Főrendiházi napló, 1861. I. kötet • 1861. ápril 6-1861. augusztus 22.

Ülésnapok - 1861-3

III. ülés 1861. ápril 16-án. 7 (Felszólalások : pontonként!) Gazsdu Manó jegyző olvassaaz igazoló választmány jelentésének első pontját. Ragályi Károly torna megye főispán : Nagyméltóságú elnök ur kegyes engedelmével bátor vagyok előterjeszteni, miként Tárnokmester ö Nagyméltóságának felolvasott levele folytán, határozatban mondassék ki, hogy miután a valóban everö tudósítás, mely mélyen meghatotta a méltóságos főrendeket, annál is inkább, mert az elhunytnak a jelen korban kijelentett óhajai a haza jövője iránt, s azon részvét jelei, melyet utolsó órájában is tanúsított a közügyek iránt, mindnyájunkat fájdalommal s részvéttel lépett meg : ezen érzésünket jegyzőkönyvileg is nyilványitsuk (Közhelyeslés, s elfogadás). Elnök : Most az a kérdés, hogy a levél maga igtattassék-e be a jegyzőkönyvbe, vagy esak annak felolvasása említtessék meg : (Felszólalások : Csakmegemlitetni?). Eszerint a levél az irományok közé fog tétetni, s a jegyzőkönyvben megemlíttetni. Gozsdu Manó jegyző folytatja az igazoló választmány jelentése első pontjának olvasását. Az első rész felolvasása után : Gf. Teleli Domokos : Miként a méltóságos felsőház a felolvasott tudósításból megértette, az igazolási bizottmány 3 pont alá foglalta jelentését. Hogy véleményemnyilvánitásában lehetőleg rövid, és világos legyek, előadásomat a 3-ik ponton kezdem, mely azt foglalja magában, hogy a felsőház meghívott tagjai jelen vannak-e, vágj? ha nem, távoliétök indokolás mellett történik-e, avagy anélkül? — E pontot illetőleg, a bizottmány négy jegyzéket mellékelt jelentéséhez; ugy mint lö-r azok névsorát, kik meghívattak. 2-orkik megj'elentek. 3-or kik távoliétöknek elegendő okát adván, a megjelenéstől ezúttal felmentettek, és végül azok névjegyzéket, kik mindeddig távoliétöknek törvényes okát nem adták. Ez utolsókat ill etöleg, a bizottmány fenntartotta magának, hogy azokat, kik távollétük indokolását később küldendik be, tanácskozás alá vegye, s ha távoliétök helyes okáról megyözödik, felmentés végett a méltóságos felsőháznak ajánlja. A mi már azokat illeti, kik távoliétök indokolása nélkül maradának távol; ezekre nézve a bizottmány szükségesnek tartotta figyelembevenni, miszerint : ugy a felsőház tekintélye, valamint azon körülmény is, hogy a szabályokban érvényes határozat hozatalára bizonyos számú tagok jelenléte igényeltetik, — a felsőházi tagoknak evidentiában tartására s elegendő számmal való jelenléte végett, az eddigitől eltérő szigorúbb gyakorlatot kellene követni. De miután etekintetben a ház eddigelé nagyon is elnéző volt, czélszerünek tartotta a bizottmány megkérni a nmsgu elnök urat, hogy az indokolás nélkül távollevőket, a lehető legnagyobb nyilvánossággal méltóztatnék felszólítani aziránt, hogy a jövő hó 5-ig vagy megjelenni, vagy távoliétöknek törvényesokát adni kötelességöknek tartsák, különben az erészbeni törvények szigorának tevén ki magukat. Jövendőre nézve továbbá szükség volna megállapítani, miszerint ; a jelenlevő felsőházi tagok csak engedelem mellett távozhassanak el, melynek megadását a nagyméltóságú elnök ur akként méltóztassék elintézni, hogy a m. felsőház elegendő tagok híjával ne legyen. Ugy hiszem mlsgos főrendek, hogy az igazolási bizottmány ebbeli véleményét elfogadhatjuk s határozattá emelhetjük. A bizottmány által tárgyalt 2-ik pont azon kérdésre vonatkozik : Nem találtatnak-e a meghívottak közt olyanok, kik a törvényes kellékekkel nem birnak? Ilyet azok közt, kik születésöknél fogva felsőházi tagok, az igazoló bizottmány egyet sem talált; a mi azonban a hivataloknál fogva meghívott felsőházi tagokat illeti, megjegyzendőnek véli a bizottmány, miszerint mindazoknak hivatali állására azon észrevétel történhetik, hogy kineveztetésök miniszteri ellenjegyzés nélkül történt. Ereszben ugy vélekedem, miszerint, szükséges volna a felsőháznak az ilyszerü kinevezések ellen országosan óvást termi, egyszersmind pedig, a mennyiben e tárgy átalában felelős minisztériummal áll kapcsolatban, — azt későbbi komoly tanácskozás tárgyává tartanám kitüzendőnek. A bizottmányi jelentés első pontja azt tárgyazza : magában foglalja-e a névjegyzék mindazokat, kik a törvények értelmében meghívandók voltak? Oly egyéniség, mely a törvények ellenére nem hivatott meg, csak egy jelentette magát, ugy mint Gróf Eszterházy István, kit — miután belügyminiszter nem létezik — a törvényes meghivás eszközlése végett a nagyméltóságú elnök urnak ajánlani, a bizottmány kötelességének tartotta; a kik pedig akár feledékenységből, akár szándékosan mellőztetvén, később fognának meghivatásuk végett folyamodni, azokra nézve fenntartotta a bizottmány, a hasonló utat követni; miután a szabályok világosan rendelik, hogy az ily esetekben a bizottmány a meg nem hívottnak kérelmére s illetőleg panasza következtében tegye meg a szükséges lépéseket. Átmegyek már mlsgos felsőház! az igazolási bizottmány jelentésének legfontosabb ágára, mely azon körülményre vonatkozik, hogy nem csupán egyes hivatali személyek, hanem egész országrészek meghivatása mulasztatott el. Ilyennek találta az igazolási bizottmány, hogy: a magyar testőrség kapitánya, a horvátországi bán, a felsőháznak többi horvátországi tagjai, az auraniai perjel, a felsőházi erdélyországi tagok, és a fiumei kormányzó nem hivattak meg; s ezáltal egész országrészek mellőztettek. E körülményt, mely nemcsak a méltóságos felsőház, de az egyetemes haza integritásával szoros kapcsolatban áll, — az igazoló bizottmány anélkül, hogy bővebb taglalásába ereszkednék — helyesebbnek, czélszerübbnek tartotta : a mlsgos felsőház további intézkedésére fennhagyni. A jelentés e pontjára nézve 2*