Felsőházi irományok, 1939. III. kötet • 109-150. sz.

Irományszámok - 1939-112

112. szám. 15 Melléklet a 112. számú irományhoz. Indokolás „az Ankarában, 1938. évi november hó 2-án aláírt magyar-iraki barátsági szerződés becikkelyezéséről" szóló törvényjavaslathoz. Magyarország és Irak között — az 1937. év óta folyó ilyirányú tárgyalások eredményekép — Ankarában, 1938. évi november hó 2-án barátsági szerződés Íratott alá az ankarai m. kir. követ és az ankarai iraki királyi követ által. Az Irakkal létesített barátsági szerződés utolsó láncszemét képezi a saadabadi paktum által egy politikai blokkba egyesített négy állammal : Törökországgal, Afganisztánnal, Iránnal és Irakkal való barátságos viszonyunknak. Törökországgal ugyanis már 1923. évi december hó 18-án létesült barátsági szerződés, amely az 1924. évi XVI. törvénycikkbe cikkely ezt et ett, míg az Afganisztánnal 1934. évi augusztus hó 25-én aláírt barátsági szerződés és az Iránnal 1937. évi december hó 18-án aláírt barátsági és választottbírósági szerződés becikkelyezéséről szólótörvényjavaslatokat a magyar-iraki barátsági szerződés becikkelyezéséről szóló jelen törvényjavaslattal egyidejűleg nyújtom be. Irakkal már 1937. év december hava óta folytak tárgyalások az Irak Királyságban is akkreditált ankarai m. kir. követ útján barátsági, letelepedési és kereskedelmi szerződések létesítése céljából. A barátsági szerződés létesítésére irányuló tárgyalások befejeztével ez a szerződés Ankarában 1938. évi november hó 2-án aláíratott. Az Irakkal kötött barátsági szerződés kétségtelenül jó hatással lesz a két ország közötti viszony elmélyítésére, ami élénkítőleg és buzdítólag fog hatni a magyar-iraki kereskedelmi kapcsolatokra is, amelyek reánknézve esetleg nagyjelentőségűvé fejlődhetnek, mivel ez a nagy, erősen fejlődő ország igen sok iparcikkre szorul, amelyekért az angol fonttal egyenlő értékű, semmiféle korlátozásnak alá nem vetett, szabad devizával fizet. Az Ankarában, 1938. évi november hó 2-án kelt magyar-iraki barátsági szerződés 5 cikkből áll és első két cikke politikai jelentőségű megállapításokat foglal magában. Az első cikk kimondja, hogy Magyarország és Irak között, valamint a két állam állampolgárai között zavartalan béke, valamint őszinte és állandó barátság fog fennállani. A második cikk értelmében a szerződő felek megállapodnak arranézve, hogy a két állam között a diplomáciai és konzuli érintkezést a nemzetközi jogi elveknek és gyakorlatnak megfelelően fogják folytatni és hogy a szerződő felek mindegyike-