Felsőházi irományok, 1939. IV. kötet • 151-218., III-IV. sz.

Irományszámok - 1939-162

162. szám. 85 Ilyen körülmények között a magyar és a német kormány egyaránt belátta annak szükségét, hogy újabb, korszerű egyezmény kidolgozása volna kívánatos. Ebből a célból a két kormány között 1939. év folyamán Berlinben tárgyalások indultak meg. Ezeket a tárgyalásokat 1940. évi május hóban Budapesten folytatták. A tárgyalások a két ország között fennálló baráti kapcsolatoknak megfelelően a legszívélyesebb légkörben folytak és a legrövidebb idő alatt eredményre is vezettek, amennyiben a két kormány meghatalmazottai 1940. évi május hó 27-én aláírták a jelen törvényjavaslatba foglalt és becikkelyezés végett a törvényhozás elé terjesztett nemzetközi egyezményt. II. RÉSZLETES INDOKOLÁS. „Az egyezmény az egész Német Birodalom területére vonatkozóan egységesen rendezi a köz- és magánokiratoknak hitelesítésére vonatkozó kérdéseket és az összes régebbi államszerződéseket, megállapodásokat és kormánynyilatkozatokat hatályon kívül helyezi. Az egyezmény rendelkezései tehát ki fognak terjedni a Német Birodalomhoz csatolt egykori Ausztriára, valamint a Német Birodalom védnöksége alatt álló cseh-morva autonom területre is. (Az egyezmény 3. és 8. cikke, továbbá a Zárójegyzőkönyv 2. pontja.) Az új egyezmény 1. cikke szakít az 1880. évi szerződés I. cikkében használt részletes felsorolási rendszerrel és általában kijelenti, hogy nem kell diplomáciai vagy konzuli felülhitelesítéssel, sem pedig az egyes államok belső hatóságainak további hitelesítésével ellátni azokat az okiratokat, amelyeket a szerződő feleknek bírói hatóságai, legfelsőbb vagy felsőbb közigazgatási hatóságai állítottak ki. Ezeknek az okiratoknak hitelességét a hivatali pecsét vagy hivatali bélyegző kellően igazolja. A bírói és közigazgatási hatóságok fogalma alá tartoznak a királyi ügyészségek, a magyar gyámhatóságok és a telekkönyvi hatóságok is. További magyarázatképen megemlíti a Záró jegyzőkönyv 1—4. pontja azt, hogy a bírói hatóságok fogalma alá tartoznak nemcsak a rendes bíróságok, hanem minden más bírói hatóság, tehát például a kivételes bíróságok, továbbá a bírósági elnökök, valamint a szabadalmi ügyekben eljáró magyar, német és csehmorva védnökségi szabadalmi bíróságok, illetőleg hivatalok is. Az egyezmény alá tartozó bírói vagy közigazgatási hatóságok kezelő hivatala vagy irodája által kiállított, felvett vagy hitelesített iratok szintén az említett hatóságok okiratai közé tartoznak. Az egyezmény 2. cikke mentesíti a diplomáciai vagy konzuli felülhitelesítés és az illetékes belső hatóságok további hitelesítése alól az egyes állami és felekezeti anyakönyvi kivonatokat és egyéb okiratokat. Hangsúlyozni kell azonban, hogy ez a rendelkezés csak a keresztény vallásfelekezetek anyakönyvvezetői által kiállított okiratokra vonatkozik. Ez az új rendelkezés a régebbi szerződés III. cikkének rendelkezéseihez képest lényeges könnyítést jelent, mert most már nem lesz szükség arra, hogy az állami és a keresztény vallásfelekezeti anyakönyvvezetők által kiállított okiratokat és iratokat bírósági vagy közigazgatási hatósági hitelesítésekkel lássák el. Az egyezmény 3. cikke értelmében azokat a tanúsítványokat, amelyek a házasságkötési képességet igazolják, vagy azt bizonyítják, hogy a házasságkötésnek akadályai nincsenek, ha azokat bármely illetékes hatóság állította ki, sem további belső hitelesítéssel, sem diplomáciai vagy konzuli felülhitelesítéssel ellátni nem szükséges. A 4. cikk értelmében nem kell hitelesíteni, sem diplomáciai vagy konzuli