Felsőházi irományok, 1939. V. kötet • 219-320., V-VII. sz.
Irományszámok - 1939-264
262 264. szám. az 1937 : XIX. t.-c. 5. §-a mindössze kétszáz tag jelenlétét kívánja meg az elhalasztott ülés megtartásához, addig a most tárgyalt javaslat szerint háromszáz tag jelenléte szükséges. Az eltérést a két ház taglétszámának a területvisszacsatolások következtében való megnövekedése, valamint az a megfontolás indokolja, hogy az országgyűlésnek már tagjai tekintélyes részének megjelenésével ki kell nyilvánítania, hogy kíván kormányzóhelyettest választani. A másik eltérés az, hogy míg az 1937 : XIX. t.-c. 5. §-a az országgyűlés mindkét háza részéről kívánja meg százszáz tag megjelenését, addig a jelen javaslat szerint ilyen megszorítás nincs. Nem volna helyes ugyanis lehetővé tenni azt, hogy az országgyűlés egyik házának kisebbnagyobb mértékű esetleges tartózkodása lehetetlenné tegye, hogy az országgyűlés egészének akarata a kormányzóhelyettes választása tekintetében megnyilatkozhassék. Az együttes ülés megtartásához szükséges számú tagnak — a javaslat szerint — csak az ülés megnyitásakor kell jelen lennie. Az együttes ülés elnökének a jelenlévő országgyűlési tagok számát az ülés megnyitása után számszerint meg kell állapítania. Az ülés későbbi szakában az elnök a határozóképességnek a fent ismertetett mértékét nem vizsgálja. Nagyon megnehezítené ugyanis az ülés lefolyását, ha állandóan, az ülés minden mozzanatában vizsgálni kellene, hogy együtt vannak-e az országgyűlés tagjai olyan számban, amilyen számban az ülés megnyitásakor együtt voltak. Arról azonban, hogy a választás az ülés megnyitásakor jelen volt tagok jelentős részének eltávozása következtében komolytalanná ne váljék, a javaslat gondoskodik. Kormányzóhelyettessé megválasztáshoz ugyanis — amint ezt az indokolás alább még kifejti — minden esetben annyi országgyűlési tag »igen« szavazata szükséges, amennyi az ülés megnyitásakor jelenlévő tagok számának kétharmadát meghaladja. A határozóképességnek tehát ebben a korlátozottabb mértékben a szavazáskor is fenn kell állnia. Az együttes ülésre egyébként á házszabályok rendelkezéseit, különösen azoknak a két ház együttes^ ülésére'vonatkozó szabályait kell alkalmazni. A 3. §-hoz. Ez a g. a választási eljárást arra az esetre szabályozza, ha a kormányzó az ajánlási jogával élt. Az 1. §-ra vonatkozó indokolás fejti ki azokat az okokat, amelyek miatt a kormányzónak a helyettes-választás tekintetében ajánlási jogot kell biztosítani. Ugyanezek az okok indokolják azt is, hogy abban az esetben, ha a kormányzó az ajánlási jogával élt, csak a kormányzó által ajánlott személyre (személyekre) lehet szavazni. Az együttes ülés elnöke a kormányzó ajánlási nyilatkozatát felolvastatja és a szavazást elrendeli. A szavazás tekintetében szabály a titkosság. Igaz ugyan, hogy a magyar köz- • jogi felfogásnak inkább a nyílt szavazás felel meg, a javaslat mégis a titkosság mellett foglal állást, mert lényegesnek tartja, hogy még a látszata se legyen annak, mintha az országgyűlés tagjai meggyőződésük szabad nyilvánításában befolyásoltatnának. Egyébként az eljárás különbözik a szerint, hogy a kormányzó egy, két vagy három személyt ajánl. Egy személy ajánlása esetében az országgyűlési tagok egyízben szavaznak, a 3. §. második bekezdésében meghatározott módon. Ha a szavazás eredményeként az ajánlott személy megkapta az összes szavazatok többségét és a szavazatszám egyben meghaladja az ülés megnyitásakor jelenlévő tagok számának kétharmadát, . az elnök az ajánlott személyt megválasztott kormányzóhelyettesnek jelenti ki. Ellenkező esetben a választást meghiúsultnak kell tekinteni. Ez a szabály lényegesen eltér az 1937 : XIX. t.-c. 5. §-ának a kormányzóválasztásra vonatkozó szabályától, A kormányzóhelyettes megválasztásához
