Főrendiházi napló, 1865. I. kötet • 1865. december 14–1868. deczember 9.

Ülésnapok - 1865-74

LXXIV. ORSZÁGOS ÜLÉS. 301 Rajner Pál jegyző (olvassa a főrendiház bizottságának jelentését a vám- és kereskedelmi szerződésre vonatkozó törvényjavaslat tárgyában '), aztán magát a törvényjavaslatot 2

). Elnök: Az átalános tárgyalás megkezdődik. Szécsen Antal gr.: Nmólt. elnök, mélt. főrendek! Azon törvényjavaslatok, melyek a f. évi XII. t. ez. alapján a közösügyi költségek elrendezése, a status-adósságokban való részvét, és a vámés kereskedelmi szövetség tárgyában a képviselőház által közöltettek, és melvek közül a két első a mélt. főrendek figyelmét már több nap óta elfoglalta, az utolsó j)edig ;i mai tanácskozás tárgyát képezi, bevégzik alakilag a kiegyenlítési művet, mely a jelen országgyűlés feladatát képezte. A méh. főrendek ezen fontos kérdéseknek eldöntését lehetőleg siettetek. Siettetek: ámbár e helyen is lehetnek és voltak a törvény által felállított alapnak egyértelmű elfogadása mellett a részletek iránt eltérő vélemények ; ámbár köztünk sokan is óhajtották az ország előtt kifejteni azon indokokat, melyektől vezéreltetve, a képviselőház által közölt törvényjavaslathoz járultak. A mi már a jelenleg előttünk fekvő vám- és kereskedelmi szerződést illeti : örömmel vallom meg, hogy az a kiegyezkedési munkának kiválólag kedvező jelleget ad, és annak megnyugtató befejezését képezi. Alkalmain volt a mélt. főrendek előtt ismételve azon aggodalmaimat kifejezni, melyek a czélba vett dualismusnak a mostani formában szándékolt létrehozatalára nézve keblemet elfogták : mert hiszen a dualismus, mint olyan, hazánk törvényes állásában és törvényeiben mindig létezett, és csak annak a parlamentalismus utján keresztülvitele tartozott azon kérdésekhez. melyeknek szerencsés megoldása iránt véleménykülönbség létezett. De a most megállapított parlamentális dualismus formájának jövője iránt egy pillanatban sem éreztem magiamban nagyobb megnyugvást, mint azon vám- és kereskedelmi szerződés áttekintésénél, mely mai tanácskozásunk tárgyát képezi. A dualismus ugyanis , mélt. főrendek — meggyőződésem szerint — nem jelent és nem jelenthetett soha az ország szellemében elszakadást azon kötelékektől, melyek bennünket ő felsége többi országaihoz csatolnak. Jelentette azt, hogy országunk önállása mind a törvényhozás, mind a közigazgatás terén biztosíttatván, egyszersmind az alkotmányos élet oly íejlesztésével köttessék össze a ') Lásd az Irományok 102-dik számát. s

) Lásd az Irományok 94-dik számát. Lajtán tul, mely midőn az egyik rész önállását az alkotmányos szabadság kölcsönös élvezése által biztosítja, más részről a kölcsönös alkotmányosság életbe lépését épen mind a két rész önállásának elismerésére építi. Megjegyzem e tekintetben még azt, hogy — véleményem szerint — fölötte óhajtandó, hogy mielőbb eleje vétessék azon véleménynek a lajtántuli országokban, mintha Magyarország a dualismus felállítása által azon országok törvényhozásába akármi módon beavatkozni, vagy az ottani országok és királyságok belszervczetébe elegyedni akart volna. Midőn Magyarország a dualismust a másik részen követelte : tette azt tulajdon állásának értelmében és érdekében; követelte azt azon értelemben, hogy egy alkotmányos közigazgatás és egyesitett parlamentális életnek feltételei a másik részen is létezzenek ; de sohasem ereszkedett annak vitatásába , mikép fognának a dualismus folytán ő felsége többi országainak kölcsönös alkotmányos belviszonyai rendeztetni; sohasem lehetett szándéka, hogy azok tekintélye a másik részen jogos kivánatok vagy méltányos igényletek elmellőzéséhez vezessen. A dualismus helves felfogását az előttünk fekvő vám- és kereskedelmi szövetség által biztosítva lá'.ovn. Fenmarad a mélt. főrendeknek, ezen szerződés részleteinek megvizsgálása által, meggyőződni arról, mily gondos előrelátással tartattak fen e tekintetben a közösen elismert kiindulási szempontok: t. i. egy részről az ország törvényes önállásának biztosítása, más részről pedig a politikai kötelékek megszilárdítása és erősitése. Az idő kifejlődése a vám- és kereskedelmi szerződésekre nézve elkészítette az üdvös megoldás terét. Azon arányban, a melyben a szabad kereskedelem eszméje Európában elterjedett s a melyben hazánkban is közmeggyőződéssé vált. hogy egy tágabb kiterjedésű vámterület mindazok érdekében fekszik, kik azon területhez számithatók , midőn végre egy átalános adórendszer megállapítása által mellőzve levének azon főakadályok, melyek a fenálló állam-csoportozatban egy ily vámterület életbe léptetését az 1848. előtti időben lehetlenué tették: jelenleg Magyarország érdeke e tekintetben nem lehetett más, mint az, hogy midőn egy tágabb kiterjedésű vámterület jótékonyságát élvezi, élvezze azt saját befolyásának fentartásával , élvezze azon biztosítással, hogy azt soha saját érdekeinek alárendelésével megvásárolni nem fogja . élvezze ugy , hogy befolyásának kellő nyomatéka legyen ott, hol a megállapított vámterület határszélein a külkereskedelem igényei és kellékei jönnek kérdésbe. Engedjék meg a méltóságos főrendek , hogy ezen alkalommal, midőn a kiegyezkedésnek élőt-