Főrendiházi napló, 1865. I. kötet • 1865. december 14–1868. deczember 9.
Ülésnapok - 1865-19
XIX. ORSZÁGOS ÜLÉS. 125 folyó 1866-ik évben június 24-én Bécsben kelt, Magyarország prímása ő eminentiájához leküldött, s ő eminentiája által a magyar országgyűlés képviselőházának átadott kegy. kir. leirata, mely az 1865. deczember hó 10-én Pesten egybegyűlt országgyülés elnapolását tartalmazza, kihirdettetvén a képviselőház mai ülésében, meg vagyok bizva ezen kegy. kir. leiratot a méltóságos főrendeknek egész tisztelettel átnyújtani. (Éljenzés.) Elnök: A kegy. kir. 1 eirat föl fog olvastatni. Szlávy József jegyző (olvassa'a kegy. kir. leiratot, melyet a főrendek állvi hallgatnak *). Elnök: Méltóságos főrendek ! Mielőtt ezen legkegyelmesebb kir. parancs következtében a mai ülést befejezném, engedjék meg a mlgs főrendek, hogy rövid szavakban búcsút vegyek méltóságtoktól. Ez alkalommal vigaszt nyújt ő cs. k. apostoli fölségének ama biztató rernénynyilvánitása, hogy nem sokára — hozzá teszem őszinte óhajtásomat, lehető legrövidebb idő alatt — e téren ismét találkozni fogunk. (Tetszés.) Nagyok a várakozások, melyek a fejedelem és nemzet részéről az országsrvülés működéséhez köttettek. Szerencsés öszhangzásban , abban állapíttatott meg a vég' czél, hogy. mint fölséges urunk olv megnvugtatólag nyilvánítja, a birodalom és hazánk belügyeinek alkotmányos szervezése által egy oly új korszaknak vettessék meg alapja, mely a fejedelem és népei közti bizodalomnak megszilárdítása és a kölcsönös érdekeknek méltányos kiegyeztetése által annak maradandó sarkkövéül szolgáljon. (Tetszés.) E czél felé irányzott országgyűlési tevékenységünk egy pillanatra szünetelni fog ; de azért, mltgos főrendek, e reményről, e czél felé irányzott igyekezetünkről nem kell, nem fogunk lemondani. (Elélik helyeslés.) Annyira bevésvék azok szivünkbe, annyira összekapcsolvák nemzeti létünknek alapföltételeivel, hogy a ki ezekről lemondana , önönmagáról , nemzetünk létéről mondana le. (Helyeslés.) E rövid szünetelés alatt a nemzet ujabb tanúságot fog venni arról, hogy a világtörténelmi küleseményekkel szemközt ha*) Lásd az Irományok 22-ik számát. i zánknak legtermészetesebb és legállandóbb támj pontja azon kapocsban keresendő, melyet őseink | annyi század óta a dicsőén uralkodó fejedelmi házI zal és annak tartományaival kötöttek : ezen öntudat \ pedig meg fogja szilárdítani azon állhatatos hűséget és bizalmat, melylyel fölséges királyunk, urunknak atyai változatlan szándoka iránt viseltetünk ; meg fogja szilárdítani azon önhitet, hogy Isten e magyar hazát, mely ősi politikájának ösvényén halad, bármily viszontagságok között el nem hagyja soha. (Elénk helyeslés.) Nincs egyéb hátra, mélt. főrendek, mint hogy szivemből megköszönjem azon türelmet, azon kegyességet, azon előzékenységet, melylyel engem | elnöki hivatalom teljesítésében támogatni méltóz1 tattak. (Elénk éljenzés.) A mélt. főrendek bölcsesége, tapintata, szívélyes előzékenysége könnyűvé tette ezen tisztem teljesítését s pótolta gyönge erőm gyakori fogyatkozását. Midőn ezt megköszönném, nem találok elég szavakat, hogy a mlgs főrendeknek hálámat kifejezzem. Ajánlom magamat a mélt. főrendek emlékébe! (Lelkes éljenzés.) Péchy Manó gr.: Nmélt. elnök s mlgos főrendek! Hiszem, hogy a mlgos főrendek átalános | nézetével találkozom, midőn a mlgos főrendek neI vében kifejezem a felsőház háláját excellentiád, mint ezen ház elnöke iránt, megköszönvén excellentiádnak azon fáradalmát , türelmét és bölcs irányát, melvet a tanácskozások alatt nyilvánitni méltóztatott. Fogadja tehát ez iránt excellentiád a felsőház hálaköszönetét és tartson meg bennünket kegyes emlékében. (Hosszas élénk éljenzés.) Elnök: Mlgos főrendek! Ezen irántam újólag nyilvánított kegyesség éltem legszebb emlékei közé fog tartozni. Most még egy pillanatnyi türelmet kérek, hogy a mai jegyzőkönyv meghitelesittessék. Ifj. Majthényi László b. jegyző (olvassa az ülés jegyzökönyvét. Helyeslés.) Elnök: Nincs kifogás ellene? (Elfogadjuk!) Az elválás perczében ujabb fölkiáltás : Éljen a király! Éljen a haza! (Zajos éljenzés.) Az ülés végződik d. u. 2 % órakor. 16**