Főrendiházi napló, 1861. I. kötet • 1861. ápril 6-1861. augusztus 22.

Ülésnapok - 1861-5

50 V. ülés 1861. június 17-én. ök ugyan azt mondják, hogy történetünket, törvényeinket mindig méltányolták, de 48-ban minden megváltozott, a 48 ki törvények olyanok, melyek az ausztriai közös viszonyokat veszélyeztetik, s igy a 48-ki törvénynek megkell szűnni; sőt azt is állítják, mint ezt egy miniszteri memorandumban olvashatni, hogy Ferdinánd Ö Felségének nem is volt joga ily törvényeket sanctionalni, melyek a pragmatica sanetioban biztosított birodalmi viszonyokat veszélyezhetik. Tovább azt állítják, hogy mivel már most a többi tartományok is kaptak alkotmányt, tehát a császár már nem lévén oly teljhatalmú fejedelem, mint volt 48. előtt, ugy a közös ügyek, melyeket előbb az absolut császár mint alkotmányos király Magyarországgal elvégezhetett, most ezen közös ügyek az alkotmányos császár és alkotmányos összes birodalmi gyűlés közt intéztetnek el. Mi az első állítást illeti, hogy Ferdinánd Ö Felségének nem volt joga Ausztria rovására a 48-ki magyar törvényeket sanctionalni, ezen állitásnak czáfolgatasába nem akarok bocsátkozni. En ezen állításban rejlő elvet t. i. egy harmadiknak megrövidítésével mitsem szabad tenni, elfogadom ; elfogadom annál szivesebben, mert biztos vagyok, hogy a 48-ki törvények a közös törvényes kapcsokat nem veszélyeztetik. De kérdem, ha nem szabad egy harmadiknak megrövidítésével törvényt sanctionalni, hogj^an lehetett tehát a mi törvényeink s jogaink megsemmisítésével a febr. 26-ki pátenst kiadni? Ok, mint absolut hatalom aLtt levők, mert 48-b^n még azok voltuk, vétót akarnak tenni a mi törvényeink.ellen, és mi mint ezeréves alkotmányos nemzet, csak hallgatással vegyük és engedjük legsarkalatosabb jogainkat megsemmisíttetni? (Helyeslés.) A mi a másik állítást illeti, hogy már most nekik is levén alkotmányuk, tehát a közös üg) ékben csak az összes birod. gyűlés intézkedhetik. Ebben én a birodalomra nézve egy veszedelmes ideát látok, ugyanis tudjuk, hogy 48. előtt azért nem élvezhettük alkotmányunkat teljes mértékben mindig zavartalanul, mert Ausztriának absolut rendszere mindig tudott magának akadékos befolyást ügyeinkbe szerezni. Most pedig ime az ö alkotmányuk az, mely miatt nem élvezhetnők alkotmányunkat : igy Ausztria akár absolut akár alkotmányos, mindig akadályul szolgál nekünk, vagyis más szavakkal : Ausztria mellett Magyarország soha sem élvezheti saját alkotmányát. Ez állítás által ök hintek elsők az egyenetlenség és szakadás magvát a polgárok közé. (Elénk tetszés.) Magyarország első emelte sza-< át, hogy a trón valósittatná az alkotmányosságot minden népénél; Magyarország lelkes féríiai voltak azok, kik tavai a trón előtt az első sorban küzdöttek a birodalom minden népeinek adandó alkotmányért; Magyarország felszólalása volt azon mécs; melynél Ausztria népei meggyujták szabadságuk első fáklyáját. Es most az ő alkotmányuk legyen a mi szabadságunk és jogaink veszte ? Hogy az ausztriai minisztériumnak lehetnek s vannak is nagy aggodalmai, azt tudom, de aggodalmait nem a 48-ki t. és a 48 előtt fennálló visszonyok és kapcsok veszélyeztetései okozzák, hanem azon viszonyok és bajok, melyeket egy 12 éves hibás kormányrendszer idézett elő, értem a financiális visszonyokat és bajokat. — Tudják ök jól, hogy Magyarországnak a 48-ki törvények nélkül is volt és van joga az eladott s elzálogosított koronalis jószágok felett számot kérni, nem említem a többi adóssági és financiális bajokat. — Ök attól tartanak, ha mindezen kérdések külön a magyar országgyűlésen fognak tárgyaltatni, hogy akkor azon tátongó mélységet, melyet 12 év alatt ástak és melynek szélire sodortatott a birodalom, nehéz lesz betölteni. Azért akarnák ők, hogy mindezen kérdések ott döntessenek el, hol Magyarország nem áll külön, hanem ugy mint egy a négyhez. (Ugy van!) Magyarország bizonyosan fel fog szólalni erélyesen, sajátját visszakövetelendi, de azért ha egyébként megnem csonkitva és biztosítva látandja a nemzet alkotmányát, de is csak igy, akkor nem hiszem hogy Magyarország elvonná kezét a bajok kiegyenlítésétől. Sokkal könnyebb lesz a nemzetnek mint önállólag alkotmányában biztosítottnak a birodalom fennállása érdekében még a törvényes kötelezettségen túl is valamit tenni önkénytesen, mint alkotmányának csonkításával bármit is cselekedni. Ne higyjék ők, hogy mi akarnók, vagy csak közömbösen is nézhetnők, Ausztriának vesztét, vagy esak gyengitését is, mi is kivánjuk Ausztriát erősnek, de nem a mi elnyomatásunkra; ne higyjék ők, hogy Ausztriának életfája csak ugy zöldelhet ki ismét, ha azt alkotmányunk sírjára ültetik. A nemzetnek másik föaggodahua : a 48. törvényeknek felfüggesztése. Midőn az octoberi diploma átezikázott hazánkon, mint a villám az éj sötétségén, és a nemzet feltámadt 12 éves tetszhalál sírjából : Egy szívvel egy lélekkel azt monda 48. ; ! : Ezen egyhangú kívánatnak, csekély véleményem szerint három oka volt. 1. A 48. törvények az erkölsi és anyagi jótéteményeket kiterjesztették az egész nemzetre, a népnek minden rétegeire, a terheket megoszták, a jogegyenlőséget kimondották, a szétszaggatott érdekeket összefűzvén, megadák a nemzetnek asokszor nélkülözött egyetértést, és összetartást. Mindezeket a nemzet többé nem nélkülözheti, azért feltámadása után első szava volt a 48. , 2, A 48. törvények meghatározzák azon eszközöket, melyek legczélszerüebbeknek találtattak Magyarország törvényes öuállását s függetlenségét az absolutismus ellen biztosítani. — Igy icen természetes, hogy midőn látta a nemz* t, hogy függetlensége és önállása ellen oly megsemmisítő csapás intéztetik a diplomában kimondott összes birodalmi gyűlés által; mondom, igen természetes, hogy akkor a nemzet a 48. törvényekhez, mint az absolutismus elleni óvszerhez ragaszkodik. ..,,.,, .•.:•- - -• •• • •• -