Felsőházi irományok, 1939. IV. kötet • 151-218., III-IV. sz.
Irományszámok - 1939-162
84 162. szám. Melléklet a 102. számú irományhoz. Indokolás „a Budapesten, 1940. évi május hó 27. napján kelt magyarnémet hitelesítési egyezmény becikkelyezéséről" szóló törvényjavaslathoz. I. ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS. Magyarország és a Német Birodalom között a közokiratoknak és magánokiratoknak hitelesítését a Berlinben, 1880. évi február hó 25-én kelt és az 1880 : XXXVI. t.-e.-be iktatott szerződés szabályozta. Ezt a szerződést annak idejében még Ausztria és Magyarország együtt kötötte meg a Német Birodalommal. A szerződés rendelkezései azonban a megkötése óta eltelt 60 esztendő alatt jórészben elavultak és sok tekintetben alkalmazhatatlanokká váltak annál is inkább, mert a Német Birodalom az elmúlt években olyan mélyreható belső átalakulásokon ment át és területében is olyan jelentős változások történtek, hogy az említett szerződés már ez okból sem alkalmazható. Ausztriának a Német Birodalomhoz történt csatolása, továbbá a volt CsehSzlovák Köztársaság felbomlása és a Szudétaföldnek a Német Birodalomba történt bekebelezése, valamint a Cseh-Morva Védnökségnek létesítése folytán elkerülhetetlenné vált ennek a szerződésnek korszerű átdolgozása. A szerződés 1. cikkében megjelölt németbirodalmi hatóságok ugyanis ma már jórészt nincsenek meg, avagy azok helyébe egészen más hatóságok és hivatalok léptek, Ausztriának a Német Birodalomhoz történt csatolása folytán pedig „az 1, cikknek Ausztriára vonatkozó része tárgytalanná lett. Az említett szerződés korszerű átdolgozását indokolja ezenkívül még az is, hogy a köz- és magánokiratok hitelesítése tekintetében a Német Birodalommal, a volt Osztrák Köztársasággal, továbbá a volt Cseh-Szlovák Köztársasággal szemben sok tekintetben eltérő szabályok voltak irányadók. így pl. Magyarország és a régebbi területű Német Birodalom közötti viszonylatban a királyi közjegyzők által kiállított okiratoknak bírósági hitelesítése volt szükséges, míg magyar-osztrák viszonylatban ilyen hitelesítésre nem volt szükség, magyar-cseh-morva viszonylatban pedig a közjegyzői okiratokat még diplomáciai vagy konzuli felülhitelesítéssel is el kellett látni. Mindezeknek a területeknek a Német Birodalomba történt beolvadása folytán tehát most már egységes szabályozásra volt szükség.
