Főrendiházi napló, 1865. I. kötet • 1865. december 14–1868. deczember 9.

Ülésnapok - 1865-22

146 XXII. OKSZAGOS ÜLÉS. Tomcsányi József főispán.: Elvárom azután a ezáfolatot. Fölemiittettek továbbá az európai viszonyok, és különösen az, hogy eddigelé az európai nagyhatalmak egy erős Ausztriát igényeltek, de hogy mai nap ez már talán nem áll. Én az európai viszonyok tekintetében megvallom tudatlanságomat, és nem követhetem szónok urat ezen térre, mert nekem az európai diplomatiáról csak annyi fogalmán van, a mennyit Í! magyar hirlapok korlátolt rovatai tartalmaznak ; annálfogva azt hiszem, nincs is, kivéve némely kiválasztottakat, más magyar ember, a ki az európai diplomatiáról valami apodiktikus igazságokat tudna mondani. Nem igen engedik oda a magyar embert. De még azok sem. a kik tanulmányozták a dolgot, sőt azt hiszem, magok a dolgok kezelői sem tudnak valamit egész bizonyossággal fölállítani, mert épen abban áll az egyik diplomatának a másik fölötti előnye, hogy a másik meg nem tudja, mit akar. így állván a dolog, az e fölötti vitatkozás igen meddő. Hanem egy dilemma mégis áll az európai diplomatiára nézve, t. i. vonatkozva az ausztriai viszonyokra. áll ugyanis az. hogy Európa vagy kivan egy erős Ausztriát, vagy nem kivan: ha nem kívánja, akkor azt gondolom, az európai viszonyok ezen ijesztő alakulása ellen fegyverkeznünk kell . a mint o excja mondja, „össze kell fogódznunk ezen ellenségeink legyőzésére,"' a mit, gondolom, a magyar országgyűlés gátolni nem akar, sőt épen" azt akarja, hogy egy erős dualismus alapján az ausztriai birodalom erős legyen; ha pedig Európa csakugyan erős Ausztriát kíván, akkor nekünk segíteni fog. De ránk nézve mindenesetre csak annyi áll. hogy — akár akarjon Európa erős Ausztriát, akár nem — nekünk erős ausztriai birodalom kell, melyben mi megélhessünk. (Helyeslés.) Már most ahhoz, hogy az európai viszonyok azt igényelnék, hogy ezen fölirat el ne fogadtassák , alkalmazásba hozva a praecedensekeí. azt kellene bebizoii3'itani, hogy a dualismus alapján erős Ausztria nem létezhetik, pedig ezt mi mindig tagadni fogjuk, és a történelem velünk fogja állítani, hogy erős Ausztria épen csakis a dualismus alapján létezhetik, (lilénk helyeslés. Ugy van!) 0 excja még alaki jogfolytonosság és lényeges jogfolytonosság közt tett különbséget. Az alaki jogfolytonosságot meghatározván, alatta a szigorú törvény szavaihoz való ragaszkodást értette ; ellenben a jogfolytonosság lényegét ugy méltóztatott fogalmazni, hogy ez azon fogalom, mely szerint csak az a törvény, melyet az országos nemzet törvényül elismer. Ha ez a különbség, megvallom, kész volnék az alaki jogfolytonosságtól elállni, és beérném a lényeges jogfolytonosság' gal; de épen az a baj, hogy csak némi töredékét adták meg az alaki jogfolytonosságnak, a lényeges jogfolytonosságot pedig egyátalában nem. (Helyedés.) Azt méltóztatott ő excja mondani, hogy az országgyűlésnek föl kellett volna szólítani a kormányt, terjeszsze elő azon tárgyakat, melyek tulajdonképeni föltételei az összes birodalom fenállásának és nagyhatalmának. Ha csakugyan vannak oly föltételek, melyeket a kormány óhajt, hogy az országgyűlés elfogadjon, nem tudom, miért kelljen a kormánynak arra várni, hogy az I országgyűléstől fölszólittassék. Ha léteznek oly | föltételek, melyek határozottan üdvre vezetők, ezt a kormány magától is minden további fölszólítás nélkül kinyilatkoztathatta volna, és mi igen szívesen fogtuk volna ezt venni. Hiszen a leiratok, melyeket eddig kaptunk, elég tért nyújtottak ama föltételek elősorolására. Igaz, ha. olyan föltételek fordulnak elő, mint az utolsó föliratban előfordultak, a nélkül, hogy a törvények előleg vissza lennének állítva, az ily föltételek elfogadhatók nem lesznek. (Helyeslés.) Szép és magas tehetségéhez mért előadását ő excja azzal méltóztatott berekeszteni, hogy súlyt fektet arra . hogy nekünk ugy kell magúinkat tartanunk, hogy kelet és nyugat közt fenmaradhassunk. Ezt én tökéletesen belátom. a mennviben a történelem mutatja, hogy akkor, mikor még Magyarország a külviszonyok irányában nyilatkozhatott és a külviszonyokat kezelhette, őseink, s azt hiszem, elég bölcsen, ezt sok századon keresztül fenmaradásunkkal vitték. De — kérdem — hogv folyhat be Magyarország a külviszonyokra, akár keletre, akár nyugatra, holott nincs orgánuma, mely által befolyhatna? Befoly az ausztriai birodalom, de nem Magyarország, mert nincs orgánuma. Azon thesis magában igen jó, hogy nekünk vigyáznunk kell a keleti és nyugati dolgokra; de mi azokat csak szemlélhetjük, de be nem folyhatunk, mert nincs benne módunk: és épen azért, mert az ország szeretné befolyását e részben is érvényesíteni, sürgetjük ő felségénél a jogfolytonosságot, sürgetjük azon alkotmányos jogokat, melyek a nemzet tulajdonai, és melyek ha egyszer visszaállíttatnak, módot fog találni a nemzet arra, hogy befolyást gyakorolhasson akár lefelé, akár fölfelé. Azért én. a mint kezdettem, ugy vég'zein: hogy pártolom a föliratot. (Elénk éljenzés. Elfogacljuk ! Szavazzunk !) Majthényi László b. jegyző: Rudics József báró ! Id. Rudics József b.: Korom alkonyában is szeretett hazánk iránt tartozó kötelességeim forró érzete szivemben meg nem jegesül vén , szoron-