Főrendiházi napló, 1865. I. kötet • 1865. december 14–1868. deczember 9.

Ülésnapok - 1865-16

114 XVI. ORSZÁGOS ÜLÉS. beszédben kifejtett jogi elvekhez következetesen a leiratban is ragaszkodván, elismervén az 1848-ki codex alaki törvényességét, egyedül azt óhajtja, hogy az 1848-ki törvények, melyek közt néme­lyek ideiglenesek s részben kiegészitve nincsenek, mások pedig az államra és koronára nézve prae­judiciosusak, mielőtt életbe léptetnének, az ország­gyűlés és korona, mint törvényes tényezők által revideáltassanak , hogy ősi alkotmányunk sarkala­tos törvényeivel és a birodalom solidáris érdekével öszhangzásba hozassanak, s a korona csonkított jogai visszaállíttassanak. Minthogy Ö Felsége ke­gyelmes leiratában a jogfolytonosságot elvileg el­ismeri, az 1848. codex alaki törvényességét szintén elismeri; minthogy az édes hazánkra s az egész mo­narchiára annyira kívánatos és üdvöt hozó egyez­kedésre a pragmatica sanctiót kiindulási sarkpon­tul tűzi ki; minthogy az 1848-ki törvényeket, föl­fogásom szerint, ugy, a mint vannak, revisio nél­kül nyomban életbe léptetni csaknem politikai le­hetetlenség, s ez ujabb bonyodalmakra szolgáltat­na okot; minthogy végre a kegyelmes leiratban első fölterjesztésünkben tett kérelmeink meg nem tagadtatnak, hanem, nézetem szerint, teljesitésök csak függőben tartatik; minthogy ennélfogva szi­lárd meggyőződésem és reményem , hogy 0 cs. a. kir. Felségének atyai gondoskodásától s népeit boldogító legjobb szándékától, úgyszintén a kor­mányférfiak alkotmányos és hazafiúi érzületétől és törekvésétől várni lehet, hogy kéréseink lehető­ségig teljesülni fognak, és sérelmeink orvosolva lesznek: az igen tisztelt képviselőháznak e második föliratában letett aggodalmait koraiaknak látom, s bár ezen második válaszban igen szép jogi elvek s rajok fektetett kívánalmak vannak, nem pártol­hatom ; s azért lelkem benső meggyőződését kö­vetve, nm. gróf Cziráky János főkamarás urnak indítványát alphától^ ómegáig tökéletesen elfoga­dom és pártolom. (Éljenzés.) Ambrózy György b.: Főméit, elnök, mélt. főrendek! Én ezen már ugy is eléggé megvitatott tárgyhoz csak röviden kívánok szólani, s ezen igé­retemet meg is tartom. (Halljuk!) Nem is szólaltam volna már fel; de mivel én se Cziráky gr., se Wenckheim b. indítványát nem pártolhatom, s azon kis párthoz tartozom, mely a föliratban fog­lalt jogfolytonossági eszméket nem tartja ily szé­les kiterjedésben lehetőknek: nehogy véleményem elhallgatása vádja alá eshessem, kivánom kijelen­teni, hogy én Péchy Manó gr. Abaujmegye főis­pánja indítványát pártolom, még pedig azért, mert midőn egyrészt a jogfolytonosság oly kiterjedésű foganatosítását, minta képviselőház követeli, nem tartja lehetőnek, másrészt az opportunitást véve tej kintetbe, nem kívánja akadályozni a föliratnak 0 Felségéhez leendő jutását. (Helyeslés.) En, m. főrendek, a jogfolytonosság elméletét illetőleg magam is eltérek nézeteimben a képvise­lőház véleményétől. Azt hiszem, hogy ezt vagy per restitutionem in integrum lehet fentartani; vagy pedig helyreállittatik akkor, midőn azon ha­talom, mely a nemzet jogait s törvényeit megta­gadta, ezeket elismeri s ezen elismerését a nem­zetnek ünnepélyessen kijelenti, ugy, a mint az O cs. k. ap. Felsége felséges Királyunk a trónbeszéd­ben kijelentette. Meggyőződésem szerint 0 Felsé­gének ezen nyilatkozata sokkal hathatósb fegyver lesz a nemzet kezében a bekövetkezhető jogsérté­sek ellen, mint lehetne az 1848-diki minisztérium kinevezése, mely kinevezés által a48-diki törvények csak részben állíttatnának vissza, s így a jogfoly­tonosság eszméje általok megmentve nem lenne. De másrészt, m. főrendek, mivel a királyi le­irat a képviselőházat meg nem nyugtatja; a kép­viselőház pedig ebbeli aggodalmait O Felsége zsá­molyához kívánja terjeszteni: megvallom, nem lá­tom okát, miért akadályoztatnók a képviselőházat azon szándékában, hogy aggodalmai eloszlatását Ü Felségénél, a kitől, egyedül várhat a nemzet megnyugtatást, egy 0 Felsége személyéhez inté­zett föliratban szorgalmazhassa. (Helyeslés) Nem kivánom ezt akadályozni azért se, mert a képviselőház, minden aggodalmai mellett, a ki­egyenlítés szent eszméjét szem előtt tartva, már a közös ügyek tárgyalásába is bebocsátkozott, s re­mélem, nem csak maga hajlamát követve, de te­kintetbe véve a nemzet forró óhajtását is, a törvé­nyes és méltányos alapra épült kiegyenlítést sike­resíteni fogja. Különben, m. főrendek, még azon remény is táplálja keblemet, hogy 0 Felsége, atyai kegyel­ménél fogva, s figyelve azon jeles hazánkfiai taná­csára, kik a magyar kormány élén állanak s kik iránt én a legnagyobb tisztelettel, méltánylattal és bizodalommal viseltetem, oly megnyugtató felele­tetfog adni, mely, a bizodalom és remény helyre­állítása következtében, a kiegyenlítést meg fogj'a könnyíteni, s ez által meg lesz vetve alapja hazánk fölvirágzásának, a trón széles alapokra teendő biztos állásának s felséges fejedelmünk nagy ha­talmának. Mindezeket lelkemből óhajtva, Péchy gr. in­dítványát pártolom. (Éljenzés.) Ifjú Majthényi László gr. jegyző: Al­mássy Mór gr. ő mltgán van a sor. Almássy Mór gr.: Elállók a szólástól, és csak szavazni fogok. (Éljenzés.) Simor János püspök: Nmgu elnök, mélt. főrendek! Alig volt országgyűlés, melyhez annyi remény köttetett, melynek összehivása oly osztat­lan örömmel üdvözöltetett, mint a jelen ország­gyűlésé. Ugyanis mindenki érezte, hogy a rendé-

Next

/
Thumbnails
Contents