXXIV. ORSZÁGOS ÜLÉS. 301 Rajner Pál jegyző (olvassa a főrendiház bi­zottságának jelentését a vám- és kereskedelmi szerző­désre vonatkozó törvényjavaslat tárgyában '), aztán magát a törvényjavaslatot 2 ). Elnök: Az átalános tárgyalás megkezdődik. Szécsen Antal gr.: Nmólt. elnök, mélt. fő­rendek! Azon törvényjavaslatok, melyek a f. évi XII. t. ez. alapján a közösügyi költségek elrende­zése, a status-adósságokban való részvét, és a vám­és kereskedelmi szövetség tárgyában a képviselőház által közöltettek, és melvek közül a két első a mélt. főrendek figyelmét már több nap óta elfoglalta, az utolsó j)edig ;i mai tanácskozás tárgyát képezi, bevégzik alakilag a kiegyenlítési művet, mely a jelen országgyűlés feladatát képezte. A méh. főrendek ezen fontos kérdéseknek el­döntését lehetőleg siettetek. Siettetek: ámbár e helyen is lehetnek és voltak a törvény által felál­lított alapnak egyértelmű elfogadása mellett a részletek iránt eltérő vélemények ; ámbár köz­tünk sokan is óhajtották az ország előtt kifejteni azon indokokat, melyektől vezéreltetve, a képvi­selőház által közölt törvényjavaslathoz járultak. A mi már a jelenleg előttünk fekvő vám- és kereskedelmi szerződést illeti : örömmel vallom meg, hogy az a kiegyezkedési munkának kiváló­lag kedvező jelleget ad, és annak megnyugtató befejezését képezi. Alkalmain volt a mélt. főrendek előtt ismé­telve azon aggodalmaimat kifejezni, melyek a czélba vett dualismusnak a mostani formában szán­dékolt létrehozatalára nézve keblemet elfogták : mert hiszen a dualismus, mint olyan, hazánk tör­vényes állásában és törvényeiben mindig létezett, és csak annak a parlamentalismus utján keresz­tülvitele tartozott azon kérdésekhez. melyeknek szerencsés megoldása iránt véleménykülönbség lé­tezett. De a most megállapított parlamentális dua­lismus formájának jövője iránt egy pillanatban sem éreztem magiamban nagyobb megnyugvást, mint azon vám- és kereskedelmi szerződés átte­kintésénél, mely mai tanácskozásunk tárgyát ké­pezi. A dualismus ugyanis , mélt. főrendek — meggyőződésem szerint — nem jelent és nem je­lenthetett soha az ország szellemében elszakadást azon kötelékektől, melyek bennünket ő felsége többi országaihoz csatolnak. Jelentette azt, hogy orszá­gunk önállása mind a törvényhozás, mind a köz­igazgatás terén biztosíttatván, egyszersmind az al­kotmányos élet oly íejlesztésével köttessék össze a ') Lásd az Irományok 102-dik számát. s ) Lásd az Irományok 94-dik számát. Lajtán tul, mely midőn az egyik rész önállását az alkotmányos szabadság kölcsönös élvezése ál­tal biztosítja, más részről a kölcsönös alkotmá­nyosság életbe lépését épen mind a két rész önál­lásának elismerésére építi. Megjegyzem e tekintet­ben még azt, hogy — véleményem szerint — fö­lötte óhajtandó, hogy mielőbb eleje vétessék azon véleménynek a lajtántuli országokban, mintha Magyarország a dualismus felállítása által azon országok törvényhozásába akármi módon beavat­kozni, vagy az ottani országok és királyságok belszervczetébe elegyedni akart volna. Midőn Ma­gyarország a dualismust a másik részen köve­telte : tette azt tulajdon állásának értelmében és érdekében; követelte azt azon értelemben, hogy egy alkotmányos közigazgatás és egyesitett par­lamentális életnek feltételei a másik részen is lé­tezzenek ; de sohasem ereszkedett annak vitatá­sába , mikép fognának a dualismus folytán ő fel­sége többi országainak kölcsönös alkotmányos belviszonyai rendeztetni; sohasem lehetett szán­déka, hogy azok tekintélye a másik részen jogos kivánatok vagy méltányos igényletek elmellőzé­séhez vezessen. A dualismus helves felfogását az előttünk fekvő vám- és kereskedelmi szövetség ál­tal biztosítva lá'.ovn. Fenmarad a mélt. főrendeknek, ezen szerző­dés részleteinek megvizsgálása által, meggyőződni arról, mily gondos előrelátással tartattak fen e te­kintetben a közösen elismert kiindulási szempon­tok: t. i. egy részről az ország törvényes önállá­sának biztosítása, más részről pedig a politikai kötelékek megszilárdítása és erősitése. Az idő kifejlődése a vám- és kereskedelmi szerződésekre nézve elkészítette az üdvös megol­dás terét. Azon arányban, a melyben a szabad kereskedelem eszméje Európában elterjedett s a melyben hazánkban is közmeggyőződéssé vált. hogy egy tágabb kiterjedésű vámterület mind­azok érdekében fekszik, kik azon területhez szá­mithatók , midőn végre egy átalános adórend­szer megállapítása által mellőzve levének azon fő­akadályok, melyek a fenálló állam-csoportozatban egy ily vámterület életbe léptetését az 1848. előtti időben lehetlenué tették: jelenleg Magyaror­szág érdeke e tekintetben nem lehetett más, mint az, hogy midőn egy tágabb kiterjedésű vámterü­let jótékonyságát élvezi, élvezze azt saját befolyá­sának fentartásával , élvezze azon biztosítással, hogy azt soha saját érdekeinek alárendelésével megvásárolni nem fogja . élvezze ugy , hogy befolyásának kellő nyomatéka legyen ott, hol a megállapított vámterület határszélein a külkeres­kedelem igényei és kellékei jönnek kérdésbe. Engedjék meg a méltóságos főrendek , hogy ezen alkalommal, midőn a kiegyezkedésnek élőt-

Next

/
Thumbnails
Contents