Felsőházi irományok, 1939. V. kötet • 219-320., V-VII. sz.
Irományszámok - 1939-274
274. szám. 305 üzletek legnagyobb részét a déli óráktól kezdve erre vonatkozó rendelkezés nélkül eddig is zárva tartották. A szakasz (4) bekezdése olyképen rendelkezik, hogy a zárórán túl az üzlethelyiségbe új vevőket beengedni nem szabad, azokat a vevőket azonban, akik a záróra előtt érkeztek az üzlethelyiségbe, a zárórán túl legfeljebb 15 percen át ki szabad szolgálni. Ez a rendelkezés megoldja a közvetlenül a záróra beállta előtt az üzlethelyiségbe érkező vevők kiszolgálásának és az üzlethelyiségnek magának a zárórán túl bizonyos időn át nyitvatartása kérdését. Az erre a célra a törvényjavaslatban megállapított negyedóra a forgalom szempontjából elegendő lesz, hosszabb időnek megállapítása nem indokolt. A szakasz (ß) bekezdése kételyek elkerülése érdekében külön rendelkezik az iránt, hogy a nyilt árusítási üzletre vonatkozó rendelkezések hatálya az ilyen üzlethez tartozó raktárhelyiségre, valamint irodai helyiségre is kiterjed, az irodai helyiségre azonban csak akkor, ha az irodai helyiség az üzlethelyiségtől nincsen olyképen elkülönítve, hogy az átjárás az egyik helyiségből a másikba lehetetlen. Azok az irodai helyiségek, amelyek a nyilt árusítási üzlettel nincsenek olyképpen összekötve, hogy az átjárás az egyik helyiségből a másikba lehetséges, nem esnek a törvény rendelkezései alá, mert az ilyen irodai helyiségekre nem volna célszerű és kívánatos a törvényben foglalt korlátozó rendelkezéseket érvényesíteni. A 2. §-hoz. A szakasz lehetővé teszi, hogy Budapest székesfőváros és a vele szomszédos városok és községek területére a kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter, a törvényhatósági jogú és megyei városok területére a polgármester, kis- és nagyközségek területére pedig a'másodfokú iparhatóság az l.§-szal kapcsolatosan ismeretetett általános szabálytól eltérően a megállapított keret szűkítésével vagy tágításával, állapíthassa meg a nyilt árusítási üzletek nyitvatartásának idejét, olyképpen azonban, hogy az üzletek nyitásának időpontját reggel öt óránál korábbra, zárásának időpontját pedig este nyolc óránál, szombaton este kilenc óránál későbbre megállapítani nem szabad. A most említett nyitási és zárási idő jelenti azt a szélső határt, amelyet túllépni nem szabad. Ez a határ olyképpen van megállapítva, hogy minden felmerülő fontos érdek kielégítést nyerhet. A szakasz (1) bekezdésében még külön kifejezést nyert az is, hogy egy-egy vármegyén belül a hozzátartozó kis- és nagyközségek területére az üzletek nyitásának és zárásának időpontját azonosan kell megállapítani. Ez a rendelkezés azt célozza, hogy az egymáshoz közel eső községek kereskedői egymásnak ne okozhassanak meg nem engedett versenyt, amelynek lehetősége fennforogna abban az esetben, ha a nyitvatartás ideje nem volna azonosan megállapítva, A szakasz (2) bekezdése az általános szabályban megállapítottnál korábbi üzletnyitási és későbbi üzletzárási időpontnak az előbb említett hatóságok által megállapítását teszi lehetővé, az általános indokolásban már említett azzal a korlátozással, hogy egyidejűleg a déli órákban az üzletnek olyan hosszú időn át zárvatartását rendeli el, amelynek tartama megfelel az általános szabályként megállapított árusítási idő előtt és után lehetővé tett árusítási idő tartamának. Ez a rendelkezés van hivatva arra, hogy mindenütt, ahol az üzletek korábbi nyitása vagy későbbi zárása kívánatos, eziránt a nyitvatartási idő meghosszabbítása nélkül lehessen megfelelően rendelkezni. A déli zárvatartás bevezetése alkalmas arra, hogy ha nem is teljesen, de bizonyos mértékig ellenértéket nyújtson a korai nyitásért és a késői zárásért és egyszersmind lehetővé tegye azt, hogy az alkalmazottak és az üzlettulajdonosok a déli órákban nyugodtan elkölthessék ebédjüket és az ebéd után magukat kipihenhessék. Fel lehet tenni, hogy ez a megoldás rövidesen megfelelően el fog terjedni és az érdekelteket ki fogja elégíteni. A szakasz (2) bekezdése aziránt is rendelkezik, hogy az üzleteknek a dél\ Felsőházi iromány. 1939—1944. V. fcötet. 39
