Felsőházi irományok, 1939. V. kötet • 219-320., V-VII. sz.
Irományszámok - 1939-274
304 274. szám. szakmai csoportokra kiterjedően biztosítani azt a megoldást, amely közszempontokból és az érdekeltek magánszempontjaiból egyaránt a legmegfelelőbb. A részletek tekintetéber; az egyes szakaszokhoz fűzött indokolás nyújt tájékoztatást. II. RÉSZLETES INDOKOLÁS. Az 1. §-hoz. Az általános indokolásban már említést nyert az az alapelv, amelyen az üzleti záróra szabályozása épül. Ez az alapelv viszonylag kedvező üzletnyitási és zárási időpontnak általános szabályként megállapításában áll, amely általános szabállyal szemben azonban helyi és szakmai eltérések és kivételek megállapításának van helye. Ez az alapelv azzal az előrelátható előnnyel fog járni, hogy az általános szabályként megállapított, aránylag kedvező és bizonyára széles körök igényeinek kielégítésére alkalmas megoldást fogják mindenütt érvényesíteni, ahol annak érvényesítése nem ütközik komoly akadályokba és ettől a megoldástól csak ott és annyiban fognak eltérni korábbi üzletnyitás és későbbi üzletzárás megállapításával, ahol és amennyiben ezt a viszonyok megkívánják. Az általános szabály megállapításánál kívánatosnak látszott különbséget tenni egyfelől a kis- és nagyközségek, másfelől a törvényhatósági jogú és megyei városok között. Kis- és nagyközségekben az üzletek között nem lehet olyan határvonalat megállapítani, amely eltérő üzletnyitási és zárási időpont megállapítását indokolttá tenné. Ezzel szemben a törvényhatósági jogú és megyei városokban az üzletek specializálódása folytán kívánatos különbséget tenni egyfelől az olyan nyilt árusítási üzletek között, amelyekben kizáróan vagy túlnyomóan élelmiszert vagy tüzelőanyagot árusítanak, másfelől az egyéb nyilt árusítási üzletek között. Ennek megfelelően az általános szabály kis- és nagyközségekben reggel hat órában állapítja meg az üzletnyitás legkorábbi időpontját és este hét órában, szombaton este nyolc órában az üzletzárás legkésőbbi időpontját. Törvényhatósági jogú és megyei városokban viszont olyan nyilt árusítási üzletet, amelyben kizáróan vagy túlnyomóan élelmiszert vagy tüzelőanyagot árusítanak, a szakasz (i) bekezdésében foglalt szabály szerint köznapon reggel hat óra előtt kinyitni és este hét órán túl, szombaton este nyolc órán túl nyitvatártani, egyéb nyilt árusítási üzletet pedig köznapon reggel hét óra előtt kinyitni és este hat órán túl, szombaton este hét órán túl nyit vat ártani nem szabad. A szakasz (2) bekezdése szabályozza a kizáróan továbbárusítók részére árukat kiszolgáltató üzletek, az úgynevezett nagykereskedések nyitvatartásának kérdését. A törvényjavaslat ezeket az üzleteket is nyilt árusítási üzleteknek nyilvánítja és olyképpen rendelkezik, hogy az ilyen üzletet reggel hét óra előtt kinyitni és este hat órán túl, szombaton délután két órán túl nyitvatartani nem szabad. . Ez a bekezdés tehát a hétvégi pihenő kérdését is szabályozza a nagykereskedésekre vonatkozóan, mert ezeknek az üzleteknek jellegénél fogva nincs akadálya annak, hogy szombaton már délután két órakor bezárassanak. Vannak, különösen a vidéken olyan üzletek, amelyek továbbárusítók részére árusítás mellett fogyasztóknak is árusítanak. Ezekre az üzletekre nem lehet a szombat délután kétórai zárást elrendelni, ezek az üzletek a szakasz (1) bekezdésének rendelkezései alá fognak esni. Kételyek kizárása érdekében a szakasz rendelkezik még aziránt is, hogy a gyárak telepei és raktárai, amelyekből az árukat továbbárusítóknak szétküldik, nem minősíthetők nyilt árusítási üzletnek. A szakasz (3) bekezdése a Gergely naptár szerinti ünnepnapokra és nagypéntekre külön zárórát állapít meg, mert ezeken az ünnepnapokon a nyilt árusítási
