Főrendiházi napló, 1861. I. kötet • 1861. ápril 6-1861. augusztus 22.
Ülésnapok - 1861-7
84 Vn. ülés. 1861. június 19-én. kikötője — vagyis a tengeröböl, melynek a nagyszerű kikötőt képezni kellene — e helyek legkitünöbbikének egyik' a világon. Veraeruz ilyesmivel legkevésbé sem bir, sör tán a legveszélyesebb horgonyzó helyek egyike a világon, mégis az utóbbi, geográfiai fekvésénél fogva, jelentékeny forgalommal bir, a midőn a másik úgyszólván jelentéktelen. A teno-eri kereskedő helyek fejlődésének, különösen három fötényezöje van,melyeknek mindenike képes a ti rmészettől adott biztos horgonyzó helyek hiányát az emberi erő és ügyesség fölhasználásával pótolni, s addig is, inig a természeti hiányt a mesterség ki nem pótolja, a bátor tengerész, annak veszélyeivel is megküzd. E tényezők legföbbike az, hogy a tengeri kikötő pontot, háttérben mentül nagyobb, s mentül gazdagabb termelő vidék környezze. Ez azon fötényezö, mely az eféle helyeknek a legbiztosabb jövendőt nyújtja, s történjék bár mi, az események csak ideiglenesen akadályozhatják azok fölvirágzását, de jövendőjét meg nem hiúsíthatják. Mentül közvetitlenebb közelébe esik egy tengerparti pont olyan nagyszerű termelő vidékhez,' annál nagyobb az előny, melyet ez a tengerparti pont fejlődésének siettetésére nyújt. Avagy mi tette a fiatal Odessát 60— 70 év alatt azzá, a mi jelenleg? és mi tartja fönn a pestises levegőjű New-Orleans kikötőjének élénkségét? mert äz egyiket az orosz birodalom déli részének termékenj'ségben gazdag vidékei környezik, a másik pedig a Missisippi nagyszerű völgyének kijáró kapuját képezi. És mi tette New-Yorkot már is a világnak tán második kikötőjévé ? bizonyosan nem más, mint ama nagyszerű termeh'i vidék, mely közvetitlen hátterében terjed el. A mely tengeri kikötő ezen főtényezövel bir, annak jövendője kétségtelen, ármány és erőszak megronthatja ugyan ideiglenesen, de semmivé nem teheti. Valódi veszély csak egy van, mely az ilyen helyezetü kikötőket - komolyan fenyegetheti, s ez az országos határviszonynak megváltoztatása. A második főtényező, mely a tengeri nagy forgalmat előidézi, a nagyszerű gyáripar. Ez bizonyosan idézhet elő ép akkora, s tán meglehet, fölötte kedvező körülmények közt, még nagyobb forgalmat is, mint az első tényező, példa rá különösen Angolhon, melynek nagyszerű kereskedési tengerészeié jelenleg 450,000 tengerésznek ad foglalkozást, s olyan forgalmú kikötőket volt képes előteremteni, mint a Londoni ós Liverpooli. De ezen második tényező már nem nyújt oly biztos jövendőt a kikötőnek mint az első : mert a termékeny vidék földét elmozdítani nem lehet, mig a gyáripar sokféle okok s körülményeknél fogva hanyatlásnak indulhat, vagy elköltözhet egy ország, sőt világrészből a másikba, mint azt a világ története bőven bizonyítja. A harmadik föltételező körülmény az, hogy a hely különböző országok közt középponti közlekedést nyújtson. Konstantinápoly kikötőjét saját közvetitlen vidéke nem emelte volna oda, ahol áll, mindamellett hogy horgonyzó helyei a legkitűnőbbek sorába tartoznak, Konstantinápolyt a hátterében levő Duna, Don, és Dnieper termékeny völgyei s a mindig nyereséges kereskedést nyújtó kelet tevék nagy kikötővé, mert geográfiai helyezeténél fogva,, ország, sőt világrészek közti közlekedési középpontot képez. Hasonló helyzet adja a forgalmat Corfunak. La-Valettának, hasonló Triestnek, mely aNémet szövetségnek egyetlen alkalmas közlekedési pontja az adriai tengeren, s ha megtekintjük nyugat Indiában ama pontocskát melyet St. Thomasnak neveznek bámulva fogjuk fürkészni az okokat, melyek képesek lehettek amaz a nevetségig kicsiny sziklaponton a tenger közepében akkora forgalmat előidézni. Ez utolsó tényező által keletkezett forgalom azonban leginkább alája van vetve a körülmények csoportosulásainak, s mihelyt a közlekedési középpont valami esemény következtében nélkülözhetövé vál, azaz: ha a forgalom más valamely több előnyt és könnyebbséget nyújtó csatornába vezethető, rögtön vége ott a virágzásulak, s a hanyatlásnak jelei azonnal mutatkozni kezdenek; mert az iparnak s forgalomnak jóléthez és tevékenységhez szokott tényezői azonnal elköltöznek az olyan helyekről oda, hova a forgalom száguldott. Mi lett Bristolnak nagy jövendőjéből a mióta a természettől arra kevésbé jogosított Liverpoolt egy uralkodó szeszélye oly rei dkivüli módon, kikötővé varázsolta. Charleston, a mostan forradalmaskodó déli Carolinában az amerikai egyesületnek túlnyomólag legnagyobb kikötője volt a múlt század végén, de egy természettudósnak búvárkodása elég volt arra, hogy csak is fél század alatt, New-York, Boston, Philadelphia, Baltimore, a babért többszőrözve elragadják tőle. Az ilyen helyeken aztán, nagyon gyakran alig egy pár évtized múlva a volt fénynek csak diszes romjai emlékeztetnek még az egykori dicsőségre. Jelentékenyen szomorú példáját látták ennek a mélf. főrendeknek tán mindnyája, az egykori tengerek királynéjában, a hajdan hires Velenczében; melynek egykori világkereskedését meg kellett ölni, hogy Triest felvirágozhassák.
