Főrendiházi napló, 1865. I. kötet • 1865. december 14–1868. deczember 9.
Ülésnapok - 1865-40
XL. OKSZÁGOS ÜLÉS. 201 ügyében voltak valaha boldogulhatásunk elemei és eszközei: mind ez épen most áll rendelkezésünkre, midőn helyzetünket bölcsen átértő s átérző felséges fejedelmünk ül királyi székén s mig a nemzet jelenleg irányadó, tántorithatlan hazafíságát megannyiszor bebizonyított többségének kezében vannak a haza sorsának kormányszálai: azon többségének, mely 1861. és 1865 diki fölirataiban oly alaposan, oly világosan és annyira behatólag fejtette s mutatá ki a nemzet soha többé kétségbe nem vonható, s lehet mondani, ennek önkéntelenül is vérébe fölszivott jogait: mely tehát, ha enged is ma azokból, teszi azt ugy, hogy csorbát egészökben ne szenvedjenek; ha ád is belőlök, teszi azt azért, hogy nverjen ez által más részről, s e részletes nyeremény még e fölött szilárditsa is állami, eddigelé nagyrészt csak papiroson létezett ephemer souverainitási fenállásunkat. Egyelőre tehát ki volna e munkálat létre jötte által kerülve a helyzet ama ferde fölfogásából eredő, de azért magát igen gyakran érvényesíteni próbált nézet, hogy legalább is jogaink csonkításával intéztessenek el a birodalom bonyolult viszonyai ; valamint más oldalról, hogy részünkről oly kulcsa ajánltassék a megoldásnak, mely mig egyrészt csakis egyedül önmagunkat tekintve állítja föl éles követeléseit , másrészt teljesen téveszti szem elől a birodalmi testvér népekkel való törvényes és fölbonthatlan összeköttetést. A mint most ügyünk folyása, annyi szerencsés véletlen körülmény találkozása, s úgy szólván a bölcs isteni gondviselés útmutatása következtén, megindult, ki van kerülve a sikamlós tér, melyen egy elfogult politika törekvései nélkülünk, sut ellenünk diadalmaskodhattak volna. És ha a kormány valóban megérti föladatát s kellő bölcseséggel tudja fölhasználni a kínálkozó alkalom kedvezéseit; ha lajtántuli testvéreink nem engedik magokat tulragadtatni se féltékenység, se uralomvágy által, hanem saját jól fölfogott s önzés nélküli czéljaik után indulva, készségesen nyujtatanak segédkezet a megrendült birodalom sorsának állandó és szilárd megalapításához : elő fogjuk idézhetni a mindnyájunk által óhajtott időt, melyben a monarchia összetartó keretében élő testvérnépek a multak szenvedéseiből lassankint fölüdülve, háboritlanúl s megújult erővel haladhatnak a nemzeti nagyság és boldogság tetőpontja felé ! Nem czélom nekem, niélt. főrendek, a képviselőház előttünk fekvő dolgozatát föltétlenül dicsőíteni. Oly tervezet az, mely, bár az adott körülmények s a tényleges alapotok eszélyes figyelembe vételével alkottatok, bizonynyal sok tekintetben j kívánni valót hagy, s magok a tervezők sem isme- ] rik azt oly absolute tökéletesnek, melyhez több te- j FŐRENDI H. NAPLÓ 186V 7 .1. kintetben szó nem férhetne. Még azon esetben is, ha annak rendé szerint köztünk és a fejedelem között megfutván a vizsgálati pályatért, valóságos törvényre emelkedik, majd csak az élet és gyakorlat fogja annak igaz értékét s életrevalóságát bebizonyítani. Annyit azonban most is határozottan állithatunk, hogy e módozat elfogadása által lerázzuk nyakunkról a bizonytalanság sorvasztó nyűgét s gátot vetünk a demoralizáló provisoriumok jövendő lehetőségének. A pragmatica sanctió alapján közöseknek elfogadott ügyekből eredő terhek mely arányban elfogadására nézve például azt javasolja az előttünk fekvő munkálat, hogy ha az országok küldöttségei s illetőleg magok az országgyűlések egymás közt megegyezni nem tudnának, az eldöntő biróságot ő felsége gyakorolja; és soha árnyéka sem forog föl előttem a kétségnek, hogy ily esetekben ő felsége saját fejedelmi bölcsesége s minden külön érdeken fölül álló legmagasabb hivatása után fogja ítéleteiben a leghelyesebb, a legigazságosabb utat követni; azonban a magyar közjog eszméiben eddigelé föl nem található ezen expediens, már csak újdonságánál fogva is, elég fontossággal bir arra, hogy magára vonja a gondolkozó hazafi komoly figyelmét. ÍSem kevésbbé lényeges részét képezi e tervezetnek, hogy a közös ügyekre nézve az országgyűlés által választandó delegatióra bízatott azon fontos ügyek intézése, melyek bennünket a birodalom többi népeivel közösen illetnek. Kétséget nem szenved , hogy ezen eszme , az ügyek intézése körüli ezen procedúra, így korlátolva és körülírva, majdnem egyedül álló példa a monarchiái államok kormányformájában. S ha még ide veszszük a delegatió egybejövetelének majd ide, majd amoda tehető változó helyeit, tanácskozásainak folytonosan egymástól különválva s érintkezés nélkül leendő folytatását; a körülményt, hogy egymás színe elé csupán és egyedül csak a néma szavazás puszta tényének eszközlése végett kerülhetnek : mind ez bizonyára, ha talán egy részről óvatos biztositéka is a teljes függetlenség' megőrzésének, de az eljárás komolyságának emelésére, az eszmék tisztázásának könnyítésére egyátalában nem szolgál. Bőven megvitatták és tűhegyre szedték mind ezt, s a tervezet minden megtámadható, s meg nem támadható oldalait a képviselőház különböző irányú szónokai s a hírlapok tudomására juttatták azt az egész nemzetnek; de valamint ott, úgy közöttünk is alig czáfolható viszonzásul szolgál a tervezet pártolóinak azon őszinte bevallása, hogy e munkálat az ő véleményök szerint sem üti meg mindenben a tökéletesség mértékét, s ha valaki ennél kielégítőbbet, mindennemű érdekeink biztosítására 26
