Felsőházi irományok, 1939. V. kötet • 219-320., V-VII. sz.
Irományszámok - 1939-264
264. szám. 261 Egyrészt azért nem jelent feltétlen megkötöttséget a korlátozás, mert az országgyűlésnek módja van a helyettesválasztást teljesen elhárítania, ha a kormányzó által ajánlott egyetlen jelöltet vagy több jelölt ajánlása esetében egyik jelöltet sem tartja megfelelőnek, másrészt a kormányzó az ajánlást, mint a végrehajtó hatalom gyakorlása körébe vágó intézkedést miniszteri ellenjegyzéssel teszi meg, a parlamentáris kormányzati rendszer mellett tehát alig lehetséges, hogy az országgyűlésnek felelős s annak a bizalmából működő minisztérium olyan jelöléshez járulna hozzá a miniszteri ellenjegyzéssel, amelyet az országgyűlés egyáltalában nem fogadna el. Az ajánlási rendszer egyébként a nádorválasztásban is érvényesült. Amint ugyanis ismeretes, az 1608. évi koronázás előtti III. törvénycikk szerint az országgyűlés a nádort a király által ajánlott két katolikus és két protestáns jelölt közül választotta. Nem köti a javaslat a kormányzói ajánlást azokhoz az alakiságokhoz, amelyeket az 1937 : XIX. t.-e. 2. §-a a kormányzó utódajánlási jogának gyakorlása tekintetében megkíván. Kétségtelen azonban, hogy a miniszteri ellenjegyzés megkívánása következtében a kormányzóhelyettes személyére vonatkozó ajánlást is írásban kell megtenni. További előfeltétel még az is, hogy a kormányzói ajánlást a kormány zóhelyettest választó együttes ülés megkezdéséig kell az országgyűléssel közölni. A 2. §-hoz. Mihelyt a kormányzó a kormányzóhelyettes választása iránt a kívánságát kifejezte, haladéktalanul intézkedni kell a kormányzóhelyettest választó ülés összehívása iránt. A kormányzóhelyettest választó ülés az országgyűlés két házának együttes ülése. Az együttes ülés összehívása iránt a két ház elnökének akként kell egyetértőleg intézkednie, hogy az együttes ülés nyolc nap alatt összeüljön attól a naptól számítva, amelyen a kormányzó kívánságáról a két ház elnöke értesült. Arra az esetre, ha a kormányzóhelyettes választása iránti legfelsőbb kívánság olyan időben fejeztetnék ki, amikor országgyűlés — akár az előző országgyűlés tartamának lejárta, akár feloszlatása következtében — nincs együtt, az együttes ülés összehívása tekintetében az 1937 : XIX. t.-c. 4. §-ának ötödik bekezdésében foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni. Eszerint, ha az új országgyűlési képviselők választása a kormányzói kívánság tudomásulvételétől számított nyolc nap alatt befejeződik, az együttes ülés összehívására megállapított nyolc napot a képviselőválasztások befejezésétől kell számítani és a jogszabályokban meghatározott határidőkre tekintet nélkül minden intézkedést meg lehet tenni avégett, hogy az új országgyűlés idej'ében megalakulhasson és ennek következtében az együttes ülés az új országgyűlési képviselőválasztások befejezésétől számított nyolc nap alatt összeülhessen. Ha azonban az új országgyűlés együttes ülése ez alatt az idő alatt nem ülhet össze, az együttes ülésre az egyébként feloszlott országgyűlést kell összehívni. A kormányzóhelyettes-választás nagy közjogi jelentőségének megfelelően gondoskodni kell a választás komolyságának a biztosításáról. Evégből a 2. §. a kormányzóhelyettest választó együttes ülés határozóképessége tekintetében is rendelkezik. Az általános szabály — épúgy, mint a kormányzóválasztó együttes ülés tekintetében (1937 : XIX. t.-c. 5. §.) — az, hogy az együttes ülést csak akkor lehet megtártani, ha megnyitásakor mind a felsőház, mind az alsóház tagjainak legalább háromötödrésze jelen van. Ha ennyi tag nem jelenik meg az együttes ülésen, az ülést a következő napra kell halasztani. Elhalasztás esetében az együttes ülést akkor lehet megtartani, ha megnyitásakor a két ház részéről együttvéve legalább háromszázan jelen vannak. Az utóbbi szabály két vonatkozásban tér el az 1937 : XIX. t.-c. 5. §-ának a rendelkezésétől. Az egyik eltérés az, hogy amíg
