Főrendiházi napló, 1861. I. kötet • 1861. ápril 6-1861. augusztus 22.
Ülésnapok - 1861-3
•', in. ülés 1861. ápril 16-án. tehát véleményem oda járul, miszerint mulhatlanul szükséges, hogy e tárgyat, mely legközelebbről országgyűlésünk kiegészítésével van szoros kapcsolatban, mindenekelőtt tegyük előleges tanácskozásunk tárgyává. Nem kivánok ezúttal e tárgyhoz bővebben szólani; nem mintha fölötte sok nem nyomná szivemet, de azért nem,mert meg vagyok győződve, miszerint azt velem együtt a méltóságos főrendek is teljes mértékben szivükön hordozzák. Azért nem szólok továbbá bővebben, mivel legkevésbbé sem kivánom az e tárgyban tartandó későbbi érdemleges tanácskozásokat praeoccupálni, meg levén győződve, hogy azt a méltóságos főrendek a feladat fontosságához illő komoly tanácskozásuk és sikeres intézkedésük tárgyává teendik. — (Helyes.) Elnök : Ha jól fogtam fel a méltóságos gróf indítványát, ö a jelentés első és második pontjára nézve, tudnillik a mennyiben csak némely tagoknak meg nem jelenése fordul elő, a kik vagy okát nem adták meg nem jelenésüknek, vagy pedig alkalmasint csak az illető hivatal hibájából nem hivattak meg, a bizottmánynak javaslatát megerősítendőnek és helybenhagyaudónak ajánlja. Én részemről mondhatom, hogy én gróf Eszterházy István és Géza urakra nézve, a bizottmány felszólítása következtében a szükséges lépéseket megtettem volna, hanem be akartam várni a felsőháznak erészbeni határozatát. Ha engem megbízni méltóztatnak azzal, hogy elnökileg szorgalmazzam azoknak meghivatását, ezt teljesíteni fogom. (Közhelyeslés.) A mi pedig gróf Teleki Domokos ur beszédének utolsó részét illeti, vonatkozólag Horvátország, Erdélyre és a fiumei kormányzóra nézve, ö méltósága azt indítványozta, hogy a főrendi tábla a bizottmánynak észrevételeit helybenhagyja ugyan elvileg, de annak tárgyalását halaszsza el akkorra, midőn az ország kiegészítésének kérdése felett fog tanácskozni tüzetesen. Egyébiránt ezen tárgyalásra nézve napot kitűzni nem találják czélszerünek, miután előlegesen mé"- tanácskozni fognak maguk körében, most éppen csak annyi mondassák ki, hogy az miaélelöbb megtörténjék (helyeslés.) Gróf Zichy Károly : Egészen kezet fogok az előttem szólt méltóságos gróf úrral; csak még egy észrevételt vagyok bátor előadni, mely abból áll, hogy miután a fiumei kormányzó s a többi regalistáknak fenntartatott hogy az, ki ki van hagyva, folyamodás utján meghívását szorgalmazhatja, de ezeken kivül még oly regalistákat is találok, a kik irányában, elv gyanánt ki kell mondanom, hogy talán az országgyűlésen kellene a kérdést megvitatni; t. i. : azon főispán urakra nézve, kik még a most is életben levő törvényesen megkoronázott király V. Ferdinánd ö felsége által főispánokká kineveztettek és azon idő óta hivatalaiktól elestek vagy leléptettek anélkül, hogy azt maguk kívánták volna; ezek szintén azok közé volnának sorozandók, a kiknek még pótlólag királyi meghívóleveleket kellene kiadni. Gróf Eszterházy István : Kénytelen vagyok felszólalni, habár e tárgyban, miután érdekelt vagyok, a szerénység tiltana is a felszólalástól; nehogy azonban az én törvényes jogomat, melylyel már éltem, s melylyel már egy koronás fejedelem megtisztelt, nehogy a reménylendö és megnyerendő meghívás mintegy föltételezze szólhatási jogomat, felszólalok, s ezennel kijelentem, hogy az általam az igazoló bizottmányhoz benyújtott folyamodvány inkább csak figyelmezte'és volt; mertén, ki születésemnél fogva már éltem jogommal, ereszben folyamodni magamat kötelezettnek nem érzettem, nem hittem. Ezen nyilatkozattal állásomnak tartoztam. Gróf Cziráky János fehérmegyei főispán : Ugy gondolom, hogy születésnél fogva mindenki jogosítva van ezen táblánál résztvenni; s ennek következtében, ha valaki netalán királyi meghívólevelet nem kapott volna, már születésénél fogva tagja levén ezen táblának, talán nem is szorul ezen meghívásra. Mindazáltal mégis a mennyiben a meg nem hívás folytán egy kellék hiányzik; egyedül azon szempontból véve fel a dolgot, szükséges, hogy figyelmeztetés történjék, mert meglehet, hogy a méltóságos gróf, kit mindnyájan a főrendi tábla törvényes tagjának tekintünk, csupán csak tévedésből nem ajándékoztatott meg meghívólevéllel , tehát inkább csak formalitás tekintetéből volt az erészbeni indítvány felhozva. — A mi azon nézetet illeti, melyet Zichy Károly ö méltósága felhozott, abban osztozni képes nem vagyok, minthogy a főispáni hivatalt olyannak találtam, mely személyhez kötve volt addig, mig az illető a hivatalt visel;e. Tudjuk, hogy régi időben is volt helye a főispánok elmozdításának. De ha az ujabb törvény, jelesen az 1848 ki törvényből akarunk is kiindulni, a főispánokat azok szerint is változtathatóknak és elmozdithatóknak találom; és így a főispánok nem levén született mágnások, ezen tekintet alá nem egészen eshetnek. De ha veszszük is, hogy ők a 12 év lefolyta alatt megváltozott körülmények között talán nem is folytathatnák hivatalukat, nem gondolom, hogy ők lelépvén hivalalaikról, most midőn el nem foglalták azokat, újra meghívandók lennének. Báró Wenkheim Béla békési főispán : Kezet fogok az előttem szólott igen érdemes fehérmegyei főispánnal és azon szempontból indulok ki, hogy a hol panasz nincs, ott panaszos sincsen. Ha valaki elmellőztetett a régebben kinevezett főispánok közöl s abban sérelmet talál, jelentette volna magát az igazoló bizottmánynál. De miután ez nem történt, etekintetben az intézkedést feleslegesnek látom. (Közhelyeslés.) Az igazoló bizottmány jelentésének azon pontjára nézve nem hallottam még határozott végzést kimondatni, a midőn arra figyelmeztetett a választmány : ,,hogy általában a hivatalaiknál fogva meghívott tagok jelenléte iránt azon megjegyzés tétethetik, hogy azoknál a törvények által igényelt magyar belügyminiszteri ellenjegyzés hiányzik." Ha jól értesültem, Teleki Domokos gróf eziránt, határozatilag kimondandó óvást ajánl, mely óvás ellen szoros törvényes szempontból kifogást tenni nem lehet, s mely óvás