Felsőházi irományok, 1939. V. kötet • 219-320., V-VII. sz.

Irományszámok - 1939-230

42 230. szám. latok egész történetét a szófiai egyetem jelenlegi magyar lektora dolgozta fel. De a közelmúltban magyar részről mások is folytattak komoly kutatómunkálatokat. Az utóbbi években több magyar tudós tartott Bulgáriában előadást, amelyek rész­ben viszonzásai voltak a világháború befejezése óta bolgár részről Magyarországon tartott előadásoknak. Az irodalom terén is figyelemreméltó kezdeményezéseket találunk. így Petőfi Sándor százéves születési jubileuma alkalmából egy kötet versfordítás jelent meg életrajzzal és méltatással; ezenkívül a magyar regényirodalom több remekét is lefordították bolgár nyelvre ; a közelmúltban pedig Madách Imre »Ember tragédiája« is megjelent bolgár nyelven. Bolgár részről viszont Magyar­országon végeztek hasznos munkát a bolgár szépirodalom megismertetése érdekében. A színház, zene és képzőművészetek terén is találunk figyelemreméltó kezde­ményezéseket. A magyar egyetemeket és főiskolákat a bolgár egyetemi hallgatók mindig nagy számban látogatták. A budapesti és vidéki egyetemekre az 1940/41. tanév első félévére közel száz bolgár egyetemi hallgató iratkozott be. Ezeken kívül a gazdasági akadémiákon és a színművészeti akadémián is vannak bolgár hallgatók. Nagy számban keresik fel a bolgár ifjak évtizedek Óta a budapesti Testnevelési Főiskolát is. Az 1940. évi magyar filmkiviteli statisztika szerint Bulgária a magyar fil­meket vásárló országok között második helyen áll. A kivitt filmek közül nem egy­nek kiemelkedő sikere volt. A szoros barátságra tekintettel a rádió terén is együttműködés alakult ki. Különösen nagy számban jutottak bolgár művészek a magyar rádióban szerephez. A folyó évi február 18-án Szófiában aláírt magyar-bolgár -kultúregyezmény mintegy intézményesíti ezeket a kapcsolatokat, amelyek a hagyományos magyar­bolgár barátságból és rokonságból folyóan a kultúrának úgyszólván minden terü­letén hosszú évek óta fennállanak. A szóbanlévő kultúregyezmény húsz cikkből áll, amelyeknek tartalma lénye­gében azonos a más államokkal kötött hasonlQ egyezmények tartalmával. Az egyes rendelkezések természetesen alkalmazkodnak azokhoz a sajátságokhoz, amelyek a két nép kulturális kapcsolatát jellemzik. A rendelkezések közül első sorban említendő az, amelyik a budapesti és szófiai egyetemeken nyelvi, irodalmi és történelmi tanfolyamok, illetve tudományos intézetek létesítését rendeli el. Ezeknek az intézményeknek létesítése bizonyára fokozni fogja azt a munkát, amit a magyar nyelv és kultúra megismertetése érdekében a szófiai egye­temen hosszú évtizedek óta annak magyar lektora, a budapesti egyetemen pedig a bolgár lektor fejtenek ki. Ugyanezt a célt fogja szolgálni a különböző hivatalos kiadványok, tudományos intézmények, közleményeinek cseréje. Előnyösen fog e kapcsolatokra hatni a könyvtáraknak magyar, illetve bolgár vonatkozású művek­kel, a múzeumok gyűjteményeinek pedig jellegzetes és értékes darabokkal való kölcsönös gyarapítása, tudósaink tanulmányútjainak előmozdítása, kutató-, külö­nösen régészeti és földrajzi expedíciókba való kölcsönös bekapcsolódása, a tudo­mányos társulatok támogatása. Nagy jelentősége lesz a tanárok és más előadók cseréjének is. Az egyezmény meg fogja könnyíteni a bolgár főiskolai hallgatók magyar­országi főiskolai tanulmányait. Az egyezmény csereösztöndíjakat tervez főiskolát végző vagy végzett ifjúság számára, lehetővé teszi diákok csoportos tanulmány­útjait, különösen a nyári egyetemekre, és más kölcsönös kedvezményeket biztosít az egyetemeken, hogy a két nemzet ifjúsága minél nagyobb számban folytathassa tanulmányait a szófiai, illetve magyarországi egyetemeken.

Next

/
Thumbnails
Contents