Főrendiházi napló, 1865. I. kötet • 1865. december 14–1868. deczember 9.
Ülésnapok - 1865-20
126 XX. ORSZÁGOS ÜLÉS. XX. ORSZÁGOS ÜLÉS 1866. november 19-dikén Sennyey Pál báró elnöklete alatt. Tárgyai : Az elnök üdvözli a főrendeket, s bemutat egy kegy. kir. leirafot, mely a képviselőházhoz küldetik át. A ház a királyné ő felségének, nevenapja alkalmából, szerencsekivánatait nyilvánítja. A nov. 17-dikén kelt kegy.*kir. leirat kihirdettetik. Seitovtszky herceg-primás emléke jegyzőkönyvileg megörökíttetik. Az ülés kezdődik d. e. 11 % órakor. Elnök: Azon idő óta, melyben üdvösen megindult országgyűlési tanácskozásainkat a fegyverek zöreje félbeszakasztotta, oly események sorát engedé a gondviselés világunk tett-terén legördülni, melyeknek súlya erős nyomással nehezedett a békés egyensúlyt gondosan kereső államéletünk viszonyaira. E megszakadt működésünknek újból, hazánk boldog jövendőjének reményével párhuzamos folytatása körül öszpontosuí felséges urunk királyunk óhaja, a nemzet buzgó várakozása. Nem lehet magunk előtt titkolnunk: nehezbült feladatunk ; de ép ez által magasztosabbá is vált megoldása, mely annyi hazafiúi buzgóságnak, annyi tapasztalásdus bölcseségnek s edzett tetterőnek, mint a mennyit itt méltóságtok fényes körében üdvözlök, a haza és király iránt teljesített kötelesség érzetének nemes jutalmát igéri, melyben nekem, ki csak méltóságtok ereje által lehetek erős, csak méltóságtok bölcs tanácsa által istápolva lehetek eszköz magas czélunk elérésében, parányi erőmhöz képest megosztozhatni szerencsém szintúgy, mint éltem pályájának büszkesége lesz. (Elénk éljenzés.) Engedjék a mélt. főrendek, hogy a jelen ülésszak megnyitása alkalmával ismételve kikérjem magamnak kegyes elnézésöknek azon túláradó mértékét, melylyel engem a lefolyt tanácskozások alatt boldogítani méltóztattak. (Hosszas éljenzés.) Legfelsőbb meghagyás következtében egy kegyelmes királyi leirat kézbesíttetett nekem, mely a szokáshoz képest ifj. Majthényi László b. Hontmegye főispánja, mint e ház jegyzője által a képviselőházzal fog közöltetni azon kéréssel, hogy azt, annak ott történt kihirdetése után, itten felolvastatás végett, velünk közölni szíveskedjék. (Helyeslés.) Cziráky János gr.: Nagyméltóságú elnök, méltóságos főrendek! A mai naphoz csatolvák az ország forró óhajai és reményei, és azon rég táplált kivánatok, hogy az ország javáról folyó tanácskozások újra megindíttassanak, minek ő cs. kir. ap. felsége legkegyesebb elhatározása által elég van téve. Ezen mai nap egyébiránt még más tekintetben is mindnj^ájunkra és egész hazánkra nézve örömnap, a mennyiben felséges asszonyunk királynénk nevenapját ünnepeljük. Az alkotmányos és udvarias szokás azt hozta volna magával, hogy kívánságainkat ő cs. kir. felsége zsámolyához küldöttség utján vinnők azon esetre,ha e magasztos ünnepély egyúttal országgyűlésünk megnyitásának napjára nem esett volna, és igy ezen szívbeli hódolat teljesítésére időből, alkalomból némileg kifogytunk. Ez azonban nem kényszerít bennünket arra, hogy ezen érzelmeket csak keblünkbe fojtsuk ; hanem azt hiszem, a méltóságos ház kivácatait és nézeteit tolmácsolom, midőn megkérem excellentiádat, mint a ház elnökét, hogy legmélyebb hódolatunkat és szerencsekivánatunkat ezen ünnepélyhez ő cs. kir. felsége szeretett királynénk trónja zsámolyához juttatni nevünkben kegyeskedjék. (Elénk helyeslés.) Elnök: Azon egyhangú felszólalás , mely a mélt. főrendek részéréi történt, kedves kötelességemmé teszi, hogy azon érzelmeket, melyekkel a mélt. főrendi ház tagjai felséges asszonyunk iránt viseltetnek, a trón legmagasabb zsámolyánál tudomásra juttassam. (Helyeslés.) (Egy órai szünet.) Elnök: A képviselőház jegyzője van itt, a királyi leiratot visszahozván. Tóth Vilmos képviselőházi jegyző Nagyméltóságú főrendek ! O cs. és kir. felségének f. é. Sz. András hava 17-ik napján Bécsben kelt, a magyar országgyűléshez intézett kegyelmes kir. leirata a képviselőház mai napon tartott ülésében felolvastatott s kihirdettetett. Meg vagyok bizva, hogy ezen kegy. kir. leiratot a méltóságos főrendeknek egész tisztelettel átnyújtsam. Szlávy József jegyző (olvassa a kegy. kir. leiratot, melyet a/örendek állva hallgatnak*). *) Lásd az Irományok 57-dik számát.
