Felsőházi irományok, 1939. III. kötet • 109-150. sz.
Irományszámok - 1939-115
115. szám. 59 Melléklet a 1X5, számú irományhoz. Indokolás „a Teheránban, 1937. évi december hó 18-án kelt magyar-iráni barátsági és választott bírósági szerződés becikkelyezéséről" szóló törvényjavaslathoz. Iránnal, Irakkal és általában a közel- és közép-kelettel létesitendő, illetve fejlesztendő kapcsolataink kérdése már régebben foglalkoztatja a magyar királyi kormányt. Ennek az elgondolásnak keretében történt, hogy 1934-ben készséggel elfogadtuk az Afganisztán részéről barátsági szerződés kötésére irányuló kezdeményezést. Az ekként megindult tárgyalások eredményeként Yeniköyben 1934. évi augusztus hó 25-én magyar-afgán barátsági szerződés Íratott alá, amelynek becikkelyezésére vonatkozó törvényjavaslatot egyidejűleg nyújtom be és a jelen törvényjavaslat tárgyát képező szerződéssel együttesen óhajtom tárgyaltatni. Iránnal szintén évek óta folytak tárgyalások barátsági, letelepedési és kereskedelmi szerződések létesítése céljából. E tárgyalások azonban eleinte a rendes diplomáciai összeköttetés hiánya miatt igen lassan haladtak előre és nem vezettek konkrét eredményre. A m. kir, kormány 1937. év folyamán elhatározta, hogy állandó diplomáciai kapcsolatokat létesít Iránnal és Magyarország képviseletével ebben az országban az ankarai m. kir. követ bízatott meg. így az iráni kormánnyal 1937. évi december hó 18-án Teheránban sikerült barátsági és választott bírósági szerződést létesíteni, amellyel egyidejűleg aláíratott a Magyarország és Irán árucsere forgalmát szabályozó kereskedelmi megállapodás is. Letelepedési egyezményre vonatkozó tárgyalások Iránnal jelenleg még folyamatban vannak. A m. kir. kormányt az említett keléti államokkal való rendes diplomáciai viszony felvételére es a fent részletezett szerződések létesítésére vonatkozó elhatározásában elsősorban gazdasági és szociális, lényeges mértékben azonban politikai elgondolások is vezették. Irán és Irak a világháború óta egészen nagy és párját ritkító fejlődési folyamaton mentek keresztül, úgy politikai, mint gazdasági téren. Irán ma Közép-Ázsiának egyik legfontosabb és leghatalmasabb politikai tényezője. Politikai jelentősége különösen megnőtt az 1937. év nyarán létrejött, Törökországot, Iránt, Afganisztánt és Irakot egy politikai blokkba foglaló egyezmény, az ú. n. Saadabad-i paktum óta, 8*
