Felsőházi irományok, 1939. V. kötet • 219-320., V-VII. sz.

Irományszámok - 1939-230

230. szám. 41 Melléklet a 230, számú irományhoz* Indokolás „a szellemi együttműködés tárgyában Szófiában az 1941. évi február hó 18. napján kelt magyar-bolgár egyezmény becikkelyezéséről" szóló törvényjavaslathoz. A magyar kultúrpolitikának a világháború befejezése óta egyik jelentős pillére az a törekvés, amely a külföldi államokkal való kulturális kapcsolatoknak felvételét és kimélyítését célozza. Magam is mindig arra törekedtem, hogy külföldi kulturális kapcsolatainknak korszerű szervezete kiépüljön ; ebben nagy segítségemre voltak azok a kultúregyezmények, amelyeket miniszterségem ideje alatt eddig hét külföldi állammal kötöttünk. Magyar és bolgár részről egyaránt már évekkel ezelőtt hajlandóság mutatkozott kultúregyezmény kötésére. Miként Bulgáriában az ottani illetékes körök, úgy magam is, miniszterségem .kezdete óta azon voltam, hogy a hagyományos magyar-bolgár kulturális kapcsolatok kultúregyezmény megkötésével intézményesíttessenek. Az ősidőkben egymástól távolélő, de utóbb szomszédságba került két nép között földrajzi helyzetük és ebből következő politikai és gazdasági érdekközösségük nyomán keletkeznek baráti kapcsolatok. Az egy törzsről szakadt rokonnépeket, valamint az ősidőkben ily rokon népelemeket magukba szívó népeket pedig érzelmi kötelékek — a távoli múlt közös emlékei, a népjellem és népszokások hasonlóságából sarjadó rokonszenv, a közös erények tisztelete — fűzik össze. A magyar és a bolgár nép egyre erősbödő barátságának kialakításában mind a két tényezőnek része van. A magyar és a bolgár nép történeti életük folyamán nem egyszer közvetlen szomszédságban éltek, máskor teljes sorsközösségben védelmezték nemzeti létüket az elnyomó idegen hatalommal szemben. Az ősidőkben pedig, mielőtt az államalapító ó-bolgárok és a velük rokon magyarok mai hazájukba költöztek, távolkeleten egy kultúrkörben, sőt hosszú korszakokon át egyazon állam keretében éltek. Ez a kettős kötelék gyarapodott egy harmadikkal, mióta újra tudatára ébredvén történeti kapcsolatainknak és időszerű kérdéseink rokonságának, mindkét oldalon megindult a másik nép művelődésének tanulmányozása és nyomában a szellemi javak cseréje. A magyarságnak és bolgárságnak középkori első kapcsolataival történeti szempontból magam is foglalkoztam. Nyelvészeti szempontból néhai Gombocz Zoltán és mások világították meg a két nép rokonságát. A magyar-bolgár kapcsoFeleőházi iromány. 1939—1944. V. kötet. 6